Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas

A kompozíció középpontjában sugárzó női akt áll: Venus, kiemelkedve a lágyan hullámzó tengerből, felemelt karjait kinyújtóztatva, boldogan kel életre. Születését a dombormű jobb oldalán faunok, balra férfi- és női alakok csoportja kíséri figyelemmel és csodálattal. A sok test - emberi és állati testek - érzékenyen mintázott részletei, hajlékony körvonalai teremtik meg azt a közeget, amelyből Venus alakja kiemelkedik, hogy könnyedén lebegő, táncos mozgásával, egész lényének kitárulkozásával betöltse, befogadja és uralja a világot. A Megszorult faun vagy a Zenelecke nimfafigutája itt nem a faunnal folytatott komoly-tréfás küzdelem szereplőjeként jelenik meg, hanem eleve győztesként, diadalmas szépsége teljében. K . M RÓNA JÓZSEF VENUS SZÜLETÉSE BIRTH OF VENUS 1909 Bronz dombormű; 62 X 80 cm Jelezve alul: Róna J. 1909 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 71.6-N IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Művészet XIII. (1914) R. 397; Róna József 1994. R. 15. VI 11-1 7 A 19. századon Ingres híres Aranykor című képe óta végigvonuló Árkádia-ábránd a századvég szecessziós művészetének kivonulás-, a jelenből való elvágyódás-gondolatában kulminálódott. Vaszary képe, bár festői eszköztára még nem szakadt el az akadémizmustól, teljességgel megfelel ennek az ideának. A századvég eszmevilágában egymásnak feszülő pogányság és vallás, antik és keresztény mitológia kettőssége, amely kifejezésre jut a nagybányaiak festészetében is (ehhez ld. Király 2002.), Vaszary képén szintén utolérhető. A kép jobb oldalán lévő szerelmespár megfelel a konvencionális Ádám és Évakompozíciók elgondolásainak, még a nő mozdulata is, amellyel a virágot Venus istennő áldozati tüzére helyezi, adekvát a tiltott gyümölcs felé nyúló gesztussal. Ám a bal oldal antik isteneket ábrázoló szobrai inkább a pogány mitológia területére viszik a szemlélőt, ezáltal is sugallva, hogy a különböző rendű és rangú istenekkel benépesített, a tisztaság, az ember és természet egységének jelképévé vált árkádiai táj az elérhetetlen vágyálom az emberiség számára. Az egy tónusra redukált színvilág is jelzi a mű álomjellegét. Az Aranykor a magyar szecessziós festészet egyik első alkotása. A századvég összművészetre való törekvésének szellemében Vaszary saját kezűleg készített a festményhez keretet, amely kompozicionális egységet alkot a művel. A festő csak rövid ideig és csak néhány képet alkotott a századvég művészeti stílusának bűvkörében, de ezek a művek a magyar szecessziós festészet szempontjából meghatározóak. ; . Z s . VASZARY JÁNOS ARANYKOR GOLDEN AGE 1897 Olaj, vászon; 92,5 X 156 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1614 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Az OMKT tavaszi kiállítása. Műcsarnok, Bp. 1898. kat. 133; Bojtorján: A tavaszi kiállításról. A Hét 1898. ápr. 24. 265; Szendrei János, dr.: A Műbarátok által rendezett kiállítások kalauza. Bp. 1901. 3; Szana 1901. 360, 361; Diner Dénes József: Magyar Képzőművészeti kiállítás. Magyarország a párizsi világkiállításon. Bp. 1901. 21, 45; Vaszary János 1906. kat. 68; Lázár Béla: Vaszary János. Művészet V. (1906) 285; Lázár Béla: Tizenhárom magyar festő. Bp. 1912. 203; Lázár Béla: Vaszary János. Bp. 1923. 10, 23; Petrovics Elek - Kárpáti Aurél: Vaszary János. Bp. 1941. IX, XIX; Perneczky Géza: A szecesszió avagy a magyar „belle époque". Kritika IV. (1966) 2. 25, 26; Fiola 1970. 3, 5, 119; Szabadi, Judit: The Iconography of Hungarian Art Nouveau. The New Hungarian Quarterly 1973. 197; Haulisch 1978. 14, 57; Hungarian Art Nouveau. Exh. Cat. Foreword: Éri, Gyöngyi. The Art Institute of Chicago 1979. kat. 29; Szabadi 1979. 26; Koós Judit: Style 1900. Bp. 1979. 136; Szabadi Judit: Vaszary János. In: Mműv 198 1. 394; Lélek és forma 1986. kat. 312; Geller Katalin: Romantikus elemek a századforduló magyar festészetében és grafikájában. AH XV. (1987) 1. 104; Sieht ja muoto. Taideollisuusmuseo, Helsinki 1988. kat. 66; Golden Age. Barbican Art Gallery, London 1989. kat. 88; Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. 299-300. kat. II.4c.5. (Sinkó Katalin); Modernité hongroise 1995. 192. kat. 77. (Gábor, Eszter); Zeit des Aufbruchs 2003. 420-421. kat. 5.2.2. (Plesznivy, Edit); Az áttörés kora 2004. 97-98. kat. 5.4.2. (Plesznivy Edit)