Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BOROS JUDIT: Perlrott Csaba Vilmos szintetizáló festészete
1911-1916: Spanyolország - Kecskemét 1909-ben Iványi Grünwald Bélát Kecskemét város vezetése felkérte egy művészkolónia létrehozására. 46 Iványi elfogadta a meghívást, és a hozzá közel álló neós fiatalokkal 1909 nyarán leutazott terepszemlére az alföldi városba. Nagy tervekben nem volt hiány Kecskeméten, mégis többen visszarettentek a táj egyhangúságától. Az elhúzódó, de igen eredményes építkezések után 1912-ben indulhatott a rendszeres munka a kolónián. Iványi Grünwald Béla mellett Perlrott Csaba Vilmos volt az új társaság meghatározó művészegyénisége. A kecskeméti készülődés idejére esik Perlrott két spanyolországi utazása. A spanyol festészet iránt már a 19. század közepétől nagy volt az érdeklődés a modernizmus képviselői között. A figyelem középpontjában hol Goya, hol Velázquez, hol, mint a 20. század elején, El Greco került. A nagy elődök nyomában, sőt társaságában Perlrott 1910 végén utazott először Spanyolországba. „Nevezett urak [Matisse és Picasso - a levél elején említve - BJ] ajánlatára, kiknek feltűnt gótikus hajlamom, velük együtt Spanyolországba két ízben kimentem" - írta 1914-ben. 47 Matisse 1910. november 16-án indult Madridba, Perlrott talán két héttel később. 48 1911 januárjának végén Matisse hazautazott, Perlrott azonban hosszabb időre berendezkedett a spanyol fővárosban. Kezdetben Madridban, majd Toledóban és Sevillában dolgozott. Tapasztalatairól több egymást követő levélben számolt be Lázár Bélának. 49 A látottakhoz sok érdekes megjegyzést fűzött („Többet vártam Goyatol, s Grecotól"; „Igaza volt tanár úrnak, amikor azt mondta, hogy ki van zárva hogy Cézanne ne ösmerte volna Grecót" stb.), sőt az egyik levélben Lázár kérésére kifejtette művészeti nézeteit is. A posztimpresszionista retorika fordulatait használó, kissé zavarosan fogalmazott mondatok egyike meglepő szavakkal szól a „keresők" művészi céljairól, kikhez egyébként Perlrott magát is sorolta: „néhány kereső művész elfordult a japán impressionizmustól, mely különben sem adott többet, mint csak egy Impressiót és elment az ős indus és Hindu művészethez s abból keresi azt, ami stabilis és örök művészet, s ezen keresztül [akar] egy teljesen új stílust teremteni." 50 Spanyolországi útját követően 1911 nyarát Perlrott már Kecskeméten töltötte. A frissen elkészült közös műterembérház falát három allegorikus freskóval díszítette (a festészet, a szobrászat és az architektúra allegóriája). Még el sem készült a munkával, amikor a július 7-i nagy földrengés megrongálta a freskót, melynek „kijavításához, befejezéséhez szerényebb kivitelt jelentő programmódosítást kellett végrehajtani". 51 Perlrott Csaba Vilmos: Fürdőző fiúk, 1911 körül. Kat. sz. 209.