Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

Kádár Béla: Önarckép, 1932 körül (kat 10.) ködtető Madarassy-Beck családhoz kapcsolódott. A stabil anyagi háttér megteremtette számára azt a lehetőséget, hogy minden szenvedélyével a modern művészet „szent ügyét" szolgálhassa.

4 A Művészház 1909-es alapításával írta be a nevét először a magyar művészettörténetbe. Ez az intézmény nemcsak az első avantgárd magyar művészegyesület (a Nyolcak) tagjainak adott lehetőséget bemutatkozásra, de a legmodernebb európai kortársak (fauve-ok, kubisták stb.) is helyet kaptak falai között. A Művészház 1914-es feloszlása után Rózsa Kiss József lapjának, A Hétnek felelős szerkesztőjeként dolgozott. Az 1890-es években még a magyar irodalmi modernség bölcsőjét jelentő lap, melynek Rózsa is gyakori szerzője volt, ekkor már nem tartozott a progresszív törekvések fő támogatói közé; a Nyugat lényegében átvette szerepét. Rózsa a politikai-közéleti szerepléstől sem zárkózott el: 1 918-1 9-ben írt tárcáiban rendszeres kritikáját nyújtotta a Károlyi kormány külpolitikájának, mely részben Trianonhoz vezetett. A Hét szellemiségével összhangban a kommunista diktatúra ellen kétoldalas vezércikkben szólalt fel 1919. március 6-án.

5 A lapot a diktatúra idején beszüntették, csak a Tanácsköztársaság bukása után indult újra. Rózsa aktív politikai múltjához tartozik, hogy 1906-ban a gróf Andrássy Gyula által vezetett, szabadelvű Alkotmánypárt színeiben indult képviselői mandátumért. Az Andrássy körül csoportosulok nem fogadták el Jászi Oszkárék radikális társadalomfilozófiáját.

6 Rózsa politikai, társadalmi státuszából tehát nem következett egyértelműen a modern művészekkel való összefogás. A Nyolcak művészei, Kassák Lajos és az aktivisták, akikből a húszas évek közepétől a KUT toborozta tagjait, a „másik oldalon" álltak. A világnézeti különbségek azonban feloldódtak, ha a modern művészet prioritásának kérdése került szóba. Rózsának a magyar társadalmat és kultúrát illető utópisztikus elképzelései akár találkozhatKádár Béla: Kompozíció (Olympia), 1930 (kat. 35.)