Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas

LIEZEN-MAYER SÁNDOR VENUS ÉS TANNHÄUSER VENUS AND TANNHÄUSER Olaj, vászon; 84,5 x 55 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: FK 20 l 0 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Liezen-Mayer Sándor hagyatéki kiállítása. Műcsarnok, Bp. 1900. kat. sz. nélkül; Paur Géza: Liezen-Mayer Sándor. VU XLVII. (1900) 138; Lázár Béla: Egy magyar gyűjtemény. Bp. 1922. 75; Budapest közönségének képzőművészeti gyűjteményeihői rendezett kiállítás. 1924-1932 évek szerzeményei. Műcsarnok Bp. 1932. kat. 23; N. n.: .4 legszebb magyar képek. Liezen-Mayer Sándor: Tannhäuser. Képes Újság 1939. január. R; Benkó 1932. 38, 53; Jajczay János: Liezen-Mayer Sándor. Szépművészet IV (1943) 1 1. 208; Magyarművészet 1800-tól napjainkig. Kiállítási katalógus. SzM Bp. 1949. 16; Lyka Károly: Vándorlásaim a művészet körül. Bp. 1970. R. 35; Végvári Lajos: A magyar művészet a XIX. század második felében. In: A magyarországi művészet története. Főszerk. Fülep Lajos. Bp. 1970. 422; Magyar festészet a XIX. században a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. Xantus János Múzeum, Győr 1972. kat. 22; Modernité hongroise 1995. 84. kat. 10. (Szinyei Merse, Anna) Liezen-Mayer Sándor hagyatéki kiállítása után a Műcsarnok című lapban

1 megjelent egy név szerinti vásárlási lista arról, hogy ki milyen alkotást vett a kiállítás után. Több művet is eladtak Venus és Tannhäuser címmel. Kőnek Ida neve szerepelt a vásárlók között, de az általa megvett Tannháuser-kompozíció nem azonosítható ezzel a festménnyel. Valószínűleg azonban rokoni kapcsolatok fűzték a vevőt Liezen-Mayerhez ugyanis Liezen-Mayernak van egy arcképe unokahúgáról, akit Kőnek Helénnek hívtak -, így Kőnek Ida másképp is hozzájuthatott a műhöz. A kép készülésének pontos évszámát nem lehet tudni, csak hipotézisekre hagyatkozhatunk. Benkó Gizella ceuvre-katalógusában évszám nélkül említi. Jajczay János a 90-es évekre helyezi a Tannhäuserillusztrációk születését,

2 Szinyei Merse Anna viszont 1875-re. Szinyei szerint Liezen-Mayer 1864ben láthatta a párizsi Salonban Henri Fantin-Latour hasonló témájú kompozícióját, másrészt Richard Wagner operája ez időben lett divatos Bajorországban." II. Lajos bajor uralkodó rajongott Wagnerért: várépítkezéseiben, valamint a barokk kertépítés óta divatos grotta-építkezéseiben a Venus-barlangok - a Tannhauser-motívum mint Wagner operáinak színpadképei - felismerhetők.

4 Liezen-Mayer Sándornál, aki ebben az időben Bécsből tért vissza Münchenbe, a divatos wagneri téma mellett Tannhäuser alakjának Fausthoz való hasonlatossága is szóba jöhet, hiszen a művész ekkor állította ki Faust-illusztrációit nagy sikerrel (1876). A festménynek - és Liezen-Mayer többi Tannhauser-művének is - helyszíne az opera első felvonásának Venus-barlangja. Liezen-Mayer Tannhauser-illusztrációinak nagy részén - amelyek sok esetben alig térnek el egymástól - nem a csábító nőalakra helyezi a fő hangsúlyt (kivételt képez a marosvásárhelyi Alvó Venus), hanem a töprengő Tannhäuser alakjára, aki majd minden esetben már a távozáson, a felkínálkozó nőalak elhagyásán gondolkodik. Jó példa erre a MNG másik Tannhauser-festménye,

1 vagy az a két vázlat, amelyek régen Dános Géza, illetve Wolfner Gyula gyűjteményében voltak." ./ • Zs. VI 11-2 LIEZEN-MAYER SÁNDOR ÖLELKEZŐK EMBRACE Papír, ceruza, toll; 235 x 203 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-15 15 JEGYZETEK I NOTE S 1 Műcsarnok 1900. 13 1. Jajczay János: Liezen-Mayer Sándor. Szépművészet IV. (1943) I 1. 208. Modernité hongroise 1995. 84. kat. 10. (Szinyei Merse, Anna) 4 Neumann-Adrian, Michael: Schlösser, Burgen und Residenzen in Bayern. München 1986. 31. Liezen-Mayer Sándor: Venus és Tannhäuser. Olaj, vászon; 147, 5 x 126 cm, MNG ltsz.: 2632. h Liezen-Mayer Sándor: Idyll. Dános Géza gyűjteményéből. R. Képzőművészet III. (1929) 88; Liezen-Mayer Sándor: Venus és Tannhäuser. Wolfner Gyula gyűjteményéből. R. Képzőművészet IV. (1930) 9.