Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas

repülő nagy szőke hajával. Friss humorral, jókedvűen jellemzi a kezében doronggal szaladó pocakos faunt és kezüket kétségbeesetten széttáró társait is, mégis azt kell sejtenünk, hogy Szinyei itt nem érezhette igazán otthon magát. Bármennyire is természetesebb, bővérűbb humor feszíti alakjait, bármennyire is ragyogóbb és levegősebb színvilága, az alapszituáció, a téma mégis teljesen Böcklinhez köti. Ez valóban nagy veszélyt jelentett Szinyei önálló egyénisége számára. Javára írandó, hogy ezt végre maga is belátta és azzal, hogy képét nemcsak vázlatnak hagyta, de be is fejezte, túllépett rajta. Végérvényesen elbúcsúzott a böcklini mitológiától, amely soha többé nem tért vissza festészetében. S z . M , A . Először 1873-ban, ^.Majálist követően foglalkozott Szinyei kentaurokkal, a szarkasztikus humorát eláruló Kentaurok rohama című vázlatán. (Olajvázlat, MNG Itsz.: 56.163 T, rajzvázlata: MNG Itsz.: 19282068/44) A színpompás kis kép Arnold Böcklin akkor befejezett komor témájú - élethalál harcot megjelenítő nagy kompozíciója, a Kentaurok harca persziflázsának is felfogható. Az elkészült nagyszabású festményére büszke fi atal magyar talán ösztönös védekezésként festette e kis vázlatot, hiszen mélyen megbántotta őt a szeretve tisztelt és addig teljesen mellette álló mester Mű/i//s-kritikája, miszerint reméli, hogy most már valami komolyabbat fog festeni. Jernyei magányában azután Szinyei maradék önbizalmát is elvesztette, így az általános kritikával, meg nem értéssel fogadott újszerű munkák folytatása helyett a böcklini témavilághoz tért vissza, amikor Szirmabesenyőn végre aktmodellhez jutott. \ — •-, - - — '•• ] "Î eV' .* V • 1 Pl ^V-iCij'" ' ' fi 'Vwl' V;Y , 1 ci $ cf t IUVJ cf t IUVJ Több rajzot vázolt fel nimfával enyelgő, ölelkező kentaurokról, melyeket az önálló kompozíciókként keretbe foglalt nőrabló kentaur-ötletek követtek. Első változatán a képsíkkal párhuzamosan vágtató ló testű férfi jobb kezével tartja a női módra lovagló nimfát, hogy le ne essen a hátáról, míg balra hátul a hoppon maradt apró faunok rázzák öklüket. Az itt kiállított második változat bravúros rövidülésben, biztos tollvonásokkal ábrázolja a képtérből kifelé igyekvő párost: a festményen is ezt a megoldást használta. A kentaurt férfi módra megülő nimfa elrablója nyakába kapaszkodik: talán nincs is ellenére ez az érte folyó vad vágta. A képgondolat továbbfejlesztéseként a szépséges terhével elvágtató kentaurt üldöző mulatságos faunokról is rajzolt a művész egy sor remek mozdulattanulmányt. (MNG Itsz.: 1934-2620 és MNG Itsz.: 1933-2454) S z . M . A . VI 11-11 SZINYEI MERSE PÁL TANULMÁNYRAJZ A KENTAUR ÉS FAUNOK CÍMŰ FESTMÉNYHEZ STUDY FOR THE TAINTING CENTAUR AND FAUNS 1878 Tus, toll, papír; 204 x 108 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 1912-672 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szinyei Merse Pál 1912. kat. 27; Szinyei Merse Pál 1948. kat. 90; Ybl 1954. 351-352; Ybl 1961. 167. (Nőrabló kentaur); Szinyei 1990. 95; Szinyei Merse Pál 1990. 18. A müncheni évek után 1873-ban megházasodott és felvidéki családi birtokán letelepedett Szinyei a művészi elmélyülését megakadályozó zavaró tényezők miatt egyre kevesebbet festett. Az 1878-as év azonban alkotóerejének feltámadását hozta. Érdekes kis vázlata ez időből A tavasz ébredése, melyet Szirmabesenyőn festett, újdonsült sógoránál, ahol a bohém, mindenfajta művészetet, így a színházat is kedvelő házigazda vendégszeretetéből kifolyólag végre aktmodellje is akadt. Saját falujában, Jernyén a társadalmi konvenciók minden ilyesmit megakadályoztak. A szigorú erkölcsök miatt egy úriember nemcsak saját feleségét nem festhette le ruhátlanul, de szolgálója vagy a parasztlányok sem állhattak modellt, még ruhában sem, mert az ottani falusi nép babonája szerint hamarosan meghal az, akit lefestenek. Szinyei tehát most újra rögtönözhetett kis figurális kompozíciókat, melyeknél - épp a társadalmi kötöttségek miatt - egyelőre szóba sem jöhetett a meztelen figura köznapi környezetbe helyezése. így a mitológiához tért vissza. A tavasz ébredéséhez készített kis VI 11-1 2 SZINYEI MERSE PÁL A TAVASZ ÉBREDÉSE THE AWAKENING OF SPRING 1878 Olaj, fa; 21 x 17,5 cm Jelezve j. 1.: Szinyei Letét a Magyar Nemzeti Galériában, Itsz.: L.U.58.121 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Pleinair-Malerei in Ungarn. Impressionistische Tendenzen 1870 bis 1910. Hrsg. Bakó, Zsuzsanna Szinyei Merse, Anna - Schmitz, Rainer. Kulturhistorisches Museum, Osnabrück 1984. 90. kat. 8. (Szinyei Merse, Anna); Szinyei 1990. 95, 194. kat. 122. (további irodalommal); Szinyei Merse Pál 1990. 14.