Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin
7 7. Adolphe Basler és Amedeo Modigliani a Dôme kávéházban, 1915 körül Archiv fotó 18. Czóbel Béla: Adolphe Basler a Café du Dôme teraszán Ismeretlen helyen 19. Czóbel Béla: Adolphe Basler és Moïse Kogan a Dôme-ban Kat. sz. 120. Az utóbbi portré kapcsán kell megemlíteni két eldöntetlen attribúciójú, feltehetően szintén 1906-ban festett portrét. A Nagybányai modell a kertben című festmény (14. kép, kat. sz. 137.) dacára annak, hogy befejezetlen, s ezért szignálatlan műről van szó, stílusában, szemléletmódjában és a részletek kidolgozásában is igen közeli analógiája a párizsi diákportrénak. Tovább erősíti a Czóbel-attribúciót, hogy hátoldalán Czóbel Falusi utca című 1906-os festményére emlékeztető tájrészlet elmosódott maradványai láthatók. Meg kell azonban említeni, hogy a mű szerzőségét illetően felmerült azoknak a festőknek a neve is, akik 1906 körül Czóbel mellett dolgoztak Nagybányán. Bálint Rezső Édesanyám című lappangó festménye, Kukovetz Nana egyetlen ismert 1906-os nagybányai vászna (kat. sz. 164.) mellett leginkább Huszár Vilmos újra hazai közönség elé kerülő kerti jelenete (kat. sz. 134.) állítható párhuzamba a tárgyalt művel. A lehetséges szerzők között merült fel Körmendi Frim Ervin neve is, aki feltehetően modellje volt annak a csupán az utóbbi időben felbukkant portrénak, amely a budapesti Zsidó Múzeum leltárkönyvében Czóbel attribúcióval szerepel (25. kép, kat. sz. 115.). Reprodukcióját Rockenbauer Zoltán közölte, aki 1907 körülire datálta a művet. 49 Vizsgálataink során felmerült, hogy a kép esetleg nem Czóbel alkotása, hanem önarckép. Az attribúciót és a datálást nehezíti, hogy Körmendi Frim korai, 1905-1909 közötti festményei nagyrészt lappanganak, stílusára csupán egyetlen ekkoriban készült tájképről, 50 egy portréról, 5 ' illetve korabeli sajtókritikákból következtethetünk. Fülep Lajos az 1906-os Salon d'Automne-on kiállított Körmendi Frim művekről - ahol többek között egy fejtanulmánya is szerepelt 52 - azt írta, hogy „Körmendi Frim Ervin nagyon meg találta nézni Czóbel dolgait". 53 Tudjuk, hogy Czóbel és Körmendi 1906 nyarán Nagybányán együtt dolgozott, és közösen küldték ki képeiket a Salon d'Automne-ra, 54 Czóbel tehát minden bi20. Isaac Grünewald: Adolphe Basler portréja, 1927 Magántulajdon, Svédország 21. Amedeo Modigliani: Adolphe Basler portréja, 1916 körül Brooklyn Museum, New York 22. Moïse Kisling: Adolphe Basler portréja, 1914 Association des Amis du Petit Palais, Genf
