Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - X. Új humanizmus / New Humanism - Barki Gergely: Párizsi előzmények és a modern francia művészet hatása a Nyolcak aktfestészetében / The Influence of Parisian Studies and Modern French Art on the Nude Painting of the Eight

BÁRKI GERGELY Párizsi előzmények és a modern francia művészet hatása a Nyolcak aktfestészetében Az első hazai avantgárd csoportosulás, a Nyolcak hivatalos megalakulására 1911-ben került sor, de közös történetük már több mint fél évtizeddel korábban elkezdődött. 1905-1907 táján, amikor mind a nyolc festő hosszabb-rövidebb időre megfordult Párizsban, többé-kevésbé már ismerték egymást Budapestről, Nagybányáról vagy Münchenből.

1 Első közös élményük mégis Párizs lüktető művészeti életének, az új festészeti irányzatok születésének felfedezése volt. Megérkezésükkor többségük a Julian Akadémiára, Jean-Paul Laurens osztályába iratkozott be,

2 de művészi fejlődésük szempontjából - az aktábrázolás technikai fejlesztésén túl - sem az intézmény, sem annak tanárai nem játszottak jelentős szerepet. Párizs valódi művészetével a műkereskedők üzlethelységeiben,' kiállításokon és a kávéházak teraszán vagy az elmaradhatatlan biliárdcsaták közben folytatott beszélgetések során ismerkedtek meg. Legnagyobb hatása minden bizonnyal az évente megrendezett Salonoknak volt. Tavasszal a Salon des Indépendants, ősszel a Salon d'Automne kiállításain nyílt lehetőségük a legmodernebb művészeti kísérletek tanulmányozására, s többségük hamarosan már nem csupán látogatóként vett részt a tárlatokon, de mint kiállító művészek is bemutatkoztak.

4 Az 1905-ös Őszi Szalonon Czóbel Béla immár mint élvonalbeli művész, a legmodernebb irányzatot képviselő, éppen akkoriban alakult festőcsoport, a Fauve-ok tagjaként mutatta be műveit. Vezérük, Matisse befolyása ettől a pillanattól kezdve tetten érhető a későbbi Nyolcak és a nagybányai neósok művészetében is. A két évvel később rendezett Salon d'Automne-on került sor Cézanne első nagy retrospektív kiállítására, amelynek hosszú távú hatása a Nyolcak későbbi alkotásain is érzékelhető. Cézanne életműve mellett az akkor már szintén halott mester, Gauguin festészetének megismerése jelentett bőséges inspirációforrást. Röviddel a festő 1906-os párizsi életmű-kiállítása után Budapesten is nagy számú Gauguin-kollekcióval találkozhattak a magyar festők. Az 1907 májusában rendezett budapesti Gauguin-kiállítás

5 elementáris hatása a konzervatívabb szellemiségű => festőket sem hagyta érintetlenül,

6 a Nyolcakat N pedig még esztendőkkel később is gyakran csúc folták magyar Gauguineknek. A gúnyos elneveti zés nem volt teljesen véletlen. Elég például Czigány ekkortájt készült festményeire gondolnunk,

7 vagy az évekkel később (1908-1909) született Kernstok női aktokra, amelyekről egyértelműen leolvashatók a gauguini reminiszcenciák/ ^2 Ekkor még mindig nem beszélhetünk a Nyolcak csoportjáról, bár Berény kivételével mindannyian csoportba tömörültek, és kiállítottak a MIENK tárlatain.

9 Többségük továbbra is kétlaki életet élt, és néhányan még az évtized végéig is Párizs, illetve Magyarország különböző városai között ingáztak. Az év nagy részét a francia fővárosban töltötték, nyaranta pedig kiki Nagybányára, Budapestre vagy éppen Nyergesújfalura költözött. Párizst azonban még ekkor is tanulmányaik színterének tekintették. „A Julian, Grande Chaumière, Colarossi: három párizsi szabad festő akadémia művelte ki mai festőgenerációnkat" - írta Bölöni György egy 1917-ben megjelent tanulmányában.

1

" A neves kritikus által felsorolt magániskolák mellett megemlíthetjük még az Humbert Műtermet is, ahol a Nyolcak közül néhányan szintén megfordultak." A kutatók számára a legnagyobb fejtörést azonban Matisse iskolája jelenti, hiszen a mai napig nem tisztázott, kik voltak az akadémia magyar növendékei.

12 A Nyolcak egyikéről sem állítható egyértelműen, hogy látogatta az 1908 januárjában megnyílt Académie Matisse-t," annyi azonban mégis bizonyos, hogy a fauve-mesterrel többen is közeli, személyes kapcsolatba kerültek.

14 Egyes visszaemlékezések szerint korábban a Grande Chaumière esti krokizgatásain is felbukkant Matisse, aki együtt rajzolt a magyar ifjakkal.

1

' Ennél komolyabb találkozásokra kerülhetett sor, s már nem csupán Matisse-szal, de Picassóval, Derainnel, és még egy sor avantgárd szellemű, Párizsban élő művésszel Gertrude Stein szombat esti összejövetelein, a híressé vált Rue de Fleurus 27. szám alatti lakásban, amelynek falain az említett festők jelentős alkotásait is megtekinthették. A Nyolcak közül többen rendszeresen eljártak az amerikai írónő és műgyűjtő „szalonjába",

16 s érdekes módon önéletrajzi regényében Gertrude Stein is legtöbb alkalommal éppen a magyarok látogatásairól tesz említést.

1

" Név szerint ugyan csak Czóbelt említi, őt azonban egy igen érdekes, azóta sajnos elveszett női aktjával kapcsolatban, amely 1907-ben a Függetlenek Szalonján, Matisse Kék díjával szemben, mintegy annak „hevesebb", „magyar változataiként volt kiállítva.

1

" Czóbel, a fauve inculte^ sem ezt, sem a következő nyarat nem töltötte már Nagybányán, ahol az előző esztendőben forradalmat csinált, hanem Kernstok meghívására Nyergesújfalura látogatott. Czóbel nyergesi vakációival egy időben a házigazda, Kernstok művei, és az akkoriban szintén ott nyaraló Márffy Ödön festményei is modernebbé, színesebbé, fauve-osabbá váltak.

20 így Nyergesújfalu egyre inkább a párizsi élmények és tanulságok feldolgozásának helyszínévé, a modern francia festészet meghonosításának egyik fontos bázisává vált. A Kernstok-kert egy-