Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK
A Párizsból hazatért festőkből 1911. április 13-án alakult meg a Nyolcak művészcsoport Orbán budapesti műtermében. 16 A Nemzeti Szalonban 1911. április végétől volt látható a csoport második tárlata. Orbán Nagy fekvő a/cfjával, Csíkos terítős csendéletével és tájképekkel szerepelt. „Rend, nyugalom, áttekinthetőség, első pillantásra nyilvánuló egyensúly Orbán Dezső művészetének alapérzése. Békés, derűs világ az övé" - írta az előszóban Feleky Géza. 17 E kiállítással kapcsolatban jelent meg Bölöni György cikksorozata a Nyolcakról az Aurórában 1911-ben: a májusi számban Orbán művészetéről közölt írást kilenc képe reprodukciójával. 18 A Nyolcak két kiállítása között, 1911-ben Orbán még hat hónapra visszatért Párizsba, ahol Berény műtermében lakott. 19 1912-ben csak négyen, Berény, Pór, Tihanyi, Orbán állítottak ki a Nyolcakból. „Ezt a rendszert én »pikturális bazisnak« nevezem, mely az én esetemben egy egységre való törekvésből, egy egyensúlyhelyzetet megteremteni akarásból [...] áll. Azonban hiába igyekszem én mindezt [...] érvényesíteni, a néző [...] csak a ténylegesen létező két és az esetlegesen érzékeltetett harmadik dimenziót látja, de nem látja meg azt a negyedik dimenziót, mely a képnek lelki (tehát nem ábrázoló) tartalmát adja" - írta a katalógusban Orbán saját műveiről. 20 Dekoratív kompozíciója, amelyet a katalógus is reprodukált, Matisse (La Dance, 1910) hatását mutatta, ám dekorativitás helyett inkább a Nyolcakra jellemző térszemlélettel. Orbán alkotói munkáját katonai behívói egyre többször megakasztották. A balkáni háború miatt már 1912-ben hét hónapot töltött Dalmáciában. Itt festette a Dalmáciai táj (1912) és a Kék öböl (1913) című festményeit, amelyekben az erős, telt színek ellenére a pasztózus, testes felrakás végleg eltávolította a fauve hagyományoktól. 21 Dalmáciai tájképeivel szerepelt a Művészház 1913. évi (4. zsűrimentes) kiállításán (1913. IX.). 22 1914 nyarától az első világháborúban szintén Dalmáciában (a Cattarói-öbölben) töltötte katonai szolgálatát, majd a háború második felében 1918 novemberéig visszakerült Budapestre. Orbán Dezső: Kannás csendélet, 1910. Kat. sz. 196. Első önálló kiállításával 1917. IV-V. között mutatkozott be a Könyves Kálmán Szalonban - 44 festménnyel és 46 grafikával, öszszesen 90 művel. Sok kiállított képe itt még az 1914 előtti időkből való. Az Ernst Múzeumban 1918-ban rendezett második gyűjteményes kiállításán már teljesen új szemléletű festményeivel jelentkezett. A húszas évektől pasztózus, festőkéssel felrakott műveivel vált a hazai kiállítási életben is elismert művésszé. 1931-ben Pesten alapította meg - többek között Kozma Lajossal, Lesznai Annával - az Atelier iparművészeti szabadiskolát, amely 1939-ig működött, Orbán emigrálásáig. 1986-ban bekövetkezett haláláig Ausztráliában élt. Sydneyben vezetett nemzetközi képzőművészeti szabadiskolát. Bizzer István Jegyzetek 1 Orbán Dezső levele Dévényi Ivánnak, Sydney, 1967. április 17. MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-l-159-1128. Orbán 1905-ben a Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán elfogadott képe után határozta el, hogy a továbbiakban csak festészettel foglalkozik. 2 Desiderius Orbán. Kat. Art Gallery of New South Wales, 1975. XI. 6 - XII. 7. 29. Emlékezete szerint 1906-ban, 1908-ban, 1912-ben és 1925-ben járt Párizsban. MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-l-57-1112/1-3. Ezeket az évszámokat azonban képeinek jelzetei alapján kiegészíthetjük. 3 Orbán levele Dévényi Ivánnak, i. h. (1. j.) 4Uo. 5Uo. 6Desiderius Orbán i. m. (2. j.) 7 Orbán Dezső. Kat. Bp., BTM Kiscelli Múzeum, 1986. 3. 8 Frank János: Szóra birt műtermek. Bp., Magvető, 1975. 9. 9 Desiderius Orbán i. m. (2. j.); Orbán Dezső levele Dévényi Ivánnak, i. h. (1. j.) 10 Orbán levele Dévényi Ivánnak, Sydney, 1967. [?] (datálatlan). MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-l-159-1 153. 11 Frank János i. m. (8. j.) 12 Körtvélyesi kastély, 1908, fametszet. Desiderius Orbán retrospective exhibition. 1974. XI. 26 - XII. 8. 13 MIÉNK február-március 1909. 171. sz. 14 Bölöni György: Nyolc festő. Magyar Nemzet, 1910. január 1. Újraközölve: Bölöni 1967. 123. A kiállításon szereplő Nagy tájkép R.: Passuth 1967. 74. Vö. V. d. [Várnai Dániel]: Új Képek. Népszava 1909. december 31. 5. 15 Kannás csendélet, 1910. j. j. I. Orbán Paris 910. Kieselbach Galéria, 2000, Téli Aukció, 81. Párizsi utcarészlet, Mű-Terem, 2004, Téli Aukció, 224. 16 Passuth 1967. 79. 17A „Nyolcak" kiállítása. Bp., 1911. A katalógusban nem jelölték a képek címeit, az előszóban azonban Feleky Géza megemlítette őket. Vö. Feleky Géza: A Nyolcak kiállítása. A Hét 1911. április 30. 295-296. Bölöni György Orbán csendéleteit emelte ki: A Nyolcak. Világ 1911. április 24. Újraközölve: Bölöni 1967. 243. 18 Csendélet kávékiöntővel és kannával (241.), Veduta (242.), Csendélet gyümölcstállal (243.), Csendélet tejeskannával és gyümölcsös tállal, virágvázával (244.), Csendélet vázával csíkos teritőn, gyümölcsös tállal (245.), Álló női akt (246.), Táj (247.), Fekvő női akt (247.), Férfi arckép, rajz (249.). 19 1911-es párizsi tartózkodását bizonyítja Csíkos terítős csendéietének jelzése: Orbán Paris 911. MNG, Itsz.: 59.80T. A kép azonos az Aurórában reprodukált művel (245.). Orbán Berény műtermében is lakott Párizsban a rue Campagne Premieren. Baki Miklós [Szíj Béla]: Orbán Dezső. Művészet 1964. sz. 28. 20 Orbán Dezső előszava műveihez. In: Nyolcak harmadik kiállítása. Nemzeti Szalon, 1912. november-december, 19-20. 21 R.: Desiderius Orbán i. m. (2. j.) 29. 22 A katalógusban: 121. Dalmát falu olaj 1000 K, 122. Portorose (Cattaro mellett), olaj 800 K, 123. Olajfák, olaj 600 K, 124. A Radoslak (Castelmoro), olaj 1000 K.
