Muladi Brigitta - Veszprémi Nóra szerk.: A festmény ideje – Az újraértelmezett hagyomány (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
Tanulmányok - Látvány és reflexivitás. Naturalizmus és technorealizmus a kortárs magyar festészetben. Hornyik Sándor
1 A képzőművészeti realizmusról mindmáig Linda Nochlin írta a legjobb összefoglalást: Realism. Penguin, Harmondsworth, 1971. A realizmus fogalmának művészettörténeti genealógiájához lásd: Gabriel P. Weisberg (ed.): 777e Realist Tradition in Art. French Painting and Drawing 1830— igoo. Cleveland Museum of Art, New York, 1980. Egy „mai" összefoglalása huszadik századi realizmusról: Brendan Prendeville: Realism in 20 th Century Painting. Thames and Hudson, London, 2000. 2 Nochlin meggyőzően érvel amellett, hogy a realisták éppen a grand manière-ral, az akadémikus stílussal fordultak szembe, és nota bene stílus nélküli művészetet akartak létrehozni, ami magát a valóságot ábrázolja úgy, ahogy van. Gombrich viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociokulturális kontextus önmagában még nem elégséges a realizmus definiálásához. A realizmus és az illuzionizmus - stílusoktól függetlenül - mintegy egyetemes emberi igényként mindig is ott munkált a festészet hátterében. Legalábbis Pliniustól Constable-ig, vagy Norman Bryson parafrázisában Pliniustól Gombrichig. A Művészet és illúzió (Ernst H. Gombrich: Művészet és illúzió. A képi ábrázolás pszichológiájához. [1960] Gondolat, Bp., 1972) recepciójához lásd: Norman Bryson: The Essential Copy. In: Vision and Painting. The Logic of the Gaze. Yale UP, New Haven, 1983.13—36. illetve W. J. T. Mitchell: Nature and Convention. In: Iconology. Image, Text, Ideology. The University of Chicago Press, Chicago, 1986. 75—94. 3 Gregory Battcock (ed.): Superrealism. A Critical Anthology. Dutton, New York, 1975; Edward Lucie-Smith: Art Now. From Abstract Expressionism to Superrealism. William Morrow, New York, 1977. 4 Vö. : Hornyik Sándor: Az elmélet allegóriái. Technorealizmus és „posztmodern kereslet". Műértő, 2003/10.7. 5 A szakirodalom eddig a látvány-festészet (Bárdosi József) és a radikális neokonzervativizmus (Sturcz János) „stiláris" terminusait használta a Sensaria kapcsán. Ezek a megjelölések a maguk kontextusában ugyan találóak, de az előbbi számomra túl általános, az utóbbi pedig politikai konnotációkkal túlságosan is terhes kifejezés. Vö.: Bárdosi József: Látvány-festészet. In: Tulajdonságok nélküli művészet. Orpheusz, Budapest, 2005.112—115. illetve Sturcz János: Konceptualitáson átszűrt festészet. Az akadémikus hiperrealizmustól a radikális neokonzervativizmusig. Műértő, 2003/n. 7. és Uö: A Sensaria társaság és a vállalt festészeti hagyomány. In: Időn túl. A festészet vállalt hagyománya. Szerk.: Muladi Brigitta. Szombathelyi Képtár, Szombathely, 2006. 6—10. 6 Vö.: Francisco Varela — Evan Thompson — Eleanor Rosch: The Embodied Mind: Cognitive Science and Human Experience. MIT Press, Cambridge, 1991; Antonio Damasio: Descartes' Error: Emotion, Reason and the Human Brain, Grosset/Putnam, New York, 1994. Magyarul: Descartes tévedése. Érzelem, értelem és az emberi agy. Aduprint, Budapest, 1996; Daniel C. Denett: Kinds of Minds. Towardsan Understanding of Consciousness. HarperCollins, New York, 1996. Magyarul: Micsoda elmék. A tudatosság megértése felé. Kulturtrade, Bp., 1996; illetve Kampis György rövid összefoglalását a kérdésről: A gondolkodó test. Magyar Tudomány, 2002/1. 32—38. 7 Vö. : Visual Culture Questionnaire. October, 77, Summer, 1996. 25—70. A kérdőív értelmezéséhez és kritikájához lásd: Keith Moxey: Nostalgia for the Real. The Troubled Relation of Art History to Visual Studies. In: The Practice of Persuasion. Paradox and Power in Art History. Cornell University Press, Ithaca and London, 2001.103-123. Magyarul: Nosztalgia a Valódi után. A művészettörténet és a visual studies problematikus viszonya. (Ford.: Ferencz Judit) www.magyarepitomuveszet.hu/vizkult. í. évf, 5. szám, 2005. Lásd továbbá: Hornyik Sándor: A „posztmodern" és a vizuális kultúra. Széljegyzetek az October Vizuális Kultúra Kérdőívéhez, www.magyarepitomuveszet.hu/vizkult. 2. évf, 12. szam, 2006. 8 Vö.: W. J. T. Mitchell: Picture Theory. Essays on Verbaland Visual Representations. University of Chicago Press, Chicago, 1994. Barbara Stafford: Good Looking. Essays on the Virtue of Images. Cambridge, MIT Press, 1996. 9 Svetlana Alpers: The Art of Describing. The Dutch Art of the Seventeenth Century. The University of Chicago Press, Chicago, 1983. Magyarul: Hű képet alkotni. Holland művészet a 77. században. Ford.: Várady Szabolcs. Corvina, Bp., 2000. 10 A technorealizmus fogalom Andrew L. Shapiro és David Schenk íggg-es közös alkotása. Vö.: Z. Karvalics László: Egytechnorealista töprengései, http:// hirek.prim.hu/cikk/2311g Továbbá: Andrew L. Shapiro: The Control Revolution. A Century Foundation Book, Public Affairs, New York, iggg. és David Schenk: Data Smog. Surviving the Information Glut. Harper, San Francisco, 1997. 11 A valóság Lacan-féle leírásához jó bevezető magyarul: Farkas Zsolt: Jelentőláncraverve. A lacani szubjektumról. In: Mindentől ugyanannyira. JAK - Pesti Szalon, Bp., igg4. Baudrillardtól a legfontosabb korai munkák még nem léteznek magyarul. így a szimulákrum-elmélethez lásd: Simulations. Semiotext(e), New York, 1983. Jó és elfogulatlan összefoglalás: Rex Butler: Jean Baudrillard. The Defence of the Real. Sage, London, iggg. A szimulákrumok és a hiperrealitás elméletéhez lásd különösen: 23—70. 12 Friedrich Kittler: Optikai médiumok. (2002) Ford.: Kelemen Pál. Magyar Műhely - Ráció, Bp., 2005
