Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - X. Új humanizmus / New Humanism - Ferenczy Mária: Hopp Ferenc / Ferenc Hopp

Ferenc Hopp MÁRIA FERENCZY [SUMMARY The wealthy optician, globetrotter, art collector, and art patron Ferenc Hopp (b. Fülnek, Moravia, 1833; d. Budapest, 1919) was the founder of the Museum of the Eastern Asiatic Art in Budapest. His life recalls that of a hero in a folk-tale, yet in a Hungary then in the throes of modernisation such a career was not unique. With the help of relatives, he secured a job with the Calderoni firm in Pest as an optician's apprentice. Having received his journeyman's certificate and having spent several years abroad gaining experience, he became a partner in the firm. Later, he took full control of the enterprise (Calderoni and Co.), developing it considerably. In the 1870s, he pioneered the sale of school supplies and teaching aids in Hungary, receiving the Order of Francis Joseph in 1895 for this work. He also sold and promoted the equipment and materials needed for photography, a rapidly developing new industry. His prosperous business allowed him to travel for pleasure after the age of fifty. He visited world expositions, made trips round the Mediterranean and visited North Africa. He also travelled round the world several times between 1882 and 1914. He reported on his trips at meetings of the Hungarian Geographical Society, and also published a number of travelogues. He became an art collector in the course of his travels. He gradually turned his attention to high art and to the conscious collection of it, with a focus on Oriental and decorative art. His patronage of art involved a variety of endeavours. For the purpose of establishing a museum of Eastern Asiatic art, he bequeathed to the Hungarian state not only his collection containing more than 4500 pieces (predominantly Oriental works of art), but also (as their place of safekeeping and display) his villa and garden (address: Budapest, VI., Andrássy út 103.). The institution that resulted is still active today, and bears its founder's name. His line of business and his journeys jointly contributed to his passion for photography, but he collected photographs, too. During his first round-the-world trip he took no photographs, but he bought more than 100 in Japan alone. (There were already professional photographers all over the world, taking sets of photographs showing landscapes, genre scenes and local sights for the growing numbers of tourists.) Ferenc Hopp kept these photographs in albums at home and happily showed them to his visitors. Four of these pictures are presented below. Hopp Ferenc fotográfiai gyűjtése Japánban Hopp Ferenc első alkalommal 1883 tavaszán, első földkörüli utazása során látogatott el Japánba. Az ország természeti szépségei és a vendéglátás különlegessége, a japán élet sajátosságai és a csodálatos tárgykultúra egyaránt megragadta; szívesen töltött volna el ott hosszabb időt, és szívesen magával hozta volna mindazokat a kifinomult tárgyakat, amelyeket láthatott. Ez nem állt módjában, viszont az emléktárgyak mellett több mint száz fényképet vásárolt, hogy élményei egy részét hazahozza, és barátaival megoszthassa. Ez a fényképvásárlás akkor már nem volt rendkívüli dolog. A fotográfia röviddel a feltalálása után megjelent Japánban is, majd - kivált a nyitás, a Meidzsi-reformok bevezetése (1867) után - a nagyvárosokban egymás után nyíltak fényképész-műtermek és boltok, először külföldiek vezetésével, később japánok tulajdonában. Ezekben a műhelyekben nemcsak portrékat készítettek megrendelésre, hanem már a hetvenes években berendezkedtek a növekvő számú utazó kiszolgálására is: sorozatokat állítottak össze tájképekből, életképekből, viseletek és szokások ábrázolásából, s ezekből a turisták érdeklődésük szerint válogathattak. A kiválogatott képek üvegnegatívjárói rövid idő alatt új másolatot készítettek, azt kartonra kasírozták, esetleg színezték, a kartonokat pedig a vevő kívánsága szerint díszes, lakkozott táblák közé, albumba kötötték. Az első és legnagyobb hatású fotográfus, Felice Beato (1825 körül - 1907 után) 1861-től dolgozott Jokohamában. Az ő nevéhez fűződik Japánban az albumin fényképek színezésének megoldása: fametszetkészítőket alkalmazott a fényképeknek vízfestékkel való egyedi, egyenkénti színezéséhez. Beato kitűnően komponált, fekete-fehér képeit a gyakorlott szemű és kezű, biztos ízlésű mesteremberek finom munkája egészen különleges műalkotásokká tette. Beato műtermét, felszerelésével és árukészletével együtt 1877-ben megvette báró Raimund von Stillfried-Ratenicz (1839-1922), szintén zseniális fotográfus. Portréfényképei kitűnő jellemábrázolások. A zsánerképek egy része kifejezetten a külföldi (férfi)turisták kíváncsiságára épít: fürdő, öltözködő, pihenő leányokat és asszonyokat ábrázol, többé-kevésbé hiányos öltözetben,