Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Kukovetz Nana (Szeged, 1885. szeptember 29 - Szeged, 1919. április 5.) Kukovetz Nana szegény sorsú családban született, ezért korán jelentkező művészi ambícióit szülei nehezen tudták támogatni. Kezdetben Tóth Molnár Ferenc szegedi festőművész egyengette indulását, majd 1902-ben néhány hónapot sikerült a nagybányai művésztelepen töltenie.

1 A Hollósy távozása után ebben az évben megalakult szabadiskolában olyan ismertebb művészek kezdték ekkor pályájukat, mint Bornemisza Géza, Czóbel Béla, Mikola András, vagy Brancusi későbbi modellje, Pogány Margit. A következő esztendőben viszont már Vajdahunyadon találjuk, ahol Hollósy nyári művésztelepén dolgozott, akárcsak a mester egyik kedvenc tanítványa, Ziffer Sándor. Valószínűleg erre az időszakra tehető a hagyatékban található Fasor című képe, amely Hollósy erdőrészleteinek négyzetes kivágatát és jellegzetes színvilágát idézi.

2 1905-ben Szeged város ösztöndíjára pályázott, s ennek segítségével 1906 nyarán ismét Nagybányára utazhatott. Korábbi ismerősei mellett földijével, Brummer Józseffel is találkozott a művésztelepen. Kukovetz Nana: Lovagló férfi, 1906-1908 között. Kat. sz. 164. Nincs pontos forrásunk arról, hogy miként érintette a Czóbel Béla fellépéséhez köthető művészeti változás előszele Kukovetz Nanát, mindenesetre az 1906 októberében rendezett szegedi kiállításának bevételéből rögtön Párizsba utazott, ahol az Académie de la GrandChaumière növendéke lett. Életében többször is sikertelenül folyamodott városi segélyhez. A képárveréssel egybekötött kiállítások bevételéből rövid és szűkös párizsi tartózkodásra futotta csak. Meghatározó élmény volt számára a Gauguin és Cézanne művészetével való találkozás; feltehetően látta Budapesten az 1907-es Gauguin-kiállítást, míg Párizsban felkereste a híres Pellerin-gyűjteményt. Ennek a hatásnak kiemelkedő példája az erős kontúrozású, elkülönült színmezőkre osztott Lovagló férfi című festménye (kat. sz. 164.). Kukovetz Nana, hogy ismét a francia fővárosba utazhasson, 1910-ben festőiskolát nyitott Szegeden. Hagyatékában számos párizsi helyszín ismerhető fel, köztük a Luxembourg-kert szobrokkal övezett sétánya

3 is, de ezeket a datálatlan képeket egyelőre nem tudjuk a konkrét tanulmányutak évszámaihoz kötni. A művész olykor szinte elvegyült a Párisi lóverseny elegáns, virágos kalapos, esernyős hölgyei között, máskor pedig távolról, fotografikus pontossággal örökítette meg a Montmartre emeletes házait.

4 Képeit a nagybányai „neósok" erős színvilága, illetve a naturalista hűség megőrzése egyszerre jellemzik. Az 1908 őszén 70 képet - olajfestményt, akvarellt és rajzokat - bemutató szegedi kiállításáról írva a Szegedi Híradó kritikusa jól tapintott rá művészetének kétarcúságára: „Egyik kép modern, párizsias, nagyon is színes, a másik reális, egyszerű, a közönség ízlésének megfelelőbb - hogy úgy mondjuk -, érthetőbb."

5 1911-es müncheni látogatásának nagy élménye Nemes Marcell El Greco-gyűjteményének felfedezése az Alte Pinakothekben, az erről szóló beszámolója akár ars poeticájának is tekinthető: „Cásannenal [sic!] egyetemben lángoszlopai a modern művészetnek és ha utóbbi fölötte áll Greconak abban, hogy müveiben litterális tartalomra nem találunk, de másrészt Césanne müvei világosan láttatják a hatást is, melyet Greco vagy közvetve, de közvetlenül bizonyosan reá gyakorolt."

6 A művész cikkében elutasítja a csak külsőségeket követő művészeket „akik készakarva naivoskodnak, elrajzolnak formákat", s az új értékek keresésében El Greco, Cézanne és Hans von Marées szentháromságát jelöli meg követhető példának. Az örökké vágyott Párizsba 1911-ben jutott el ismét, 1913-ban pedig végre elnyert egy ösztöndíjat, melyből újra Párizsba, majd Olaszországba utazott. Itt érte az első világháború, melynek következtében a többi idegen állampolgárral együtt internálták, s csak 1918-ban térhetett haza. A baloldali elkötelezettségű művész a Tanácsköztársaság alatt a frontvonalakon átjutva próbált agitálni a francia katonák között, de az ellenforradalmár tisztek elfogták és kivégezték. Szűcs György Jegyzetek 1 Szelesi Zoltán: Kukovetz Nana. Tiszatáj 1969. 8. 738-742. Az életrajz adatai innen származnak. 2 Fasor. Olaj, vászon, 31 x 31,5 cm, j. b. I. Kukovetz Nana. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Itsz.: 60.42.1. 3 Parkrészlet. Olaj, vászon, 62 x 54 cm, j. j. f. Kukovetz Nana. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Itsz.: 58.1.1. 4Párisi lóversenyen. Olaj, vászon, 48,5 x 35,3 cm, j. j. I. Kukovetz Nana. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Itsz.: 54.686.1; Montmartre-I részlet. Olaj, vászon, 62 x 50,5 cm, j. j. I. Kukovetz Nana. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Itsz.: 55.574.1. 5 Száján [Szalay János]: Őszi képkiállítás Szegeden. Szegedi Híradó 1908. október 7. 7. 6 Kukovetz Nana: A modern művészet forrásai. Müncheni és schlessheimi impressziók. Szegedi Napló 1911. július 8. 8.