Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

ITTHON ÉS A NAGYVILÁGBAN - RUM ATTILA: Kutatóárok a magyar Vadak kereséséhez

A Nemzeti Szalon Tavaszi kiállításának katalógusa, 1907 Márk Lajos parodisztikus tárlatának katalógusa, 1909 Márk Lajos: A Nyomor-ciklus egyik képe nemhogy elutasította, de hatásukra - 1906-tól kezdődően - maga is új kifejezési formák után kezdett kutatni. A döntő impulzus Iványi Grünwaldot 1907 májusában érte, amikor a budapesti Nemzeti Szalon tavaszi kiállításán szembesült a francia posztimpresszionista mesterek, elsősorban Paul Gauguin műveivel. A valósággal Gauguin-retrospektívnek beillő tárlat - 64 művét mutatták be ekkor - nemcsak Iványit, de még a jóval konzervatívabb Thorma Jánost is addigi szemléletének revíziójára késztette.

5 „Érdekes volt mindenek előtt a gyors hatás, melyet a fiatalok által importált új művészet igéi Grünwald Bélára tettek. Gyorsan és el határozottan, töprengés, gondolkodás nélkül lépett az új ösvényre, amelyen komponáló ereje, intenzív színes dekoratív harmóniaérzéke új sikereket ígértek neki, annál is inkább, mert naturalisztikus tudása biztosabb bázist nyújtott, mint amilyennel ifjabb, született neoimpresszionista társai rendelkeztek" - írta Réti István 1912-ben a nagybányai művésztelep történetét feldolgozó tanulmányában.

6 Az 1909-1912 között szerveződő kecskeméti müvésztelepen Iványihoz csatlakozott a ténylegesen Matisse-tanítvány Perlrott és Bornemisza is. A három meghatározó mester közül egyedül Kernstok Károly volt szemtanúja a francia fauvizmus kibontakozásának és térhódításának. 1906-ban rövidebb ideig, majd 1907-1908-ban huzamosabban is Párizsban tartózkodott. Lyka Károly így foglalta össze Matisse és köre festészetének Kernstokra gyakorolt hatását. „Ezt az »új stílust « párizsi tartózkodásakor szerezte mesterünk. Ott éppen akkor a leghevesebben forrt a művészet boszorkánykonyhájában mindenféle stíluskísérlet egyvelege. Ekkor alakult a modern művészeknek az a csoportja, amelyet a »Fauves« csoportjának neveztek el, mert hadat üzent minden eddigi stílusnak, amely közvetlenül a valóság szemléletén alapult. A forradalmárok közé tartozott az ifjú Franciaország legkitűnőbb fiatal mestere, Henri Matisse is. A magyar jövevény a stílusok e kavarodásában szenvedélyes érdeklődéssel igyekezett minden értékesíthetőt elsajátítani. Elsősorban Matisse ragadta meg rendkívüli erővel."

7 A nem kevés gúnnyal „keresők"-nek nevezett, s valóban új utakon járó művészek közé lépve Kernstok feladta korábbi, biztos egzisztenciát biztosító pozícióját, és 35 évesen a legmodernebb művészet hazai éllovasa lett.

8 „Lenni vagy nem lenni" 1906-ban tört ki Nagybányán a neósok forradalma, mely modern festészetünk tűzvihargyors elterjedésének gyújtólángjaként ismert. Pár hónappal korábban Huszár Vilmos Lenni vagy nem lenni című önportréján egy revolverrel a kezében ábrázolta magát. A mű egyik lehetséges olvasata szerint Huszár patetikus gesztussal demonstrálta az akadémikus festészet és az „ultramodern" irányzatok között feszülő, egyre kibékíthetetlenebb ellentétet.

9 A szembenálló felek sarkalatos vitapontja volt, hogy kik jogosultak a hagyományok - megőrizve újraértelmező - folytatóinak szerepére. Az akadémikus, ún. műcsarnoki festészet képviselői, akik között kitűnő és képzett művészek is voltak? Esetleg a nagybányai alapítók irányát követők, akik között számos fiatal, de nem lázadó habitusú tehetség szerepelt, és akik úgy ítélték meg, hogy a rendkívüli gyorsasággal egymást követő irányzatok újszerűségének hamva gyorsabban kopik a lepkék hímporánál? Avagy a művészet világát állandó ferra incognitaként kezelő felfedezők, akik látványos eredmények és nevetséges kísérletek szküllái és kharübdiszei között keresték útjukat és önmagukat? Kernstok és társai gyökeresen eltérő társadalmi-kulturális viszonyok között próbálták érdekeiket és elveiket érvényesíteni, mint francia kollégáik. A szabadságvágy forradalmi tettekre ösztönöz, a már kiharcolt szabadságérzet viszont az elmélyült alkotás lehetőségét biztosítja. Míg a francia fauve-okat elsősorban amerikai és orosz gyűjtők, valamint professzionális műkereskedők támogatták, addig a magyar modernek mecenatúrája sokkal ingatagabb lábakon állt. Szórványos megrendelések és vásárlások voltak csupán a kizárólag hazai, főként zsidó közép- és nagypolgári, valamint értelmiségi réteg részéről.

10 Kollégák és elvbarátok is vásároltak néha - demonstratívan, de inkább csak támogatói gesztusként." Majd legutolsó sorban a kínnalkeservvel kiharcolható állami és fővárosi ösztöndíjak. Ezek falképmegrendelések vagy konkrét műtárgyvásárlások voltak, melyeknek java is csupán egyetlen személy, Bárczy István polgármester nevéhez köthető ebben a korszakban.

12