Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

vein. A feltehetően egyik budapesti kertvárost ábrázoló, visszafogott koloritú festménye, a Villamos (Utcarészlet, Kertváros villamossal, kat. sz. 133.) közeli rokona Czóbel Béla és Ziffer Sándor felülnézetes, az utca forgalmat, a felbukkanó emberek mozgását dokumentáló nagyvárosi képeinek (kat. sz. 104., 274-275.), de arra is találunk példát, amikor választott mintaképeit meghazudtoló bátorsággal a parkrészlet fáit és a vetett árnyékokat egyforma színintenzitással és foltkezeléssel alakítja ki." Az 1910-es években - mintegy a kor „kívánalmait", s talán Kernstok Károlyt követve - ő is megpróbálkozott tájba helyezett, szimbolikus aktos kompozíciók létrehozásával. Ezek a képek a természettel szinte eggyé olvadó nőalakok életörömét, a megtalált harmóniát közvetítik a nézők számára. Gyenes Gitta 1910-ben mutatkozott be a Művészház kiállításán, amelyen már portretistaként is megismerhette a közönség. Az 1914-es bécsi Künstlerhausban vendégszereplő Művészház-csoportkiállításon szintén szerepelt, de erről az akcióról Bölöni György már visszafogott lelkesedéssel számolt be: „A mi ellanyhult és félmúlt festői forrongásunknak emlékei gyűltek össze itt, s ez a Künstlerhausban mégiscsak forradalom. Márffy, Czigány, Csók, Orbán, Gyenes Gitta, Bornemisza, Csáktornyai képei állanak aztán a kiállítás összhangjában s mellettük sok-sok kép, amelyeknek nem a kiállításon volna a helye."

5 Rózsa Miklós ebben az évben megjelent könyvében Gyenes Gitta művészetét a „naturalizmusból s stilizálásba való átmenet keresztútján" helyezi el, többek között Tibor Ernő, Ziffer Sándor társaságába sorolja, s „egyéni vonalvezetéssel új formába kötött és anyagtalanságukban szinte betegesen finom színeit" emelte ki.

b Ezzel a megállapításával Rózsa szinte megelőlegezi a művésznő két világháború közötti időszakának stílusát, ahol a finom áttetsző pasztellszínek és az „új tárgyilagosság" városi témái lépnek szintézisre egymással. Jegyzetek 1 Gyenes Gitta életpályáját Kovács Szilvia Anita állította össze szakdolgozatában: Gyenes Gitta művészete. ELTE BTK, 2003. Az életrajz adatait az ő kéziratából vettük. 2 Műterem, 1906. Tempera, papír, 47 x 56 cm, j. b. I. Gottlieb Gyenes Gitta. Fény Galéria. Huszár Vilmos (Budapest, 1884. január 5 - Hierden [Hollandia] 1960. szeptember 8.) Huszár Vilmos életművében a fiatalkori alkotások között ismerünk néhány olyan festményt, amely a francia posztimpresszionista és fauve inspirációkról tanúskodik. Ő maga akkoriban még nem járt Párizsban, a Nagybányára látogató Czóbel Béla képei érzékeltették számára a radikális szemléletváltást a festészetben. A húszéves művészhallgató mindössze két nyarat töltött a nagybányai mesterek és növendékek környezetében.' 1904-ben a müncheni Hollósy-festőiskola látogatása után, a nyári hónapokban követte a mestert a técsői művésztelepre, 1906 nyarán pedig Nagybányán Ferenczy Károly korrektúráin vendéghallgatóként vett részt.

2 Rendszeres akadémiai képzésben nem részesült, az Iparművészeti Iskola díszítőfestészet szakának alapképzését nem fejezte be.

3 Viszont alig múlt tizennyolc éves, amikor a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban már szerepelt egy-egy képével. A távolságtartó, szemlélődő ifjú festő nyitott érdeklődéssel fogadta a művészkollégák szakmai ösztönzéseit. Az 1904-ből ismert festményeinél elsősorban Hollósy Simon szellemi indíttatása érezhető; a természethez fűződő bensőséges kapcsolat és a művészi alkotás érzelmi telítettsége jellemzi a korszak munkáit. 1906-ban már a nagybányai művésztelep Gyenes Gitta: Villamos (Utcarészlet, Kertváros villamossal), 1910 körül. Kat. sz. 133. Collection of Jill A. Wiltse and H. Kirk Brown III A női érzelmeket és szerepeket saját önarcképein próbálgató (Húszarcú asszony, 1925 körül), a nagyváros lüktető valóságát szimultán kompozíciókon megörökítő (Garniszálló, 1932 körül) Gyenes Gitta művészete ekkor már az expresszionista Scheiber Hugóhoz, a „dekoratív avantgárd" jeleneteket konstruáló Kádár Bélához és a nagyváros-festő Schönberger Armandhoz állt a legközelebb. Szűcs György A Fák, 1910-es évek. Olaj, vászon, 79 x 50 cm, j. n. Mgt. R.: Nagybánya művészete 1996. 183. 5 Bölöni György: Rebellis magyarok. A Hét 1914. március 29. In: Bölöni 1967. 418. 6 Rózsa 1914. 285. idősebb generációját megbotránkoztató „neomodern" festői stílus formajegyei ismerhetők fel a legfrissebb képein. A francia fővárosból betört újszerű festésmód lázba hozta Nagybánya ifjúságát. Az előző évet Huszár Vilmos külföldön, Hollandiában töltötte. Érdeklődését ekkor elsősorban a naturalista festői hagyományok tanulmányozása határozta meg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy útban hazafelé megállt Düsseldorfban, ahol sikertelen kísérletet tett arra, hogy beiratkozzék a köztudottan konzervatív akadémiára. Az 1906-os mozgalmas nagybányai nyár alapvetően megújította festői látásmódját. Ekkor készült az a három ismert festménye, amely a - Czóbel közvetítette - modern francia művészeti szemlélet meglepően érett alkalmazását mutatja.

4 Tudatosan komponált munkákkal állunk szemben. Továbbra is a környező táj, a természeti képek harmonikusan komponált kivágatai jelennek meg, a motívumok elrendezésében ugyanakkor az autonóm képépítés szempontjai is érvényesülnek. A pompázó színekkel megfestett formákat szabadon áramló vonalak határolják. A Kertben című olajképén (kat. sz. 136.) a gazdag növényzetű parasztudvarokkal és kiskertekkel övezett domboldal harsány zöldjét világítóan sárga gyalogút szeli át. A kép mozgalmas faktúráját az energikus ecsetvonások dinamikus együttese adja. A motívumok festői értékei dominálnak, a színek és folthatások képi viszonylataiban 3 Domboldal, 1910 körül. Olaj, vászon, 52,5 x 100 cm, j. b. I. W. Gyenes Gitta Nagybánya. Mgt; Kirándulók Nagybányán, 1910 körül. Olaj, vászon, 52,5 x 72,5 cm, j. b. I. W. Gyenes Gitta. Mgt.