Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Orbán Dezső (Győr, 1884. november 26 - Sydney, 1986. október 5.) A matematikus tanultságú Orbán Dezső festményei szerepeltek már az 1905-1906-os műcsarnoki tárlatokon, holott korábban akadémiai képzést nem kapott, legfeljebb a diáktársától, Gulácsy Lajostól leshette el a szakmai fogásokat. „Igen stimuláló jó barátom volt az első világháború kitöréséig" - emlékezett vissza rá.

1 A festő tartalékos katonai szolgálati évének befejeztével 1906-ban Párizsban, Bordeaux-ban és Velencében járt.

2 Márk Lajos instrukciója szerint Orbán Párizsban a Hotel Jacobban szállt meg, ahol „egy rozoga, kiszolgálás nélküli házban, a harmadik emeleten" lakott.

3 Jolán nővére havonta küldött neki pénzt, abból tudta magát eltartani. Az Académie Julianba egyhetes kurzusra jelentkezett, mivel „ez volt a legkevesebb idő, amire be lehetett iratkozni". Ezalatt kétszer látta tanárát, Jean-Paul Laurenst: „és ezzel az én formális oktatásom a művészetben véget ért" - írta.

4 Orbán művészbarátaival közösen látogatta a galériákat. „Ekkor már intim barátságban voltam Berény Róberttel, Pór Bertalannal, tisztelettel barátkoztam Kernstok Károllyal".

5 Kernstokkal - aki szintén 19061907-ben tartózkodott Párizsban - Pesten a Japán kávéházban ismerkedtek össze. Párizsban is csak pár háznyira laktak egymástól, s Orbán gyakran látogatta meg Kernstokékat, de Berény Róbert volt az, aki megismertette vele Cézanne, Matisse és a Vadak festészetét, továbbá Durand-Ruelnek is bemutatta.

6 „Egyik művészbarátom [...] elvitt a Vollard Galériába és ott megmutatott nekem három festményt, egyet Van Goghtól, egyet Cézanne-tól és egyet Matisse-tól."

7 A Bernheim Galériában egyszer látott egy olyan Matisse-önarcképet, amelyik meghaladta az életnagyságot.

8 Berény elhívta Gertrude Steinékhez is. A Stein-szalonban a korszak modern művészeivel, többek között Matisse-szal és Picassóval személyesen is találkozott.

9 Modiglianit is itt ismerte meg. Orbánék számára ekkoriban „Greco, Tintoretto voltak a főistenek a múlt mesterei közül, Cézanne, Matisse, Braque, Picasso az újak közül", valamint Fujita és Van Dongen.

10 Orbán eleinte semmiféle művészi értéket nem látott a modern festőkben, ám később úgy emlékezett vissza, hogy egyszer egy reggel arra ébredt, megvilágosodott, s hirtelen megértette a festői újítások lényegét.

11 Korabeli csendéletein főként Cézanne hatása érzékelhető, míg az 1908-as charentoni vedutájának hátoldalára felvázolt fekvő női akt egyértelműen Matisse-befolyásról tanúskodik (kat. sz. 194b.). Noha csendéletein, tájképein gyakran erős, friss színeket használt, a színezés vadsága helyett mégis visszafogottság jellemezte képeit, s főként nyugodt kompozíció kialakítására törekedett. Társaival ellentétben Orbán egyszer sem vett részt a Salon d'Automne vagy a Salon des Indépendants kiállításain. Még 1907-ben Czigány Dezső műtermében ismerkedett meg Lesznai Annával, akinek 1910-ben „igaz baráti megbecsüléssel" dedikált egy fekvő női aktot ábrázoló lavírozott tusrajzot (kat. sz. 197.). Attól kezdve minden évben nyaranként Lesznaiék zempléni birtokán, az alsókörtvélyesi kastélyban töltött pár hónapot, erről korabeli műveinek címe is tanúskodik.'

2 Körtvélyesen ismerkedett meg Petrovics Elekkel, Kaffka Margittal és Balázs Bélával. Ebben az időben az Alkotás utca 31. Orbán Dezső: Charentoni házak, 1908. Kat. sz. 194a. szám alatt volt műterme, ahol Lesznai Annával festett együtt. A Japán kávéházban találkozott először Tihanyi Lajossal, akivel közös barátjuk volt Ady Endre. Orbán 1908-ban újra Párizsba utazott, amint azt charentoni tájképének keltezése is alátámasztja. Feltehetően ezért hiányzott a MIÉNK első tárlatáról 1908-ban. A MIÉNK második kiállításán, 1909-ben azonban már jelen volt Charentoni házak (1908) című olajfestményével és két csendéletével.

13 Szerepelt a Könyves Kálmán Szalonban megrendezett Új Képe/r-kiállításon is, amelyen a MIÉNK-től kivált nyolc fiatal - a későbbi Nyolcak - mutatta be műveit. Orbán „egy nagy tájképén egész tüzes színözönt lát és szisztematikusan sorakoztat egymás mellé erős érzéssel harmóniában, két szép csendéletén pedig tárgyak anyagának megszabását, színek összehangolását a matéria szerkezetével bíbelődve végzi".

14 1910-ben Orbán megint Párizsban dolgozott, amint festményei is bizonyítják.

15 Kannás csendéletén (kat. sz. 196.) az erőteljes színezés, valamint a Cézanne-t és a kubistákat követő formaképzés hangsúlyozása már egyértelműen egyenrangú célként fogalmazódott meg. 1910-től Bárdos Artúr, az Egyetértés kritikusa felkérésére írt zenei kritikákat a lapba. Ekkor került közelebbi kapcsolatba a szerkesztőségből Kabos Edével, Benda Jenővel, Tímár Szaniszlóval. A Nyolcak sok muzsikussal álltak barátságban, hiszen Czigány és Berény maga is zenélt. Orbán legtöbbet Weiner Leóval volt együtt, de a Waldbauer-Kerpely-kvartett, továbbá Bartók Béla is baráti körükhöz tartozott. Orbán Dezső: Fekvő női akt, 1910. Kat. sz. 197.