Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Jegyzetek 1 Orbán Dezső szavait idézi: Bálint Lajos: fcsef és véső. Bp., Szépirodalmi, 1973. 123. 2 Egy fényképen - amelyen Kernstok első feleségével, fiával és Pór Bertalannal látható - autográf felirat található: 1906. május Paris. KDM Adattára. 3 1906 őszén ismét Párizsban tartózkodott. Erre utal Bárdos Artúr is 1907-ben „[Kernstok] az elmúlt ősszel Párizsba utazott" (Bárdos Artúr: Kernstock Károly. Művészet 1907. 167.), valamint Kernstok 1906. nov. 20-án Párizsból az Abbázia művészasztalénak írt képeslapja is. MNG Adattár, 4546. 1907 ősze és 1908 nyara között Párizsból keltezett családi levelek tartalma és dátuma utal a hosszú tanulmányútra. Kernstok Károlyné levele Lyka Károlynéhoz, amit Kernstok Károly is aláírt, valamint Kernstok levele Lyka Károlyhoz. 1907. dec. 6. és 1908. febr. 25. Párizs, 38. Rue Falguière. OSZK Levelestár, Fond 65/718. OSZK Levelestár, Fond 65/330. 4 Czóbelt már 1903 óta ismerte. Horváth Béla: Czóbel Béla Kernstok-képe. Művészet 1962. 19. Kernstok már 1906 májusában a még Párizsban tartózkodó Czóbel társaságában juthatott el a modernek kiállításaira és patrónusaikhoz. Czóbel a közös barátjuknak, Bölöni Györgynek írta levelében, hogy csak (1906) május 12-én utazik el Nagybányára. PIM, V.4132/102/1. 5 Dévényi Iván: Kernstok Károly és a Nyolcak. Vigília 1960. november 695. 6 A szöveget meg nem nevezett forrásból idézi: Székely Zoltán: Kernstok Károly. Doktori disszertáció, ELTE BTK, 1948. 13. 7 Kertben, 1906. Olaj, vászon, 200 x 180 cm, j. b. L: Kernstok Károly Nyerges Újfalu 1906. Lappang. Kiállítva: 1907. márc. Nemzeti Szalon palotaavató tárlata, 52. t. R.: Ország-Világ. 1907. márc. 24. 245. A kép a művész feleségét, kisfiát és kutyáját ábrázolja a nyergesújfalui kertben. 8 A. M.: A Nemzeti Szalon új hajlékában. Úttörő 1907. márc. 16. 21. 9 Az impresszionistáknál jellemző arányt, amely az égből mutatott nagyobb részt a tájképeknél a fauve-ok megváltoztatták, és erős rálátásból festették meg kompozícióikat. Freeman, Judi: Surveying the Terrain. The Fauves and the Landscapes. In: The Fauve Landscape. Los Angeles, County Museum of Arts, 1990. 19. 10 1906 őszén a Salon d'Automne tárlatának megtekintése után „D'Espagnat se kutya!" megjegyzéssel küldött képeslapot az Abbázia művészasztalának. 1906. nov. 20. Párizs. MNG Adattár, 4546. George D'Espagnat ekkoriban Renoirt követő modorban festett fiatal hölgyeket és gyerekeket ábrázoló zsánerjeleneteket, a térmélységet viszont jelentősen csökkentette az alakjai köré vont erőteljes kontúrokkal. 11 Léderer Artúr és neje. Lappang. Kiáll.: 1908. jan. MIÉNK első csoportos kiállítása. Nemzeti Szalon. 82. t. R.: A Ház. 1910. 3-4. 54. Részletesebben Id.: Kovács Bernadett: Kernstok Károly elfeledett képei. Artmagazin 2005. 4. 12 Lappang. Műlapon reprodukálta a Könyves Kálmán Műintézet. A műlap átengedéséért köszönet Rum Attilának. Adatait Székely Zoltán ismertette: Olaj, vászon, 140 x 115 cm, j. j. I.: Kernstok Károly 907. Székely i. m. (6. j.) 105. Kiáll.: 1908. jan. MIENK első csoportos tárlata, 83. t. R. Ö.