Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin

16. Czóbel Béla: Szalmakalapos férfi, 1906 (körül). Kat. sz. 112. szerepelt az 1906-os Salon d'Automne Fauve-ok termében.

44 A katalógus állítását igazolja Czóbel eddig publikálatlan interjúja, melyben a szóban forgó arcképre így emlékezett: „Réh doktor a Galériában, 1906. A másik ülő férfi egy magyar diák, akit Párizsban festettem. S. D'automban [sic!] volt kiállítva 1906-ban."

45 Az eddig csupán fekete-fehér reprodukciókról ismert, lappangónak hitt portrét La Rochelle múzeumában sikerült fellelnünk,

46 s a kép hosszú távollét után most kerül első alkalommal hazai közönség elé (12. kép, kat. sz. 106.). De sem ez, sem a másik kiállított portré nem nevezhető még fauve festménynek. Erős posztimpresszionista hatás érvényesül mindkettőn, utóbbi arckép esetében például lehetetlen Van Gogh híres Tanguy apó portréját mellőzni a szóba jöhető inspiráló források közül (13. kép). Nem lehet véletlen az sem, hogy Louis Vauxcelles szintén Van Goghreminiszcenciákat fedezett fel Czóbel ekkor kiállított festményein. Vauxcelles jó szemű kritikus volt, de a latin nyelvcsaládban feminin hangzású Béla név megtévesztette (feltehetően Bellának hitte), és Czóbelről mint forróvérű festőnőről számolt be: „Madame Czóbel Béla: általában a hölgyek kevésbé vaskosan festenek. Ő eltér a kiállítás festőnőitől. Ez »Madame Van Gogh« óvatos arányokkal. Egy érdes hangú, finom contralto."

47 Van Goghot, mint ősforrást maga Czóbel is élete végéig egyik legfontosabb művészetét befolyásoló tényezőként tartotta számon, párizsi műtermének falát még a negyvenes években is Van Gogh és más posztimpresszionista mester művének reprodukciója díszítette.

48