Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin

25. Czóbel Béla (?): Körmendi Frim Ervin portréja, 1906-1907 körül. Kat. sz. 115. sohase alakulhasson át eleven színné. Itt nincs valőr, itt külön, egymástól függetlenül rikoltó nyers festékszínek vannak, amelyekről nem lehet megállapítani, hogy miért vannak és miért nincsenek helyettük mások, itt kínos igyekezet látható abban az irányban, hogy minden kis területet csak azért is más színnel kenjenek be, mint amilyennel egy jóravaló akadémikus bekenné, itt tehát a kifordított giccs van jelen, és nincs jelen a rajznak és a színeknek az az organikus egysége, ami nélkül, hiába, nincsen művészet."

63 Czóbelről tudjuk, hogy az év folyamán több portrét is festett, de egyetlen olyan festménye sem áll rendelkezésünkre, amelyen 1907-es dátum szerepel, valamennyi lappang, s e művekről igen keveset tudunk. Évtizedek óta lappangó Kosztolányi György portréjától például csupán Horváth Béla tett említést a szakirodalomban,

64 pedig a mű előkerülése érdekes tanulságokkal szolgálhatna. Czóbel Horváth Bélával folytatott beszélgetései során így emlékezett vissza az arcképre: „Kosztolányi Kann minden évben kint volt [Nyergesújfalun]. A fiáról festettem egy képet, nem tudom hol van."

65 „Kosztolányi fiát Nyergesen 1907 talán I. v. II. tartózkodásom alatt festettem. [...] A Kosztolányi gyerek képét a S. Datom (sic!) visszautasította, én 4-et küldtem be, kettőt eL.dtak (olvashatatlan szó). Braque-nak is egyet visszautasítottak 1 -et, mire ő mind visszavette képeit."

66 A visszautasított Kosztolányi-portré tehát Nyergesújfalun készült, Kernstok birtokán, ahova első alkalommal 1907 tavaszán látogatott el Czóbel.

67 Kernstok ezen a nyáron portrét festett Czóbelről, amelyre így emlékezett az arckép modellje: „KK az arcképemet jól kezdte, először tetszett nekem, de aztán eltúlozta."

68 Czóbel 1907 nyarán ignorálta Nagybányát, holott tavasszal, nem sokkal Nyergesre való megérkezését követően hívták oda tanárnak.

69 Úgy tűnik, Kernstok mellett sokat dolgozott, és fejlődését is biztosabbnak érezte a nagy doyen mellett. A nyergesi hónapok után, Párizsba viszszatérve szintén sokat volt együtt Kernstokkal, aki családjával ekkor hosszabb időre a francia fővárosba költözött. Kernstok Párizsban született festményeit nem ismerjük, pedig egy női portréja, amely ha valóban elkészült, mint ahogy azt Horváth Béla feltételezte, minden bizonnyal ma is sokak érdeklődésére tartana számot, hiszen Ady szerelmét, Lédát ábrázolta.

70 Hogy Kernstok valóban festett-e portrét Lédáról, nem tudjuk, így csupán az egykor Horváth Béla tulajdonában lévő kis Léda portré-rajzvázlat nyújt némi támpontot abban, hogy megismerjük, milyen irányban fejlődött Kernstok a Párizsban töltött hónapok alatt. Czóbel ebben az időben szinte mindennap felkereste Kernstokék párizsi otthonát. „Itt nagyon tehetséges fiúnak tartják őt, és sokat várnak tőle. No de szorgalmas is, mindig dolgozik. Most esténként nálunk van,