Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Perlrott Csaba Vilmos 1910-es Női akf\án (kat. sz. 204.) megtalálhatjuk megint az árnyékoló zöld színt, de nem kap hangsúlyos szerepet sem a kontúr, sem a túl intenzív színek használata. Pólya életművéből ez az egyetlen fauve-os akt maradt ránk. De aho­gyan ő is nyilatkozta: „ebbe az időszakba esett a franciáknak »neoimp­resszio« jelszó alatt megindult művészi harca, ami aztán ellenállhatat­lan erővel Párizsba csalt és itt a legszélsőségesebb irányzat befolyása alá kerültem, melyet magambaszállásom, meghiggadásom és életvi­szonyaim letompítottak". 9 A későbbiekben azonban nem látszott meg ennek hatása. Festészetére jellemzőbb maradt az a festői, neoimp­resszionisztikus vonás, mely az 1910 körül készített Falusi házak, Kert, valamint Kertrészlet reprezentál, és ami Jávor Pál művészetére jellemző. 10 Pólya Tibor az 1910-es években már a Vasárnapi Újságba küldte illuszt­rációit, ezek híressé tették: A Japán-asztal művészei címmel láthatunk karikatúrákat Szinyeiről, Lechnerről, Rippl-Rónairól, Fényesről, Ferenczy Valérről, Pórról és másokról. 1 Jegyzetek 1 Az Est Hármaskönyve. Bp., 1923. 559-560. 2 Alapító tagja nem volt a Szolnoki Művésztelepnek, de már 1903-1904-ben ott élt és alkotott. 3 Művészet V. (1906) Rajzok. Pólya Tibor: Sztrájk. 381. 4 Pólya Tibor festőművész rajzaiból. 1918-1919 rajzos krónikája. Szolnok, 1987. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 19. vándorgyűlése alkalmából rendezett képzőművészeti kiállításra megjelentette: A Verseghy Könyvtár és a Damjanich Múzeum. A kiállítást rendezte és a katalógust összeállította: Kaposvári Gyula, ny. múzeumigazgató. 3. Pór Bertalan: Önarckép, 1906. Kat. sz. 214. 1910-től kezdve részt vett a Kecskeméti Művésztelep megszervezésé­ben Iványi Grünwald Béla mellett testvérével, Ivánnal együtt. 1919-ben visszatért Szolnokra, ahol központi szerepet töltött be. Ugyanebben az évben a Szinyei Merse Pál Társaság egyik alapítója volt. A plakátművé­szetben is tevékenyen működött, Törley- és Mod/'ano-grafikáit több­ször is sokszorosították, valamint illusztrátorként Az Estben, a Magyar­ságban, az Új Nemzedékben és a Virradatban szerepelt. Későbbi festészetére jellemzőek egyrészt a magyar népi életet bemu­tató zsánerképei, aminek köszönhetően a „magyar Bruegel" névvel is illették, 12 másrészt humorisztikus, expresszívebb képei is, melyeken megfigyelhető Aba-Novák Vilmos hatása. 13 Hirtelen halála sokakat mélyen érintett, köztük természetesen a mű­vésztelep több tagját is - így született meg Borbereki Kovács Zoltán szobra, valamint egy kisebb monografikus írás Herman Lipót tollából a Magyar Művészetben. 14 Kárai Petra Művésztelep tagja volt. Alföldi táj című festménye az 1900-as évek második feléből hasonlóan neoimp­resszionisztikus jellegű, mint Pólya ekkori munkái. 11 Vasárnapi Újság LVIII. (1911) 53. 1070. 12 Falu télen, Korcsolyázók, Parasztfarsang, Körmenet, Baromfiudvar télen stb. 13 Művészmulatság (1930 k.), Családom, Aba-Novák, Öltözőben. 14 Herman Lipót: Pólya Tibor. In: Magyar Művészet 1938. 2. 33^14. Pór Bertalan (Bátaszék, 1880. november 4 - Budapest, 1964. augusztus 29.) Pór Bertalan egyénisége, életpályája több szempontból megegyezik, több szempontból pedig eltér a többi fauve szemléletű művészétől. Megegyezik abban, hogy ő is a Mintarajziskolában kezdett tanulni, de valójában Münchenbe kívánkozott. Az utazáshoz szükséges összeget Berény Róbert édesapja biztosította számára, aki megrendelte nála maga és felesége arcképét. 1 1889-ben Münchenbe került, ahol az Aka­démián Hackl tanítványa lett, majd Hollósy szabadiskoláját látogatta. Hollósy hamar felismerte tehetségét, és 1901-ben Czigány Dezsővel együtt ösztöndíjra javasolta. 2 Még ebben az évben Párizsba utazott, ahol 1903-ig maradt. Mint a legtöbb magyar, ő is az Académie Juliánt látogatta, mestere Jean-Paul Laurens volt. Mielőtt azonban a francia fauvizmus kibontakozott volna, ő már hazatért, s 1903-1919 között Budapesten dolgozott. Soha nem alkalmazta tisztán a fauvizmus esz­köztárát, de néhány képén nagyobb spontaneitással és lendülettel fe­jezte ki magát, mint legtöbb magyar kollégája. Francia és magyar festőtársaitól eltérően sem az akt, sem a csendélet, sem az enteriőr nem keltette fel érdeklődését. Figyelmét kezdettől fogva a portrék - főként az önarcképek - és a tájképek kötötték le. Czóbel Béla korai, 1903-as Ónarc/cépéhez hasonlóan 1902-ben festett Önarcképe és Apja portréja 3 súlyos, masszív festékfelrakásával, mély­barna, vörösbe játszó árnyalatával kétségkívül Rembrandt festészetét idézi, akinek festészetét a Louvre gyűjteményében tanulmányozhatta. „Régebben emberfejeken igyekezett Pór Bertalan kontemplálódni. 5 Up. 4. 6„Átnevettük a napokat." Elmondja: Pólya Tibor festő­művész. In: Nádas Sándor: Magyar selfmademanek. Bp., Pesti Futár kiadása, 1928. 92-93. 7 A híres Tournée du Chat Noir plakát ma is turista­szuvenír egész Franciaországban. 8Pólya Tibor: Fésülködő akt műteremben. R.: Kieselbach 2003. 657. 9Az Est Hármaskönyve i. m. (1. j.) 559-560. lOJávor Pál budapesti és szolnoki tanulmányai után szintén Párizsba utazott, majd 1911-től a Kecskeméti

Next

/
Thumbnails
Contents