Szücs György szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914, Családi vezető (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/2)

A FAUVIZMUS ÁTÉRTELMEZÉSE NYERGESÚJFALUN ÉS KAPOSVÁRON Kernstok Károlyt nyergesújfalui birtokán a radikális nézeteket valló értelmiségiek keresték fel 1905 és 1914 között. Az idelátogatók elsősorban képzőművészek voltak - Czóbel Béla, Czigány Dezső, Márffy Ödön -, de megfordultak Nyergesen a korabeli szellemi élet olyan kiválóságai is, mint Ady Endre, Jászi Oszkár és a műgyűjtő Nemes Marcell. A község a párizsi élmények és tanulságok feldolgozásának helyszínévé vált. Jól tükrözik ezeket Márffy Ödön Nyergesi lány, Női akt (Színes női akt) és Fürdő nők (Aktos kompozíció) című képei. A művész francia tanultságát mutatja a tájban megjelenő, laza színfoltokból felépülő női akt, illetve a vászon alapozásának előbukkanása, az egymással ütköző piros és zöld színek kontrasztja. További érdekesség a Fürdő nők című kép figuráinak sajátos megformálása. Márffy Ödön: Nyergesi lány (Nyeri parasztlány), 1908. Magántulajdon Márffy Ödön: Női akt (Színes női akt), 1908 körül. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Márffy Ödön: Fürdő nők (Aktos kompozíció), 190Í Janus Pannonius Múzeum, Pécs Márffy Ödön évtizedekkel később így emlékezett Nyergesújfalura: „A Nyergesen megfordult festők között volt egy bizonyos szellemi kapcsolat. Nem annyira a táji adottságok, mint inkább a művészetszemléleti rokon felfogás volt a vonzerő, mely a művészeket ott marasztalta. Ezt a rokon művészet szemléletet kevés szóval talán úgy lehetne jellemezni, hogy ez a művészcsoport hátat fordított a magyar festészetben ez időben dívó hangulatfestészetnek, és áhítozott egy, az örök művészi törvényeknek alárendelt festészet után. Talán úgy lehetne megfogalmazni e művészek közös vagy rokon törekvéseit, hogy szigorú elvek szerint igyekeztek felépíteni képeiket, a kompozíció, a konstrukció, a formák, a rajz, a lényeg kihangsúlyozásával."