Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - MUNKÁCSY A NAGYVILÁGBAN - SINKÓ Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa"

a kép voltaképpen a polgári értékrend apológiája: „Vége van, és a hóhér, egy herkulesi alak, akiben az emberi nem minden állatias vonása egyesül és tömörül, hosszú létráját a vállára vetve és szekercéjével a kezében elhagyja működése színrerét anélkül, hogy a Krisztus lába körül összegyűlt és megrendülr csoporrra egyetlen pillantást is vetne. Ebben a festő a Közönségesnek a Nemessel szemben megnyilvánuló örökös gyűlöletét állítja elénk".

39 Munkácsy tehát az „állatias tömeg", s ezen belül az „állatias emberi természet" ábrázolására törekedett, szembeállítva ezzel Krisztus és övéi egyszerű szépségét.

60 A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című képeinek 80-as évekbeli sikerei után Munkácsy még egyszer kísérletet tett a Krisztus-téma hasonló szellemű feldolgozására, a magyar ezredévi kiállításra készült el az Ecce /;omdval (55. kép), melyet külön e célra bérelt pavilonban állított ki a millenniumi országos kiállítástól nem messze. Ez utóbbi művel nem tudta megismételni a korábbi Krisztus-képek sikerét. A két világ, a nemes és durva, a szenvedő magányos ember és lealjasult tömeg kettőssége e képen is feltűnt, ám a kiáltozó tömeg alakjainak rikító közönségességét alig tudja az Emberfia szenvedésben is emelkedett szépsége ellensúlyozni. A magyarországi kritika azonban megértette a tömeg és egyén Munkácsy által megformált szembeállítását. Hevesi Sándor egyenesen „ibseninek" látja a témát: „Az Ecce homo tragikai festmény, a meghurcolt, megkínzott ideál, az üvöltő, aljas, gonosz tömeg ellenében [...] az ellentét kibékíthetetlen. A tömeg a nagy embert soha meg nem érti".

61 Egyes szerzők tudni vélik, bogv Munkácsy más biblikus tárgyú képet is szeretett volna megfesteni.

62 Ha szándéka eredetileg valóban egy „trilógia" megfestése lett volna,

63 a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című képek után — a hagyományos ikonográfia logikájának megfelelően — a feltámadás jelenetét kellett volna ábrázolnia. A feltámadás ábrázolása helyett több változatban is megfestette a Golgota jobb oldali jelenetét (Krisztust a kereszten Máriával, Magdolnával és Szent Jánossal). Golgota-képének kereszt motívumához 1882-ben készített, önálló műnek tűnő vázlatát barárnőjénck, Chaplinnének ajánlotta.

64 Közvetlenül a Golgota elkészülte után a Kriszrusr a kereszten ábrázoló jelenetet nagy méretben is elkészítette, majd 1895-ben ismét, most már gótikus lezáródással a tőketerebcsi Andrássy-kastély családi mauzóleuma számára.

63 Az eredeti kompozíciótól eltér az a felesége imazsámolya fölé készített Kriszrus-kép, melyen valóságos „szentképpé" formálta át a kompozíciót. Munkácsy a félkörben záródó festményen a nézővel szembe fordulva, a feje körül glóriával ábrázolja a halott Krisztust, felette az égben kis, puttószerű angyalok lebegnek.

66 A kereszr alá roskadt alakok megfelelnek a Golgota-kompozíción szereplőknek, azzal a kivétellel, hogy azon Bűnbánó Magdolna haja fekete, ezen pedig szőke.

6

' A festőt körülvevő hangos társasági élet részese volt Munkácsy sikereinek. I88I júliusában, mielőtt a Krisztus Pilátus előttöt angliai és amerikai körútra indította volna Sedelmeyer, külön bankettet rendezrek Munkácsy tiszteletére, melynek többek között Ernest Renan is megWith Golgotha, the artist's aim was not just to capture the death of Christ the Redeemer, but also to show the indifference of the crowd. The critics thought that the crowd's presentation in such a manner was symbolic. In the words of one of the Hungarian authors, "the realm of freedom, light, love and justice is contrasted here wirh desporism, Pharisaism, destitution and stupidity."

38 In Oskar Berggruens view, the picture essentially served to vindicate the bourgeois system of values: "With his work done, the executioner, a Herculean figure combining all the beastly fearures of the human race, shoulders his long ladder and, with his axe in his hand, leaves the arena of his hideous act without casting one glance at the horrified crowd who have gathered around Christ's feet. In this way, the painter captures the eternal hatred that the Vulgar feels towards the Noble."

3

" Therefore, Munkácsy strived to portray the "beastly crowd" and the beastly human nature in specific, contrasting it with the simple beauty of Chrisr and his followers.

60 Following the successes of Christ before Pilate and Golgotha in the 1880s, Munkácsy made another attempt at tackling the Christ theme m much the same spirit: completed just in time for the opening of the Millennium Exhibitions in Hungary, Ecce Homo was exhibited m a pavilion erected specially for this purpose not far from the grounds of the national exhibition. (III. 5 )) With this later composition, he was unable to repeat the successes of the earlier Christcompositions. In this painting, too, he duplicated the world into a noble and a vulgar one, contrasting the lonely suffering man against the depraved crowd, but here the lofty beauty of the Son of Man could not counter-balance the lurid vulgarity of the screaming people in the crowd. However, the Hungarian critics understood Munkácsy's motives in contrasting the crowd and the individual. Sándor Hevesi thought that the theme was worthy of Ibsen: "Ecce homo is a tragic painting; the persecuted and tortured ideal facing the screaming, sordid and evil crowd (...) the contrast is irreconcilable. The masses will never understand great men."

61 Some authors have reason to believe that Munkácsy would have liked to continue painting compositions of biblical themes.

62 If it had been his intention to paint a trilogy,

60 the obvious choice after Christ before Pilate and Golgotha would have been a scene of the resurrection — in line with the logic of traditional iconography. Instead of going for the resurrection theme, Munkácsy painted the scene on the right-hand side of Golgotha in several versions (Christ on the Cross with Mary, Magdalene and St. John). In 1882 he made a skerch for the crucifixion motif of Golgotha, which looked very much like an individual work of art, and which he dedicated to his friend, Mrs. Chaplin.

64 Immediately after completing Golgotha, he executed the scene with Christ on the Cross in large format, too. He repeated the composition in 1885, this time with a Gothic frame, intended for the family mausoleum of the Andrássy estate of Tőketerebes.

63 The version he painted for his wife to hang it over her prayer stool deviated from the original composition, looking remarkably like an "icon." In the painting of semi-circular design, Munkácsy