Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas

repülő nagy szőke hajával. Friss humorral, jó­kedvűen jellemzi a kezében doronggal szaladó pocakos faunt és kezüket kétségbeesetten széttá­ró társait is, mégis azt kell sejtenünk, hogy Szinyei itt nem érezhette igazán otthon magát. Bármennyire is természetesebb, bővérűbb humor feszíti alakjait, bármennyire is ragyogóbb és le­vegősebb színvilága, az alapszituáció, a téma mégis teljesen Böcklinhez köti. Ez valóban nagy veszélyt jelentett Szinyei önálló egyénisége szá­mára. Javára írandó, hogy ezt végre maga is be­látta és azzal, hogy képét nemcsak vázlatnak hagyta, de be is fejezte, túllépett rajta. Végérvé­nyesen elbúcsúzott a böcklini mitológiától, amely soha többé nem tért vissza festészetében. S z . M , A . Először 1873-ban, ^.Majálist követően foglalkozott Szinyei kentaurokkal, a szarkasztikus humorát eláruló Kentaurok rohama című vázlatán. (Olaj­vázlat, MNG Itsz.: 56.163 T, rajzvázlata: MNG Itsz.: 1928­2068/44) A színpompás kis kép Arnold Böcklin akkor be­fejezett komor témájú - élet­halál harcot megjelenítő ­nagy kompozíciója, a Kentau­rok harca persziflázsának is felfogható. Az elkészült nagy­szabású festményére büszke fi atal magyar talán ösztönös vé­dekezésként festette e kis vázlatot, hiszen mé­lyen megbántotta őt a szeretve tisztelt és addig teljesen mellette álló mester Mű/i//s-kritikája, miszerint reméli, hogy most már valami komo­lyabbat fog festeni. Jernyei magányában azután Szinyei maradék önbizalmát is elvesztette, így az általános kritikával, meg nem értéssel foga­dott újszerű munkák folytatása helyett a böck­lini témavilághoz tért vissza, amikor Szirmabesenyőn végre aktmodellhez jutott. \ ­— •-, - - — '•• ] "Î eV' .* V • 1 Pl ^V-iCij'" ' ' fi 'Vwl­' V;Y , 1 ci $ cf t IUVJ cf t IUVJ Több rajzot vázolt fel nimfá­val enyelgő, ölelkező kentau­rokról, melyeket az önálló kompozíciókként keretbe fog­lalt nőrabló kentaur-ötletek követtek. Első változatán a képsíkkal párhuzamosan vág­tató ló testű férfi jobb kezével tartja a női módra lovagló nimfát, hogy le ne essen a há­táról, míg balra hátul a hop­pon maradt apró faunok ráz­zák öklüket. Az itt kiállított második változat bravúros rö­vidülésben, biztos tollvonás­okkal ábrázolja a képtérből kifelé igyekvő párost: a festményen is ezt a megoldást használta. A kentaurt férfi módra megülő nimfa elrablója nyakába kapaszkodik: talán nincs is ellenére ez az érte folyó vad vág­ta. A képgondolat továbbfejlesztéseként a szép­séges terhével elvágtató kentaurt üldöző mulatsá­gos faunokról is rajzolt a művész egy sor remek mozdulattanulmányt. (MNG Itsz.: 1934-2620 és MNG Itsz.: 1933-2454) S z . M . A . VI 11-11 SZINYEI MERSE PÁL TANULMÁNYRAJZ A KENTAUR ÉS FAUNOK CÍMŰ FESTMÉNYHEZ STUDY FOR THE TAINTING CENTAUR AND FAUNS 1878 Tus, toll, papír; 204 x 108 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 1912-672 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szinyei Merse Pál 1912. kat. 27; Szinyei Merse Pál 1948. kat. 90; Ybl 1954. 351-352; Ybl 1961. 167. (Nő­rabló kentaur); Szinyei 1990. 95; Szinyei Merse Pál 1990. 18. A müncheni évek után 1873-ban megházasodott és felvidéki családi birtokán letelepedett Szinyei a művészi elmélyülését megakadályozó zavaró té­nyezők miatt egyre kevesebbet festett. Az 1878-as év azonban alkotóerejének feltámadását hozta. Ér­dekes kis vázlata ez időből A tavasz ébredése, me­lyet Szirmabesenyőn festett, újdonsült sógoránál, ahol a bohém, mindenfajta művészetet, így a szín­házat is kedvelő házigazda vendégszeretetéből ki­folyólag végre aktmodellje is akadt. Saját falujá­ban, Jernyén a társadalmi konvenciók minden ilyesmit megakadályoztak. A szigorú erkölcsök miatt egy úriember nemcsak saját feleségét nem festhette le ruhátlanul, de szolgálója vagy a pa­rasztlányok sem állhattak modellt, még ruhában sem, mert az ottani falusi nép babonája szerint ha­marosan meghal az, akit lefestenek. Szinyei tehát most újra rögtönözhetett kis figurális kompozíció­kat, melyeknél - épp a társadalmi kötöttségek mi­att - egyelőre szóba sem jöhetett a meztelen figu­ra köznapi környezetbe helyezése. így a mitológiá­hoz tért vissza. A tavasz ébredéséhez készített kis VI 11-1 2 SZINYEI MERSE PÁL A TAVASZ ÉBREDÉSE THE AWAKENING OF SPRING 1878 Olaj, fa; 21 x 17,5 cm Jelezve j. 1.: Szinyei Letét a Magyar Nemzeti Galériában, Itsz.: L.U.58.121 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Pleinair-Malerei in Ungarn. Impressionistische Tendenzen 1870 bis 1910. Hrsg. Bakó, Zsuzsanna ­Szinyei Merse, Anna - Schmitz, Rainer. Kulturhistorisches Museum, Osnabrück 1984. 90. kat. 8. (Szinyei Merse, Anna); Szinyei 1990. 95, 194. kat. 122. (további irodalommal); Szinyei Merse Pál 1990. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents