Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

37- Siófoki korzó, 1904 / Promenade in Siófok, 1904 (Siófoki séta; Siófoki sétány; Folyóparti séta) Olaj, vászon, 60,5 * 74,5 cm J.b.f.: Vaszary J. 904 MFM, Itsz.: 96.26.439 Proveniencia: Nemes Marcell valószínűleg a Nemzeti Szalon 1907-es kiállításán vásárolta meg. A szegedi Móra Ferenc Múzeumba Lucs Ferenc helyi gyűjtőtől - annak halála után került. Kiállítva: 1907 Nemzeti Szalon, kat. 115.? (A siófoki korzó); 1910 Művészház, kat. 9.? (A siófoki sétány, Nemes Marcell gyűjteményéből); 1911 Róma, kat. 291.? (Paesaggio lungo il Balaton); 1915 San Francisco, kat. 496. (Promenade: Lake Balaton); 1933 Ernst XLVIL, kat. 88; 1934 Ernst XLIX., kat. 132. Irodalom: Művásárlók és eladott művek lexikona 1894-1911. A Nemzeti Szalon Almanachja. Bp., 1912. 280; Lázár 1923. 17. Nemes Marcell Vaszary ekkortájt készült kosztümös ábrázolásaival, a Tavasszal és a Rokokó képpel együtt tett szert erre az üde vízparti jelenetre.

1 A nem szűnő gyűjtői vonzalom a képek hasonló karakterének szólt. Tartalmában mindegyik a természetbe kiránduló, elegáns társaságról ad hírt: amazok szereplői letűnt korok ízlését idéző kosztümökben, a „gáláns ünnep" szcenikai toposzaira való utalással, emezek egykorú divatos öltözékeikben nyújtják az édes semmittevés, a „sine cura" megnyugtató látványát. Az egykori és a most megidézett világ azonban igen közel áll egymáshoz. Az ancien régime jellegzetes női viselete, a szerelmi jelenetekből ismert „krinolin" az 1900-as évek nosztalgikus attitűdjében szinte újjáéled ezen a balatoni sétányon: a fiatal dámák rafinált vonalvezetésű újrokokóikban pompáznak. Kék, fehér, sárga ruhájuk pasztell foltjait középen piros napernyő, Vaszary kedvelt „nyári" motívuma élénkíti. Sáljaik és fodraik között egyegy gyermek- és férfialak is feltűnik. Az oldott festőiséggel megidézett embercsoport párás fényű lombok alatt, kéklő víz mentén halad, amelynek túlpartja valósággal megismétli az innensők kosztümjeinek finom koloritját. Az egykorú kritika hamar felfigyelt Vaszary szabadtéri munkáinak sajátos impresszionizmusára. Az élénk színakkordokat nála „ködszerű, pókhálófinomságú fátyol" vonja be, s ez legfrissebb alkotásainak is „nemes patinát" kölcsönöz, így áll elő a képfelület visszafogott, ezüstszürke egysége.

3 „Tónusfátyol remeg a siófoki parton, amint a nagy parti fák zöld koronája alól kicsillognak a sétáló hölgyek színes ruhái, mintha csak velencei csipkével volnának borítva."

3 K. E. 1 A képen látható tájrészletet olykor balatoninak nézték, ld. a fenti címváltozatokat. A szemközti part azonban túlságosan közelinek tűnik. 2 Lázár 1923. 16. 3 Lázár 1923. 17. Balatoni korzó, 1904. Magántulajdon