Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BOROS JUDIT: Perlrott Csaba Vilmos szintetizáló festészete

Perlrott Csaba Vilmos: Aktok a szabadban (Éden), 1907-1909 körül Kat. sz. 201. képidézetek, a szobrok gyakori felbukkanása csendéleteken, portrékon, a szobrok alapján festett aktok tájképi környezetben való elhelyezése - alkotják azt a festői eszköztárat, amelyet Matisse környezetében sajátított el. Példaként 1910-ben festett önarcképét érdemes felidézni (Önarckép szoborral, kat. sz. 206.); itt jelenik meg először az a - talán műtermi bábut idéző - szobor, amelyet a következő években festett csendéleteken láthatunk. Az alkotó által felmutatott, a műalkotást szimbolizáló szoboralak sajátos elevensége, életteli mivolta annak a hosszabb sorozatnak a kezdetét jelzi, amelyben a szobrok és az eleven emberi modellek zavarba ejtő azonossága különös feszültséget kölcsönöz a kompozícióknak. Ide sorolható többek között az 1910 körül festett kép, Harlekin és modellek,

41 illetve a kecskeméti évekhez kapcsolódó műterembelsők és más enteriőrök, például a Modellek

42 számos variációja. A korábban említett brüsszeli meghívás mellett - amelynek Perlrott minden valószínűség szerint eleget tett - 1908-1912 között több párizsi galériában is kiállította műveit. Mivel a kiállítások tekintetében kePerlrott Csaba Vilmos: Fiúakt, 1907-1909 körül. Kat. sz. 202. vés kivétellel csak Perlrott emlékezetére hagyatkozhatunk, sem ezek időpontját, sem a ma már alig ismert kis galériák nevét nem tudjuk pontosabban megjelölni.

43 Az ismert Weill Galériában 1909-ben és 1911-1912 fordulóján állíthatott ki, de az is elképzelhető, hogy itt több alkalommal is bemutatta képeit. Szerepelt a MIÉNK első (1908) és második (1909) tárlatán,

44 illetve a Bölöni György által szervezett, korábban említett 1909-es aradi kiállításon. 1909 nyarán Perlrott még Nagybányán dolgozott. Feltehetően ekkor festette a fürdő fiúk-sorozat első darabját, a Fürdőző katonák címen ismert, nagybányai környezetbe helyezett aktokat ábrázoló képet. Kérdés azonban, hol készült a mű ma ismert két variánsa, a Fürdőző fiúk (kat. sz. 209.) és az Aktok szabadban.

45 A semmilyen valós tevékenységgel be nem azonosítható, leginkább torna- vagy táncmozdulatokat végző aktok itt már inkább ritmusképletek, vonal- és színharmóniák képi megtestesülésének hatnak. Az utolsó változatot talán már 1911-1912 körül festette, Kecskeméten vagy Párizsban, nagy valószínűséggel első spanyolországi útja után.