Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

JEGYZETEK Csorba Géza: Önarckép pipával, 1933 (kat 17.) Csorba Géza: A fáraó szolgája, 1927 körül (kat. 32.) 1 Lehel Ferenc: A kiapadt KUT. Nemzeti Művészet, 1934. 5-6. sz. 87. Megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének (a továbbiakban MTA MKI) Adattárában Bicskei Éva és Nagy Leventéné, a Szépművészeti Múzeum Adattárában pedig Dörögdi Sándorné önzetlen segítségét. A kiállítás előkészítésében András Edit, Gergely Mariann, Nagy Ildikó, Oltványi Noémi, Rum Attila, Zwickl András és Zsákovics Ferenc szakmai segítségét köszönöm. 2 Lyka Károly: Előszó. In: Rózsa Miklós: A magyar impresszionista festészet. Bp., 1914. o. n. 3 Rózsa Miklós működésének korai periódusáról ld. Zwickl András kutatásait, többek között: Commercial Activities and Cultural Mission - The Budapest „Művészház" (Artists' House) 1909-1914. In: Artwork Through the Market. The Past and the Present. Ed.: Ján Bakos. Nadácia - Centrum súcasného umenia a Ústav dejín umenia SAV, Bratislava 2004. 191-206. 4 Rózsának a Magyar Városi Banknál vállalt állásai, illetve a bank különböző leányvállalatainál betöltött funkciói még külön kutatást érdemelnek. Az 1920-ban kiadott budapesti telefonkönyvben a Gyógyfürdő- és Forrásvállalat igazgatójaként szerepel (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény). Ilyen minőségében adott megbízást Kádár Bélának a Jelzáloghitelbank kezelésében levő Erzsébet Sósfúrdő belső dekorációjára 1 918-ban. Vö.: Gergely Mariann: Melankolikus utazás. Kádár Béla (1877-1956). Bp. 2002. 25-26. Tamás Henrik Rózsára mint a váci borpincészet igazgatójára emlékezett - ez szintén a Jelzáloghitelbank vállalata volt. Ld.: Tamás Henrik emlékezései (művészekre, képszalonokra a Tamás Galériára...) és műgyűjteménye. Szerk. Nagy András. A Janus Pannonius Múzeum és az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet kiadványa, Pécs 2004. 72. Kevésbé ismert, hogy az 1923-ban megnyílt Corvin mozi részben a Városi Bank finanszírozásával jött létre. A projekt megvalósulásának egyik mozgatófigurája Rózsa volt, akit 1923-ban, a nyitáskor ki is neveztek a Corvin mozi vezérigazgatójává. A Városi Bank 1924-ben kiszállt a finanszírozásból, így Rózsa is otthagyta az intézményt. A Corvin Mozi alapításának teljes dokumentációja olvasható Budapest Főváros Levéltárának weblapján (www.bparchiv.hu). 5 Rózsa Miklós: Ismerkedés a legújabb nagyhatalommal. A Hét, 1919. 1 0. sz. 1 -2. Cikkére Göndör Ferenc reagált, ellenforradalmárnak nevezve Rózsát. A Hét című lapot... Az Ember, 1919. március 18. o. n. 6 Lásd például az általános választójoggal kapcsolatos álláspontok különbözőségét. G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politikai program? A Huszadik Század körének viszonya a liberalizmushoz (1900-1906). Századvég 2001. 20. sz. 121, 7 Rózsa: i. m. (5. j.) 2. 8 Ld. többek között: Dévényi Iván: Rózsa Miklós emlékezete. Jelenkor, 1974. 3. sz. 245-246. 9 Chagall mesternél - Auteuilben (Magyarország, 1925. január 15. 7-8.) helyett Chagall művészet-filozófiája (KUT, I. évf. 1926. 6. sz. 5-7.), vagy Fujita Párizs legdivatosabb festője. Klasszikus, mint Ingres; modern, mint Manet és japán, mint Utamaro - Egy japán, aki Madonnákat és Pietá-kat fest (Pesti Napló, 1924. december 23. 11.) helyett Európai japán művészet. (KUT, I. évf. 1926. 3. sz. 7-9.) 10 Fennmaradt egy francia nyelvű irat, melyet Rippl-Rónai, Vaszary, Márffy és Dénes Lajos szignált 1926. februárjában. A levél tartalma szerint a KUT tagjai a Salon d'Autumne-on szeretnének kiállítani. MTA Kézirattár, Gergely Pál hagyatéka. Ms 5467/67