-né portréja címen. 13 Gauguin Tahitin készült munkáit az 1906 őszi párizsi gyűjteményes kiállításán és 1907 májusában a Nemzeti Szalonban is láthatta. Művészetére Bölöni is felhívta figyelmét, aki éppen Kernstokról szóló cikkében írja, hogy egy festőtársuk felfedezte Fayet gyáros nagy Gauguin-gyűjteményét, maga pedig Maurice Denis-től, a Nabik esztétikusától és Charles Morice-tól, a Noa-Noa szerzőtársától kapott újabb impulzusokat. Bölöni György: Kernstok Károly. A Ház 1910. 41-42. Picasso ilyen jellegű alkotásai közül a Stein testvéreknél látott néhányat, úgymint Nő legyezővel, 1905 vége (Washington, NGA), Fiatal lány virágkosárral, 1905 (New York, mgt.), Álló akt (Fernande), 1906 (MOMA, New York), Gertrude Stein portréja, 1905-1906 (New York, MMA). 14Székely i. m. (6. j.) 15. 15 Bemutatva az 1909-es MIÉNK-tárlaton. Valószínűleg 1907 és 1908 nyarán készülhetett, amikor Czóbel Nyergesújfalun vendégeskedett (MTA MKI Adattár MDK-C11-144). Ottlétét igazolja Czóbel 1907. máj. 15-én Rozsnyay Kálmánnak írt levele is (PIM, V.3980/28.). 16 „Beszéltem egy pár magyar piktorral, [...] van egy kis társaságuk, ahol az estét együtt tölthetik, remekül érzik magukat. Nagy kedvvel dolgoznak s tanulnak, mert csak így lehet igazán tanulni. Károly most nagyon szorgalmas, nem pingál, egész nap rajzol itthon, este pedig esti aktra jár." Kernstok Károlyné levele Lyka Károlynéhoz. 1908. jan. 25. Párizs. OSZK Levelestár, Fond 65/718. 17 Matisse 1911. 188. A Stein testvéreknél tartott péntek esti összejövetelek alkalmával egy nagy asztal körül ülve órákon keresztül nézegették Picasso, Matisse rajzait és a japán metszeteket tartalmazó portfoliókat. Weber, Max: On Matisse's School. In: Flam, Jack: Henri Matisse. Könnemann, Köln, 1994. 101. 18 A művet Olajfestmény címen az 1909-es MIÉNK-tárlaton mutatták be, amit az alábbi kritika igazol: „a háttér zöld és lila növényzettel áttörve egy darab horizonttal, halvány karminban, látszólag nem levelekből és virágokból, hanem blokkokból áll össze. Az egyik láb teljes nehézségével a fűre lép, a másik látszólag a fölső testbe van csavarozva. A kar könnyű és vékony, majdnem elrajzolt." n. n.: MIÉNK Ausstellung. Neues Pester Journal. 1909. febr. 14. 10. Ehhez készült tanulmány a Lépő női akt (KDM) és a Vázlat (Lappang. R.: a MIÉNK 1909-es tárlatával kapcsolatban. A Ház 1909. 58.) Az Álló női akt megfordított beállításával találkozunk a Festmény címen reprodukált kisméretű olajképen is. (R.: A Ház 1910. 49.) 19 Kopár Ferenc: MIÉNK. Budapest 1909. febr. 14. 11. 20 Nyergesi Istvánt (1895-1982) és Nyergesi Jánost (1900-1989), akik a tárgyalt időszakban voltak tizenévesek, a festészet iránti szenvedélyük vonzotta a művészek közelébe. Márffy, Czóbel és Kernstok 1911 előtt készített festményeinek voltak modelljei. 21 Ezeket 1897-ben Noa-Noa című könyvében fejtette ki. Walther, Ingo F.: Gauguin. Taschen, 2001. 