Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Huszár Vilmos: Reggeli a kertben, 1906. Kat. sz. 134. épül fel a kompozíció.

5 A figurális müveknél már nem fontos számára a karakterábrázolás, pedig korábban ügyes portretistaként dicsérte a magyar sajtó.

6 A többi képi elemhez hasonlóan az alakok elsősorban egységes színfoltokból épített formaegyüttesek, amelyek a festői összhatás alakítóiként jelennek meg. A holland magángyűjteményből való Reggeli a kertben című 1906-os olajfestményen (kat. sz. 134.) az asztalnál ülő fiatalember profilját szinte teljesen eltakarja a behúzott szalmakalap, az idősebb asszonyt pedig hátulról látjuk. A nagyvonalúan, biztos vonásokkal felvitt színes felületeket határozott kontúrok keretezik. Az öregasszony gyerekkocsival című képét (kat. sz. 135.) 1906 őszén a Százados úti művésztelepen készítette, ahol gyakran meglátogatta Anna nővérét, aki Lányi Dezső szobrászművész felesége volt. A festmény spontán rendezettségében dinamikusan összefogott kompozíJegyzetek 1 Réti 1994. 166-167. 2 (e. a.) [Gergely Mariann]: Huszár Vilmos (1884-1960): Nagybányai ház, 1904. In.: Mű-Terem Galéria, 2002. Őszi képaukció, kat. 172-173. 3 Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti iskola Értesítője (1901-1902) a huszonkettedik iskolai évről. Bp. 1902. 4 Bővebben lásd: Gergely Mariann: Huszár Vilmos és Nagybánya. In: Nagybánya művészete 1996. 289. Iványi Grünwald Béla (Somogysom, 1867. május 16 - Budapest, 1940. szeptember 27.) Iványi Grünwald (1906-ig Grünwald) Béla igen korán jelentkező rajzkészségére szülei hamar felfigyeltek, és lehetőségeikhez mérten támogatták művészi ambícióit. Ennek eredményeképpen pár év múlva már beiratkozhatott a budapesti Mintarajziskolába.

1 Itt ismerkedett meg Csók Istvánnal, akivel a szinte kötelező müncheni akadémiai periódus után 1887-ben Párizsba utaztak, ahol a Julian Akadémián tanultak. Mint nemzedékének majd minden tagját - köztük a későbbi nagybányai művésztelep alapítóit - ekkor Bastien-Lepage „finom naturalizmusa" ragadta meg. Iványi is megalkotta első, már saját festői nyelvezetére átírt nagyméretű kompozícióját, az Isten kardját (1890), melynek ció. Erős színkontrasztokkal szabdalt felületeivel, könnyed ecsetvonásokkal érzékeltetett térviszonylataival a korai életmű egyik legkiforrottabb alkotása. A magyar festészet modernizációs folyamatának hazai kiteljesedésében Huszár Vilmos már nem vett részt, hiszen 1906-ban végleg Hollandiába költözött, haláláig ott élt és alkotott. A letelepedését követő néhány év festői gyakorlatából úgy tűnik, hogy a nagybányai „modern periódus" - ahogy feljegyzéseiben nevezte - izgalmas intermezzo volt számára.

7 Művészi pályájának alakulását a későbbiekben más inspirációk formálták. Munkásságában egy jó ideig még a magyar tradíciókon nevelődött művészi szemlélet dominált. Jó néhány portré dokumentálja, hogy miképpen kanyarodott vissza a „finom naturalizmus" érzékletesen részletező, szfumátós festésmódjához.

8 Jól emlékezett Rippl-Rónai festményeire is, amikor a festői stilizálás problematikája foglalkoztatta. A markáns változást a pályáján az a radikális absztrakciós folyamat jelentette, amelyhez holland kortársainak (Theo van Doesburg, Piet Mondrian, Bart van der Leck) művészetelméleti írásai és nonfiguratív festői kísérletei vezették. A képi redukció irányát követve tudatosan háttérbe szorította festői tehetségének legfőbb erősségeit: kitűnő szín- és formaérzékét, remek rajzkészségét és a találó karakterábrázolást. Huszár magáévá tette Mondrian neoplaszticizmusának alaptételeit, közösséget érzett a De Stijl alkotókörének autonóm művészi törekvéseivel.

9 A korszakban készült absztrakt festményei, színes üvegablakai, színházi tervei, enteriőrjei ugyanakkor azt mutatják, hogy a törvények ismerete és elfogadása Huszár számára nem jelentette feltétlenül az egyéniség és a festői fantázia teljes feladását. Vitális temperamentumának köszönhetően alkotásai a csoport munkásságába jól megkülönböztethető, egyéni hangot hoztak. Egy alapvetően más hagyományokra épülő kulturális és szellemi közegben alkotói képességeit úgy mozgósította, hogy a modern festői lehetőségeken túl a komplex művészi magatartás értékei is érvényre jutottak. Pályája végén visszatért a tematikus, figurális ábrázoláshoz, s a De Stijlidőszakra jellemző konstruktív képalkotó szemlélete csak nyomokban fedezhető fel késői festményein. Gergely Mariann 7 Huszár Vilmos Hollandiában található hagyatékából ismert egy vázlatos kézírásos életrajzi feljegyzés. 8 Gergely Mariann: Egy „ismeretlen festő" férfiportréja. Huszár Vilmos korai önarcképe. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001. Bp. 2002. 293. 9 Bővebben Id. Ex, Sjarel - Hoek, Eis: Vilmos Huszár. In: De Beginjaren van De Stijl 1917-1922. Utrecht, Reflex, 1982. 83; Ex, Sjarel - Hoek, Eis: Vilmos Huszár schllder en ontwerper 1884-1960. Utrecht, Reflex, 1985. témáját az Attila-mondakörből merítette. Életének fordulópontját a müncheni Hollósy-iskola, majd a nagybányai telepalapítás jelentette. Hamarosan családi kötelékek is főzték a városhoz: 1899-ben vette feleségül a helyi görög katolikus esperes lányát, Biltz Irént. Festői kibontakozásának etapjai hasonlóan épültek egymásra, mint „honfoglaló" társaié, s pár év múlva már a plein air festészet mindinkább kiszínesedő palettájú mestereként tisztelték Nagybányán és Budapesten egyaránt. Már az 1900-as évektől megfigyelhető Iványi életművében az igen korán jelentkező kísérletező kedv, ahogy az ellentétes festői megoldásokat nemcsak kipróbálta, hanem tanulságait rögtön magas színvonalú művek megalkotására is fordította. E korszakának legjelentősebb képei közé tartozik a Ruhaszárítás (1903), amellyel 5 Az 1906-ban a Salon d'Automne-on két képpel vett részt, sajnos a szintén Kert címmel szereplő festményét nem tudjuk bizonyítottan azonosítani ezzel az alkotásával. Salon d'Automne, 1906. 786. Le jardin, 787. La Grille verte. 6 Azonosítatlan újságcikk a Nemzeti Szalon Őszi Tárlatáról. 1904. október 9. MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-l-80/114-80/114-1.