Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Orbán Dezső (Győr, 1884. november 26 - Sydney, 1986. október 5.) A matematikus tanultságú Orbán Dezső festményei szerepeltek már az 1905-1906-os műcsarnoki tárlatokon, holott korábban akadémiai képzést nem kapott, legfeljebb a diáktársától, Gulácsy Lajostól leshet­te el a szakmai fogásokat. „Igen stimuláló jó barátom volt az első világ­háború kitöréséig" - emlékezett vissza rá. 1 A festő tartalékos katonai szolgálati évének befejeztével 1906-ban Párizsban, Bordeaux-ban és Velencében járt. 2 Márk Lajos instrukciója szerint Orbán Párizsban a Hotel Jacobban szállt meg, ahol „egy rozo­ga, kiszolgálás nélküli házban, a harmadik emeleten" lakott. 3 Jolán nő­vére havonta küldött neki pénzt, abból tudta magát eltartani. Az Aca­démie Julianba egyhetes kurzusra jelentkezett, mivel „ez volt a legke­vesebb idő, amire be lehetett iratkozni". Ezalatt kétszer látta tanárát, Jean-Paul Laurenst: „és ezzel az én formális oktatásom a művészetben véget ért" - írta. 4 Orbán művészbarátaival közösen látogatta a galériákat. „Ekkor már intim barátságban voltam Berény Róberttel, Pór Bertalannal, tisztelet­tel barátkoztam Kernstok Károllyal". 5 Kernstokkal - aki szintén 1906­1907-ben tartózkodott Párizsban - Pesten a Japán kávéházban ismer­kedtek össze. Párizsban is csak pár háznyira laktak egymástól, s Orbán gyakran látogatta meg Kernstokékat, de Berény Róbert volt az, aki megismertette vele Cézanne, Matisse és a Vadak festészetét, továbbá Durand-Ruelnek is bemutatta. 6 „Egyik művészbarátom [...] elvitt a Vollard Galériába és ott megmutatott nekem három festményt, egyet Van Goghtól, egyet Cézanne-tól és egyet Matisse-tól." 7 A Bernheim Galériában egyszer látott egy olyan Matisse-önarcképet, amelyik meghaladta az életnagyságot. 8 Berény elhívta Gertrude Steinékhez is. A Stein-szalonban a korszak modern művészeivel, többek között Matisse-szal és Picassóval szemé­lyesen is találkozott. 9 Modiglianit is itt ismerte meg. Orbánék számára ekkoriban „Greco, Tintoretto voltak a főistenek a múlt mesterei közül, Cézanne, Matisse, Braque, Picasso az újak közül", valamint Fujita és Van Dongen. 10 Orbán eleinte semmiféle művészi értéket nem látott a modern festők­ben, ám később úgy emlékezett vissza, hogy egyszer egy reggel arra ébredt, megvilágosodott, s hirtelen megértette a festői újítások lénye­gét. 11 Korabeli csendéletein főként Cézanne hatása érzékelhető, míg az 1908-as charentoni vedutájának hátoldalára felvázolt fekvő női akt egyértelműen Matisse-befolyásról tanúskodik (kat. sz. 194b.). Noha csendéletein, tájképein gyakran erős, friss színeket használt, a színezés vadsága helyett mégis visszafogottság jellemezte képeit, s főként nyu­godt kompozíció kialakítására törekedett. Társaival ellentétben Orbán egyszer sem vett részt a Salon d'Automne vagy a Salon des Indépendants kiállításain. Még 1907-ben Czigány Dezső műtermében ismerkedett meg Lesznai Annával, akinek 1910-ben „igaz baráti megbecsüléssel" dedikált egy fekvő női aktot ábrázoló lavírozott tusrajzot (kat. sz. 197.). Attól kezd­ve minden évben nyaranként Lesznaiék zempléni birtokán, az alsókörtvélyesi kastélyban töltött pár hónapot, erről korabeli műveinek címe is tanúskodik.' 2 Körtvélyesen ismerkedett meg Petrovics Elekkel, Kaffka Margittal és Balázs Bélával. Ebben az időben az Alkotás utca 31. Orbán Dezső: Charentoni házak, 1908. Kat. sz. 194a. szám alatt volt műterme, ahol Lesznai Annával festett együtt. A Japán kávéházban találkozott először Tihanyi Lajossal, akivel közös barátjuk volt Ady Endre. Orbán 1908-ban újra Párizsba utazott, amint azt charentoni tájképének keltezése is alátámasztja. Feltehetően ezért hiányzott a MIÉNK első tárla­táról 1908-ban. A MIÉNK második kiállításán, 1909-ben azonban már jelen volt Charentoni házak (1908) című olajfestményével és két csend­életével. 13 Szerepelt a Könyves Kálmán Szalonban megrendezett Új Képe/r-kiállításon is, amelyen a MIÉNK-től kivált nyolc fiatal - a későbbi Nyolcak - mutatta be műveit. Orbán „egy nagy tájképén egész tüzes szín­özönt lát és szisztematikusan sorakoztat egymás mellé erős érzéssel har­móniában, két szép csendéletén pedig tárgyak anyagának megszabását, színek összehangolását a matéria szerkezetével bíbelődve végzi". 14 1910-ben Orbán megint Párizsban dolgozott, amint festményei is bizo­nyítják. 15 Kannás csendéletén (kat. sz. 196.) az erőteljes színezés, vala­mint a Cézanne-t és a kubistákat követő formaképzés hangsúlyozása már egyértelműen egyenrangú célként fogalmazódott meg. 1910-től Bárdos Artúr, az Egyetértés kritikusa felkérésére írt zenei kritikákat a lapba. Ekkor került közelebbi kapcsolatba a szerkesztőségből Kabos Edé­vel, Benda Jenővel, Tímár Szaniszlóval. A Nyolcak sok muzsikussal álltak barátságban, hiszen Czigány és Berény maga is zenélt. Orbán legtöbbet Weiner Leóval volt együtt, de a Waldbauer-Kerpely-kvartett, továbbá Bartók Béla is baráti körükhöz tartozott. Orbán Dezső: Fekvő női akt, 1910. Kat. sz. 197.

Next

/
Thumbnails
Contents