Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

PÁRIZSTÓL NAGYBÁNYÁIG - BUDAPEST - MOLNOS PÉTER: Kelet Párizsa a magyar Ugaron

Élő modell utáni rajzolás a Mintarajziskolában, 1900 körül A Mintarajziskolán kívül a század első évtizedének közepén még három képzőművészeti iskola működött Budapesten. Benczúr Gyula és Feszty Árpád évente hat-nyolc tanítványt oktató mesterkurzusai, valamint Deák-Ébner húszfős női festőiskolája azonban nem mérhetők a főiskolához, ahol általában a kétszázötvenet is túllépte a hallgatói létszám.

3 A magyar népművészeti törekvések jegyében és az angol Arts and Crafts-mozgalom ideológiai hátterével működő Iparművészeti Iskola Kernstok Károly, Czigány Dezső, Márffy Ödön, Ziffer Sándor, Tihanyi Lajos és Galimberti Sándor pályakezdésében mint induló lépcsőfok szerepelt. Ebben az intézményben tanított 1912-től Szablya-Frischauf Ferenc, Hollósy egyik legkedvesebb tanítványa, az első modern szemléletű budapesti szabadiskola megalapítója. Az 1903-ban a Damjanich utcában megnyíló magán rajz- és festőiskola vezetője egykori mesterének müncheni oktatói módszerét vegyítette nagybányai tapasztalataival, naturalista alapokról építkezve terelte tanítványait egy alapvetően természetelvű, de a szecesszió dekoratív tendenciáit is felhasználó stílus felé. A később fauve jellegű műveket is alkotó festők közül Bálint Rezső, Dénes Valéria és Fejérváry Erzsi is ebben az iskolában kezdte el festészeti tanulmányait, majd - a szokásos útvonalat bejárva Nagybányán és Párizsban, sőt az utóbbi két művész - ha hihetünk a nehezen igazolható személyes vallomásoknak - Matisse iskolájában folytatta a felkészülést.

4 Főiskolai tanársága előtt, 1903-tól, rövid ideig Ferenczy a nagybányai korrigálások mellett Budapesten is vállalt magántanítványokat.

5 Ezek egyike volt Boromisza Tibor, akit 1904-ben mestere Nagybányára is elcsábított. Ferenczy igazi terepe valójában itt, s nem a fővárosban volt, akkor is, ha budapesti, Lendvai utcai műterme néhány fiatal művész, így Czigány Dezső számára is idővel gyakori és rendkívül inspiráló látogatások célpontjává vált." Múzeumok, galériák, kiállítóhelyek „A mai kor gyermeke nem is sejti, minő mostoha viszonyok között éltek még csak húsz évvel ezelőtt is művészeink! Akkor azok, akiket a ma réginek nevezett »Mucsarnok« aeropagája az Andrássy úti díszes palota kapuján be nem eresztett, örülhettek, ha egyik másik üveg-, képkeret- vagy könyvkereskedő jóvoltából a kirakatban elhelyezhették alkotásaikat, s a kétes reménység emlőin várakozhattak addig, míg egy újabb visszautasításban volt részük."

7 Gellért Jenő 1912-ben megjelent sorai a millenniumi ünnepségek előtti szűk esztendőkre utaltak, mikor Moreili Gusztáv: A díszítőfestő szakosztály terme az Iparművészeti Iskolában, 1900 Szablya-Frischauf Ferenc: Önarckép műteremben, 1905 körül Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szablya-Frischauf Ferenc és tanítványai kiállítása a Philanthia Váci utcai helyiségében, 1906