Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

ITTHON ÉS A NAGYVILÁGBAN - SZŰCS GYÖRGY: Disszonancia vagy új harmónia? A „neós" művészet Nagybányán

Tihanyi Lajos: Interieur, 1908. Kat. sz. 235. csupán az impresszionizmus egy változata, ezen belül olyan technikai módszer, amely „a festéknek apró pontokban, vonalacskákban vagy vesszőcskékben vászonra rakását választotta, abban bizakodva, hogy a szem recehártyáján e színek a kellő árnyalatokba olvadnak össze". Az újfajta művészet esztétikája viszont a külső benyomások rögzítésével éppen ellentétes: a művész már előzetesen határozott koncepcióval, világos belső képpel rendelkezik, „ennek kedvéért alakít, formál és teremti meg a belső harmóniát".

41 Lázár egyelőre még tartózkodik egy pontos kategória bevezetésétől, de a következő évben már maga jár elől jó példával, amikor Henri Matisse művészetét a „modern primitivizmus" körébe utalja. Emlékeztet arra, hogy Maurice Denis lakhelyén, Saint-Germain-en-Laye-ben található prehistorikus múzeumnak mindkét festő gyakori látogatója volt, s a primitív művészet Matisse-ra is a legkorábbi időktől hatott: „Látni akar szűzi, naiv szemmel. Olyan közvetlenül, ahogy a primitív ember, vagy a gyerek. Egyszerű lenni, csak azt fejezni ki, ami lényeges és vitális. Minden konvenciótól, ami évezredek alatt a látáshoz tapadt, megszabadulni."

42 Lyka viszont nem foglalkozik a szóösszetétel eredetével, helyes vagy helytelen magyarországi használatával, sokkal inkább maga a jelenségcsoport érdekli. Megkísérli rendszerezni, vajon milyen közös vonások mutathatók ki az új művészetben, melyet - tegyük hozzá 1913-ban már a kubizmus és futurizmus fellépése után, a következmények, például a Kecskeméten megvalósult monumentális falképek (Iványi Grünwald Béla) vagy a Nyolcak (Kernstok, Berény, Czigány stb.) kiállításainak ismeretében tehetett meg. Tisztában van azzal, hogy megállapításai az akkori állapotot tükrözik, elfogadja a művészeti mozgások befejezetlenségét, folyamatos változásának tényét: „El lehetünk tehát készülve arra, hogy amit ma a neoimpresszionizmusról érvényesnek tekintünk, holnap az újabb munkákon már mellékes lesz s holnapután mint túlhaladott álláspont legfeljebb epizodikus érdekűvé válik."

43 Lyka kiszélesített rendszere lényegében helytálló, mindazok a karakterisztikumok - monumentalizmus, a tematika Tihanyi Lajos: Interieur, 1907. Kat. sz. 244. leszűkülése, sík-, illetve plasztikus megközelítés, az emberalak szubjektív torzítása -, amelyeket felsorol, valóban jellemzik a korszakban készült képek többségét. Lyka és Lázár mellett a harmadik általam kiemelt művészettörténész, aki a kiállításokon látható képek puszta hangulati leírásánál többre vállalkozott, Sztrakoniczky Károly, a Szépművészeti Múzeum későbbi munkatársa volt. 1909-ben Sztrakoniczky még - feltehetően a MIÉNK megalakulásának élménye alatt - a széles értelemben vett „impresszionizmus" keretében látja kifejthetőnek a modern festészet által felvetett kérdéseket. „Az impresszionista piktúra ma már nem kétséges és vitatott irány. Sőt nincsen modern művész, aki nem impresszionista. Manapság csak arról lehet szó, hogy az impresszionizmus keretén belül alkossunk ujat és eredetit."

44 Egyelőre azonban úgy látja, hogy az impresszionizmus egyik legfontosabb erénye, hogy kialakult a művészeti szubjektivizmus, amelynek konkrét stiláris megvalósítása egyfelől lehet a színfoltok felaprózása, másfelől a nagy színfelületek megfestése, s ennek megfelelően beszélhetünk analizáló, illetve szintetizáló művészetről.

45 Sztrakoniczky 1912-ben már revideálja nézeteit, s az impreszszionizmust meghaladott irányzatnak ítéli: „Az impresszionizmus kiélte magát, megbukott, eltűnt és az új művészetnek épen az a legfőbb gondja, hogy miképpen szabaduljon az impresszionizmustól."

46 Vélekedése szerint azonban még nem alakult ki egy szilárd világnézet, egy „új korszellem", amely alapján majd valódi új művészet is kialakulhat. „Valószínű, hogy ha lerázzuk a XIX. század nyűgét, egy uj idealizmus üt majd tanyát a földön. És az lesz az első uj kép, amely ennek az ideálizmusnak kifejezést ad" - tolta ki a jövőbe a modernizmus határait Sztrakoniczky.

47 A fentiek alapján annyit bizonyosan megállapíthatunk, hogy az egyes izmusokat (kategóriákat) saját korszakukban vizsgálva hol stílus, hol technika, máskor pedig magatartás szerinti megközelítésből értelmezhetjük - akárcsak elődeink tették. Nem vezet közelebb a megértésük-