Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin

BÁRKI GERGELY A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin A 20. század elején Magyarországot is meghódító modern irányzatok alapos elemzését eleddig leginkább az nehezítette, hogy a hozzáférhető festmények, grafikák mennyiségéhez mérten aránytalan nagy számú eltűnt, lappangó, illetve megsemmisült műtárgyanyaggal kell számolnunk. Az írásos források alapos feldolgozása sem történt meg, csupán az utóbbi években öltött komolyabb formát. Objektív korrajzot, stílustendenciák mozgását felvázolni ily módon majdnem lehetetlen, és a torzulás veszélye eleve fennáll. A fauvizmus magyarországi hatásainak feldolgozása során hasonló problémákba ütközünk. Hogy valamivel világosabb és árnyaltabb képet kapjunk, egy hagyományos témakör, a portréfestészet vizsgálatán keresztül egyetlen életmű fejlődését igyekszünk felvázolni, amelynek során reményeink szerint általános tendenciák olvashatók le. A választás nem csupán azért esett Czóbel Béla (1883. szeptember 4 - 1976. január 29.) portréfestészetére, mert a „magyar fauvizmus" legkiemelkedőbb, a francia fauvizmussal leginkább korreláló teljesítménye - természetesen Berény Róbert mellett - az ő nevéhez fűződik, hanem azért is, mert kivételesen és igen szerencsés módon elegendő korai képanyag áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a vizsgálatot elvégezzük. Czóbel portréfestő elődökkel büszkélkedhetett,' s úgy tűnik, a családi hagyomány tovább öröklődött, hiszen az általunk vizsgált korai periódusban szép számmal találunk általa festett portrékat. A kiállítást előkészítő kutatások során eddig ismeretlen művek kerültek elő, ugyanakkor jó néhány lappangó festmény reprodukcióját szintén most első alkalommal mutathatjuk be. Valójában mikor és hogyan vált „vaddá" Czóbel, a „faragatlan fauve"? Czóbel temperamentumossága már első nagybányai tartózkodása alkalmával feltűnést keltett a művésztelepen. Tersánszky Józsi Jenő elbeszélése szerint Czóbelt annyira idegesítette, hogy elegáns pesti viseletét állandóan összekeni, „hogy egyszer az iskola szeme láttára, mint egy őrült, nekiesett festékes ecsettel a ruhájának és bepacsmagolta: 7. Czóbel Béla műterme előtt a Cité Falguiére-ben 1908 tavaszán Gelett Burgess fotója (The Architectural Record, 1910)