Szücs György szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914, Családi vezető (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/2)

16. TEREM ÚJ UTAK, EGYÉNI ÉLETPÁLYÁK Az utolsó termet egy mindkét oldalán festett, nagyméretű vászon vezeti be. Kernstok Károly 1909 körül készült Virágot szagoló női akt című, befejezetlen képének másik oldalára 1911-ben festette meg Hajnali lovas (Magányos lovas) című kompozícióját, melynek viszszafogott színei, egyszerűsítő formakezelése már nem a magyar Vadakra, hanem az őket követő Nyolcak csoportjára jellemző. Kernstok Károly: Virágot szagoló női akt (A Hajnali lovas című Kernstok Károly: Hajnali lovas (Magányos lovas), 1911 festmény hátoldala), 1908-1909 körül. Magyar Nemzeti Galéria Magyar Nemzeti Galéria Ekkortájt tehát olyan új törekvések is jelentkeztek, amelyek már túlmutattak a Vadak felfogásán. Ezeket az irányokat az 1909-es évvégén a magyar Vadakból kikristályosodó Nyolcak művészcsoport tagjai (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos), részben a Nyolcakkal párhuzamos felfogást képviselő „neósok" (például Perlrott Csaba Vilmos), illetve az 1910-es években Kassák Lajos körül kialakuló aktivista csoport tagjai (köztük Nemes Lampérth József) képviselték.