Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press
A század első évtizedében Kernstok alakjain a test szerkezetének kiemelése, a kontúrok hajlékony vonaljátéka kerül előtérbe. Ez a rajzos, dekoratív stílus a Schiffer-villa esetében szerencsésen párosul az üvegablakok műfaji követelményeivel. Bár a táblaképeken nem találjuk a kiválasztott kartonok figuráinak közvetlen előzményét, a nyúlánk, egy-egy vonallal megrajzolt alakok formai rokonságot mutatnak az 1909-1911 között készült, tájba helyezett fiúaktokkal: Ifjú, 1909, magántulajdon; Keresztelő Szent János, 1908-1909, magántulajdon; Fának támaszkodó fiú, 1911, MNG. 5 A festő 1905-től egyre gyakrabban tartózkodik, majd dolgozik nyergesújfalusi birtokán. Feltételezhető, hogy a II. tábla előterében álló, felöltözött leányalak modellje egy helybéli lány, Ridly Franciska volt. Bár a kartonon erősen stilizált női fej jelenik meg, mégis a fejforma, a hegyes állban végződő kerekded arc, az ívelt szemöldök, az apró, telt ajkak hasonlóságot mutatnak, a lányról készített ceruzarajzzal (MNG ltsz.: 1953-4841) és egy őt ábrázoló vízfestménnyel (1909-1911, magántulajdon). Az élő modellek tanulmányozása mellett azonban, az egyes alakok beállításában, mozdulataiban klasszikus művek hatása érezhető. Kernstok külföldi diákévei, későbbi utazásai során ugyanolyan szorgalommal tanulmányozta a kortárs alkotásokat, mint a régi korok művészetét. Az itáliai reneszánsz iránti lelkesedéséről ő maga több alkalommal megemlékezik. 6 A II. karton előterében álló, virágot tartó nőalak és a lábánál álló kislány mozdulatát Botticelli Tavasz (1482 körül, Uffizi, Firenze) című festményének jobb oldali alakján látjuk viszont. A hátterében megjelenő férfiakt felfelé nyúló mozdulata ugyanennek a festménynek a bal oldalsó - szemben ábrázolt - férfi alakját idézi. A IV. táblán látható női akt - egyik kezével szemérmét takaró, másik karjával a faágról lehajló virágot tartó beállítása szintén klasszikus női alakok reminiszcenciájának tűnik (Botticelli: Vénusz születése, 1485 körül, Uffizi, Firenze; id. Lucas Cranach: Adám és Éva, 1528. Uffizi, Firenze). További formai hasonlóságot mutatnak Kernstok aktjaival a korszakra nagy hatást gyakorló Hans von Mareés egyes alakjai. Több Mareés-tanulmányon, illetve festményen láthatjuk például a háttal vagy oldalnézetben ábrázolt narancsszedő alakját, amelynek változatával itt akár a már említett II. karton férfiaktjában vagy a III. karton egész alakos női aktjában találkozhatunk/ Hazánkban az európai áramlatok hatására először a neósok művészetében válik egyre fontosabbá az ideális tájba helyezett, tartalmi kötöttségektől mentes aktos csoportkép műfaja/ (Az üvegablak előképeként, illetve párhuzamaként említhető például Tihanyi Lajos: Táncoló aktok, 1906 körül, magántulajdon, vagy Boromisza Tibor: Tanulmány, 1909, ismeretlen helyen; Szüret, 1911, magántulajdon, című képe.) A neósok mozgalmából kinövő Nyolcak művészcsoport aktos csoportképein a kompozíció lesz az egyeduralkodó. Ez a formai sajátosság azonban mélyebb, eszmei szándékot takar: az egész élet elrendezettségét szeretnék kifejezésre juttatni vele. A képeken az emberi test nem közvetlen élményként jelenik meg, hanem elvont tartalmat, az amúgy is nehezen megfogalmazható lényeget próbálja közvetíteni. 1 ' Ugyanezt tükrözik az üvegablakokon megjelenő aktok Kernstoknál. A mozdulatok, a vonalak ritmusa az, amely összekapcsolja vagy elválasztja egymástól, a „saját létezésükbe" zárt alakokat. Az alakoknak nincs arcuk, egyéniségük, önálló, egymástól elhatárolható létük. Az egymással felcserélhető alakok nem önmagukat képviselik, csak együttesen van jelentőségük. Sem a cselekmény, sem a történet nem idéz reális élethelyzeteket, ugyanakkor épp ez teszi lehetővé azt, hogy az emberi létezés ideális, áhított, harmonikus állapotát - melyet gyakran i\rkádiaként nevesítünk - kifejezzék. B . O . JEGYZETEK I NOTES Vágó József Kernstok Károlyon kívül a következő' képző- és iparművészekkel dolgozott együtt: RipplRónai József, Iványi Grünwald Béla, Csók István, Fémes-Beck Vilmos, Kisfaludy Stróbl Zsigmond. Schiffer Miksának Meiler Simon volt a művészeti tanácsadója, mind az építészt, mind a művészeket valószínűleg ő ajánlotta a gazdag iparosnak. Ezt támasztja alá Feszty Masa visszaemlékezése is, melyben Kernstok Károly, Kőrösfői-Kriesch Aladár és Meiler Simon barátságáról emlékezik meg. Egy másik feltételezés szerint Schiffer szabadkőműves kapcsolatai révén is ismerhette a művészek egy részét (Vágó, Kernstok) és hívta meg őket egy közös munka elkészítésére. Gábor-Nagy-Sármány 1982. 83. Meiler és Kernstok kapcsolatáról ír: Feszty Masa: Feszty Árpad élete és művészete. Bp. 1966. 123. Az 1910 körül készített terveken a vonalvezetés és a rajz még nem olyan precíz, mint a későbbieken, itt inkább a színek dominálnak. A Janus Pannonius Múzeum négy színes kartonján kívül ismerünk két vázlatot, amelyek biztosan az üvegablakokhoz készültek, ezek alig térnek el a kivitelezett műtől. Az egyik a pécsi Janus Pannonius Múzeumban található: akvarell, tus, papír; 52 x 43 cm, ltsz.: 68.588; a másik a MNG-ban: tempera, papír; 96,4 x 120 cm, ltsz.: FK 10.199. Ezeken kívül az 191 l-es retrospektív Kernstok-kiállítás katalógusa említ négy, valószínűleg szénrajz-vázlatot. A eredeti enteriőr reprodukciója: Magyar Iparművészet. 1912. 280. kép. Lengyel i. m. A szerző a cikkben már az elkészült, helyére illesztett üvegablakról ír. Kernstok írásaiból név szerint ismerjük a fiúaktok modelljét: Nyergesi Jánost. Kernstok Károly és vendégei, látogatói Nyergesújfalun. Gyűjt, és közread. Bodri Ferenc. Szerk. Virág Jenő. Tatabánya 2000. 106. Kernstok Károly írásaiból: A kutató művészettől a Vallomásig. 1911-1939. Gyűjt, és közread. Bodri Ferenc. Szerk. Virág Jenő. Tatabánya 1997. Hans von Marées: Narancsszedő, 1873. Freskó, Nápoly; Fiatalok narancsfák alatt, 1875-1880. München, Neue Pinakothek; Heszperidák, 1884-1887. München, Neue Pinakothek. A lazán összefüggő művészcsoport tagjai közé sorolható: Bornemissza Géza, Boromisza Tibor, Czóbel Béla, Perlott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor. Fauve-hatásra ők tették meg Nagybányán az első lépést a természetelvű festészettől való eltávolodásra. Passuth 1967. 136.