50. Az androgünitást a szimbolisták is felfedezték maguknak, akikkel Bölöni is érintkezett, aki lelkesen közvetítette élményeit kortársainak. „Én Maurice Denishez szaladgáltam [...] felvilágosításokért, mert ő volt a Gauguin körüli festők házi esztétikusa, aztán Charles Morice-tól, a Noa-Noa lelkes szerzőtársától kaptam pompás, hullámos gesztusokkal kilökött élményeket." Bölöni 1910. 42. 22 „A hermafroditaszerű, gyermeki, serdületlen testek, nem nélküli lények világa ez [...] a finoman megmintázott lények álomszerű atmoszférában lebegnek..." Chevalier, Denys: Picasso kék és rózsaszín korszaka. Bp., Corvina, 1981. Valamint: Picasso. Welt der Kinder. Düsseldorf, 1995. 244. 23 Patak partján. Olaj, vászon, 90 x 70 cm, j. j. I.: Kernstok, mgt. Bp. Lappang. Adatait és leírását közli: Székely i. m. (6. j.) 106. és 61. A narancssárga alakokat körülölelő lila kontúr és a lombozat kékeszöldes árnyalatai alapján 1908 és 1910 között készült. Székely 1910-re teszi. Lehetséges, hogy azonos az 1911-es tárlaton kiállított Fürdő gyermekekkel. Kernstok Károly retrospektív kiállítása. Művészház 1911. 51. t. Ez a téma ismétlődik a Művészház által kiadott litográfián. Patakparton, j. j. I.: Kernstok Károly 910. Lappang. R.: Kernstok Károly. 1911. 12-13. 24 Pásztorfiú, 1908. Kernstok Károly retrospektív tárlata, 1911. 39. t. A művészettörténeti sorrendbe rendezett tárgymutató megjegyzése alapján - „Salon d'Automne, 1908" - a Pásztorfiú azonos a Párizsban kiállított Garçon nu című művel. Kernstok Károly. 1911. 18. Garçon nu. Salon d'Automne, 1908. 1053. t. Az első, reprodukcióval is alátámasztható megjelenése: MIÉNK II. Tárlata. 1909. febr. 14 - ápr. 12. 55. t. Festmény címen reprodukálva: A Ház 1909. n. n.: A MIÉNK második kiállítása. 57. Az azonosításban, miszerint A Házban reprodukált kép volt a tárlaton kiállítva segít egy a kiállításról készült karikatúra, ahol a mű A vén zászlótartó csontváza címet kapta. Impressziók a MIÉNK kiállításáról. Üstökös 1909. febr. 21. 5. 25 A jegyzetekkel ellátott katalógus az MNG könyvtárában található. 26 Keresztelő Szent János, 1909. Olaj, vászon, 180 x 120 cm, j. b. I.: Kernstok Károly 1909. A jelenleg svájci tulajdonban lévő kép adatait közli Székely i. m. (6. j.) 106. 67. t. A szignó 1909-es dátuma önmagában nem kérdőjelezi meg a kép 1908-as kiállítását, az jelezheti a mű első átalakítását is. 27 A modell beállítása, a táj domborzata és a fák elhelyezkedése a két képen teljesen megegyezik, az eltérő részleteknél - a fák ágain és koronáján illetve a modell fején - pedig felfedezhető az átfestések helye. Az átfestés tenyéré és színes fotóira Bárki Gergely hívta fel a figyelmemet, amelyet ezúton szeretnék megköszönni neki. 28 Az 1909-es MIÉNK-tárlaton még az 1908-ban készült változat volt kiállítva. Az 1911-es és az 1917-es Kernstok-kiállításon a témának megfelelően Pásztorfiú címmel szerepelt. Kernstok Károly. 1911. 39. t; Kernstok Károly gyűjteményes kíállitása. Ernst Múzeum, 1917. 45. t. A könnyebb eladhatóság kedvéért festhette át 1917 után. 1928-ban már Keresztelő Szent Jánosként - egyébként 1908-as dátummal - jelent meg. Kernstok Károly gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, 1928. 