Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin
retrospektív emléktárlat katalógusában jelent meg 23 . 1 905-ben készülhetett az a lappangó kislány-portré is, amelynek reprodukciója szintén kimaradt a Czóbel életmű-feldolgozásokból (10. kép). 24 Fogyatékosságuk ellenére a fotók egyértelműen elárulják, hogy Czóbel ekkor, azaz 1905-ben még nem távolodott messzire nagybányai gyökereitől, de a Párizsban látottak hatására már igyekezett eligazodni a számára új irányzatok útvesztőjében. (Stílus),,keresése" során természetesen ő is fokról fokra végigjárta az impresszionizmustól a poszt- és neoimpresszionizmusig ívelő lépcsőket, akár Matisse és társai, de ekkor még nem lépte át a korábbi stílusirányzatok és a fauvizmus között feszülő határmezsgyét. Ugyanez mondható el egyik legismertebb 1905-ös, enteriőrben ábrázolt portréjáról, a Kislány ágy előtt című festményéről is (11. kép, kat. sz. 102.). Fauve képek voltak-e a neós mozgalom inspirálói? Egy másik legenda szerint Czóbel 1906 nyarán „társainak megmutatta párizsi Fauves-hangulatú képeit, s ezzel valóságos forradalmat okozott közöttük". 25 A szakirodalomban Genthon István nyomán hamar elterjedt az a nézet, hogy Czóbel fauve képeket hozott haza Párizsból. 26 Genthon Réti István visszaemlékezéseire hivatkozott, aki azonban egy szóval sem tett említést fauvizmusról vagy fauve stílusról, sőt azt állította, hogy „ilyenféle képeket a kilencvenes évek első felében a párisi Salon des Indépendantsban már lehetett látni". 27 Czóbel tucatnyi vásznát Réti inkább posztimpresszionista stílusjegyekkel írta le, és hozzátette, hogy „a természettanulmánnyal beidegzett valóságszemlélet kényszerű nyomait még nem irtotta ki belőlük egészen a stilizálás". 28 Mivel a korai művek nagy része elkallódott, ma lehetetlen pontosan rekonstruálni Czóbel forradalmat gerjesztő, tízegynéhány festményből álló „mini-kiállítását", az mégis különös, hogy eddig erre kísérlet sem született. Ha abból indulunk ki, hogy 1906 nyarán tért vissza Nagybányára, jogosan feltételezhetjük, hogy legfrissebb képeit, így például azokat a vásznakat vitte magával, amelyeket néhány hónappal korábban kiállított a Salon des lndépendants-on. Nyolc akkor bemutatott műve közül négyet nagy valószínűséggel azonosíthatunk. A nyolc közül hat portré, illetve portré jellegű festmény volt. Interieur gris avec fille címen feltételezhetően a ma Kislány ágy előtt címen ismert 1905-ös festménye szerepelt, amelyről fentebb már említést tettünk, és erős a gyanú, hogy az Enfant en robe rose címen kiállított festmény a már szintén említett, lappangó kislányportréval azonosítható. 29 7 7. Czóbel Béla: Kislány ágy előtt, 1905. Kat. sz. 102.
