Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - BARKI GERGELY: Párizstól a Paradicsomig. Utazás a magyar Vadak aktjai körül

36. Berény Róbert: Sziluettes kompozíció, 1911. Ismeretlen helyen Kézdi-Kovács fent idézett kritikájában nem csupán az a különös, hogy Berényt Czóbel utánzójaként aposztrofálta, hanem hogy egy enteriőrben ábrázolt női aktfestményt is „Éva" titulussal látott el. Berény aktjával kapcsolatban kevésbé merül fel Gauguin hatása,

57 de Czóbel egy évvel korábban kiállított négy (!) női aktjáról szólva a primitivizmusért rajongó Hein Béla szintén Gauguin hatását emlegette.

58 Czóbel esetében valószínűleg nem a budapesti kiállításon történt a felfedezés, hanem már az egy évvel korábbi, 1906-os Salon d'Automne 37. Berény Róbert: Vázlat a Sziluettes kompozícióhoz, 1911. Kat. sz. 56. retrospektív Gauguin-tárlatán, ahova szinte napokra beköltöztek a modern szemléletű művészek és kritikusok. A Szerda című lap tudósítójaként ott volt Fülep Lajos is, akit nem győztek meg az általa egységesen neoimpresszionistának titulált modernek, köztük a fauve-ok sem: „A mai, legújabb nemzedék, a neoimpresszionisták nem modernebbek, csak vadabbak, kiforratlanabbak nála [Gauguinnél]" - írta 1906 őszén.

59 Perlrott Csaba Vilmos 1907 nyarán, a Könyves Kálmán Szalon Ifjúság című kiállításán - az Alkotmány kritikusának szavaival élve - „egy csomó Gauguin-képet akasztott ki",

60 amelyek feltehetően már a Budapesten látott Gauguinek hatására születtek. Perlrott néhány hónappal később a párizsi Őszi Szalonon is kiállította legfrissebb, ma sajnos nem azonosítható műveit, melyekkel kapcsolatban a fauve-ok névadója, Louis Vauxcelles szintén Gauguin-plágiummal vádolta meg a magyar festőt.

61 Ugyanekkor Michel Puy már a fauve vezérkarhoz felzárkózók között említette Perl rottot.

62 Feltételezhető, hogy Kernstok nagyméretű álló női aktja (35. kép, kat. sz. 146.), amelyet a korabeli kritikusok Sárga aktnak kereszteltek el, szintén már a Budapesten látott Gauguin művek hatását tükrözi, s erre a képre vonatkozhat a festő fiának megjegyzése is: „Ebből az időből való első Éva képe".

63 A festmény talán már az 1908 január elején