87. t. 1932-ben már magántulajdonként szerepelt. Modern Művészeti Egyesületek szindikátusa (KUT, UME) kiállításának katalógusa. 1932. 100. t. Mgt. A Pásztorfiú és a Keresztelő Szent János azonosságának kérdése további kutatásokat igényelne, ám feltevésünket igazolja, hogy a Keresztelő Szent János színes reprodukcióján ma is látható lilásbarna színvilágot emleget egy az 1909-es kiállításról megjelent kritika is. n. n.: MIÉNK Ausstellung i. m. (18. j.) 10. 29 Az 1909-es átalakításra utal egy reprodukción a bal alsó sarokban jól látható - Kernstok Károly 909 szignó. Budapest 1977. 1 1. 26. A teljes mértékben átalakított képről 1932-ben jelent meg reprodukció. n. n.: A Modern Művészeti Egyesületek Szindikátusának kiállítása. Nemzeti Szalon. Képzőművészet 1932. dec. 218. 30 A mű valószínűleg azonos a Dévényi által 1909-re datált Meztelen ifjúval. (Dévényi Iván: Kernstok Károly életútja. Jelenkor 1960. 12. 111.) Első ismert reprodukciója is ebben az újságban jelent meg, feltételezhetően Dévényi közbenjárására. (Jelenkor 1961. 12. 721.) Az 1909-es évhez köti a művet Dévényi Kernstokmonográfiájában közölt KK 1909-es szignóval ellátott rajza, amely minden bizonnyal ennek a képnek egy - a fiúalakot ellentétes beállításban mutató - előkészítő vázlata. (Dévényi Iván: Kernstok Károly. Bp., Corvina, 1970. 22.) 31 A szignó eltűnt a képről - melyre Bárki Gergely hívta fel figyelmemet -, de még jól látható az érdekes kettős aláírás - Kernstok Károly KK - a Körmendi monográfiájában lévő reprodukción és az MNG-ben őrzött fotókon. (Körmendi András: Kernstok Károly. Ars Hungarica 16. Bp., 1936. 9. kép. MNG, Fotótár FA 28. 605.) A kép elterjedt 1911-es datálása helyett a művet 1908 körülinek gondoljuk, amint Dévényi is-sajnos magyarázat nélkül - az 1909-es datáláshoz tért vissza. (Dévényi Iván: Kernstok Károly életútja. Jelenkor 1960. 12. 11.) Stílusa arra utal, hogy még az 1909 decemberében kiállított, már más felfogásban megfesetett Ifjú és Ifjak című művek előtt keletkezett. Ezt támasztja alá, hogy a Petrovics Elek tulajdonában lévő kép 1928-ban 1909-es dátummal szerepelt. (Kernstok Károly 1928. 38. t.) 32 A zöld vonal (Mme Matisse portréja), 1905; Kalapos hölgy (Mme Matisse portréja), 1905; Önarckép, 1906; amelyeket a Stein család gyűjteményében láthatott. Klein, John: Objects of Desire and Irresistible Forces. Matisse between Patrons, Collectors and War. In.: Henri Matisse. Four great Collectors. Statens Museum for Kunst, Koppenhága, 1999. 15. 33 Székely Zoltán Fiúfej címmel 1910 körülinek írja felsorolásában. Székely i. m. (6. j.) 106. 76. t. 34Valószínűleg 1909-ben festette. Ugyanannak a modellnek a hasonló, fél fenéken ülő, félig fekvő és fekvő beállításával találkozunk Márffy Ödön Nyergesújfalun festett Női aktján (1909 k. Kaposvár, RRM) és Kernstok Ülő nőt ábrázoló grafikáján (Tata, KDM), valamint a tárgyalt képen. Feltételezhető, hogy a műveken a két festő egy időben dolgozott 1909 körül. 35 Fiam i. m. (17. j.) 100. 36Gerő Ödön: Új művészet, új művészek. In: Modern Magyar Festőművészek. 1906. 124.