Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

II. KATALÓGUS - A „bitüm": Munkácsy sötét alapozómasszája. Anyagvizsgálati eredmények (WITTMANN Zsuzsa)

anyagvizsgálatok elvégzését és a művész által alkalmazott anyagok (szerves és szerverlen összetevők) meghatározásár igényelte. 1987—1990 között hét festmény vizsgálatára került sor; ezek: a Siralomház, a Felesége arcképe (1870), a Tépéscsinálók (I87I), az Éjjeli csavargók, a Búcsúzkodás (1872—1873), a Műteremben (1876) és a Haynald Fajos arcképe (1884). Az anyagösszetétel megállapítására a festmények teljes keresztmetszetéből vett kb. I mm átmérőjű minták szolgáltak. Egy-egy festményből 2—5 mintát vettek úgy, hogy az ne károsítsa a képet. A minták elemzése a műszeres analitika számos eszközének alkalmazásával rörtént.

1 Külön mintákból réregcsiszolatok készülrek. Ezek kereszrmerszer-színezésével a festményekben a fehérje (pl. enyv), az olaj (pl. lenolaj) és a gyanta (pl. mastic, sandarac) helye mutatkozott meg.

2 A rétegcsiszolatok mikroszkópos vizsgálatával a rétegek állapotát lehetett megfigyelni. (Ezek a vizsgálatok a Műteremben, a Felesége arcképe, valamint a Búcsúzkodás című festményekre korlátozódtak.) A tanulmányozott festmények közül hat Munkácsy legveszélyeztetettebb festményei közé tartozik; a Haynald Fajos arcképe viszonylag jó állapotban van. A Műterembent kereskedőnél vásárolt alapozott vászonra, a röbbi fesrményr fára — a Felesége arcképét közvetlenül a fára — festette Munkácsy; a többi képen megtalálható a fehér alapozás. Ez viszonylag vékony réregű, és összetétele megegyezik a már ismerrerettel: a vászon, illerve a fa felületén enyv (fehérje), lenolajjal cinkfehér, ólomfehér és kréta keveréke található. A fehér alapozásra került a sötét alapozómassza, majd — az esetenként az alapozómasszával kevert — festékrétegek. A festmények különböző vastagságú lakkréteggel fedettek. A mikroszkópos keresztmetszet-vizsgálatokból kiderülr, hogv a sötét massza színe, megjelenése, szemcseszerkezete nem egységes, mivel a sötét alapozómasszához Munkácsv a fesréker gyakran hozzákeverre. A mintákban a vászon, illetve a fa felületén található fehér alapozór követő sötét rétegekben a festékek fémtartalmán túl sok a vas. A vas (vasoxid formában) a sötét alapozómassza egyik komponense. A minták mindegyike túlnyomó részben szerves anyag. A minták többségénél a keresztmetszet-csiszolatok egyes rétegei jól láthatóan, éles kontúrral elkülönítherők. Ügy tűnik, hogv csak azok a rétegek sötétek vagy sötétedtek meg, amelyeknél Munkácsy a sörét alapozómasszát használta. A minták szervesanyag-rarráírnának elemzése meglepő eredményr hozott. A vásznat, illetve a fa hordozó anyagot enyvezéssel készítették elő. A fehér alapozásban lenolaj, valamint terpentinolaj található. A vizsgálatok kimutatták, hogy a Siralomház valóban tartalmaz aszfaltot és mastic gyantát. Tehát ennél a festménynél tényleg a „bitüm" a kép sötétedésének és az egyéb káros jelenségeknek az oka. Csak idő kérdése, hogy megszűnjön a mű élvezhetősége. Az igazán meglepő azonban az, hogy a többi hat festmény nem tartalmaz aszfaltot! A Felesége arcképe, a Fépéscsinálók, az Éjjeli csavargók, Between 1987—1990 seven paintings were rcsred, to wit: The Fast Day of a Condemned Man, Portrait of His Wife (1870), Making Lint (1

871), Tramps at Night, Farewell (1

872-1873), In the Studio (1876) and Portrait of Archbishop Haynald (1884). To determine material composition, two to five samples were taken from each painting, in a way that caused the least possible damage. Each sample ran the whole depth of the work and had a surface diameter of approximately one millimetre, and was submitted to a variety of instrumental analyses.' Polished sections were prepared from various samples. Their cross section staining revealed the distribution within the paintings of protein (e.g. animal glue), oils (e.g. linseed oil) and resins (e.g. masric, sandarac).

2 The microscopic analysis of the polished sections threw light upon the condirion of the various layers. (These tests involved only In the Studio, Portrait of His Wife and Farewell?) Of the paintings studied, six were among the most endangered of Munkácsy's works; the Portrait of Archbishop Haynald is m a relatively good condition. In the Studio was painted on ready-primed canvas, the others on wood. Portrait of His Wife was painted directly on the wood, while the others have a white ground, which is relatively thin and is of the composition already mentioned: animal glue (protein) with zinc white, lead white and chalk dissolved in linseed oil. It was on top of this white ground rhat the black ground was laid, and then the layers of paint, which are on occasion mixed with the black priming substance. The works are finished with varnish of varying thickness. Microscopic cross section analysis revealed that the colour, appearance and texture of the dark mass are not uniform, as Munkácsy often mixed paint to the dark priming substance. We also learnt that one of the components of the black mass is iron (in the form of ferric oxide): in the dark layers laid on the white ground there was an abundance of iron which did nor derive from the metallic content of the paints. Most polished cross section samples showed sharply contoured layers of dominantly organic materials. Only those layers seem ro be, or to have become, dark which contain Munkácsy's dark priming substance. The analysis of the samples' organic content gave a surprising result. The canvas and the wooden support were prepared wirh animal glue. The white ground contains linseed oil and turpentine. Examination confirmed that The Last Day of a Condemned Man contains asphalt and mastic resin. Bimmen m this case is indeed responsible for darkening and orher unfavourable effects, and it is only a question of time before the work becomes unenjoyable. The real surprise, however, was that we found no asphalt whatsoever in the other six paintings! The dark ground in Portrait of His Wife, Making Lint, Tramps at Night, Farewell and In the Studio is made up of beeswax, masric resin, some sandarac, linseed oil, gum arable and ferric oxide. The Portrait of Archbishop Haynald does not contain gum arabic and the dark layers are thin, which goes a long way to accounting for why damages are resrncted ro the surface of the painting.