Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

11 Főnagy Béla írt a KUT folyóiratba a társaság tavaszi kiállítása kapcsán. Fónagy Béla: Reflexiók a „KUT" kiállítása körül. KUT, I. évf. 1926. 2. sz. 6-10. 12 N. N: Szemle. KUT, I. évf. 1926. 4. sz. 15. Az ügyvezetői poszt tisztán adminisztratív feladatokkal járt, ami a tudós Dénes Lajos számára, aki Alexander Bernát tanítványa volt nyilván nem volt akceptálható. Dénes Lajossal egyébként sem volt felhőtlen Rózsa viszonya. Dénes a Károlyi kormány alatt tankerületi főigazgatóként fontos pozíciót képviselt, míg Rózsa A Hét felelős szerkesztőjeként mind a Károlyi kormány külpolitikájával, mind a Magyar Radikális Pártban vezető pozíciót betöltő Dénes Lajos megnyilatkozásaival szemben foglalt állást. Ld.: Tövis [Rózsa Miklós]: Le az álarcczal! A Hét, 1919. 2. sz. 25. 13 Ld.: N. N.: A Képzőművészek Új Társasága KUT évi rendes közgyűlése... KUT, I. évf. 1926. 3. sz. 16. Rózsa Miklós: Elöljáró beszéd a KUT műcsarnoki kiállításához. KUT, I. évf.1926. 5. sz. 3. 14 Bernáth Aurél: A múzsa udvarában. Bp., 1967. 28. A KUT alapszabályainak hivatalos jóváhagyására csak 1935-ben került végül sor, már Rózsa Miklós távozása után. 1 5 A kérvény az 1926. június 9-én tartott alakuló közgyűlésre hivatkozik. Az iratokat az 1922-ben elfogadott rendelkezések értelmében átdolgozásra visszaadták. Beadvány a fővároshoz a társaság alapszabályainak jóváhagyása ügyében, 1926. október. Budapest Főváros Levéltára, 132846/1 926-IV. 16 Bernáth Aurél kifejezése: i. m. (14. j.) 26. 17 Lucich Károly: nyugalmazott altengernagy, a Hadtörténeti Múzeum 1920-23 közötti igazgatója. Liber Endre: székesfővárosi tanácsnok, 1931-től Budapest alpolgármestere, a budapesti fürdőkről, szobrokról írt tanulmányokat (többek között: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp. 1934). Báró Skerlecz Iván: egykori horvát bán, valóságos belső titkos tanácsos, a húszas évektől a politikától viszszavonultan közéleti tevékenységet folytatott, így például a Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke volt 1922-ben. Az elnöki tanácsban a royalista Hohenlohe Károly Egon herceg is helyet kapott. 18 Rózsa Miklós a KUT reorganizációjáról szóló beszámolójában idézi a miniszter szavait: Klebeisberg Kunó gróf a Képzőművészek Új Társasága tiszteleti tagja. KUT, II. évf. 1927. 1. sz. 2. 19 Vaszary volt a kiállítás főszervezője. Az UME tagok műveit preferálta a válogatásnál, míg a KUT művészei egyértelműen hátrányba kerültek. Az ügyből nyilvános sajtóvita lett. Ld. többek között: N. N.: Ultra művészháború. Harc a veneziai műkiállítás körül. Pesti Hírlap, 1928. április 18. 10. 20 A civakodás a konzervatív körök egységes fellépését segítette elő. Az 1929-ben Barcelonában rendezett kiállításon a modern anyagot már ki sem rakták a ládákból, annak ellenére, hogy a Képzőművészeti Tanácsban Kertész K. Róbert államtitkár támogatta a modern törekvéseket. „Igaz, hogy mindenki érezte: valami van a levegőben, valaminek jönnie kell. Vagy a modern irányok világszerte sikert arató képviselői kapják meg a teljes állami elismerést, vagy a konzervatív tábor reprezentánsainak álláspontja érvényesül" - írja Elek Artúr: Nem viszik ki a jövőben a modern művészeket a külföldi kiállításokra. Újság, 1929. augusztus 18. 31. 21 A per eredetileg Elek Artúrnak a Képzőművészeti Társulatra tett sértő megjegyzései miatt tört ki. Ld.: N.N.: ítélet a nagy művészperben. Újság, 1932. május 5. 9-10. Bor Pál: Önarckép, 1932 (kat. 5.) Bor Pál: Anya gyermekkel, 1923 (kat. 31.)