Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press

ENTERIŐRFOTÓ SCHIFFER MIKSA VILLÁJÁNAK HALLJÁRÓL PHOTOGRAPHY OF THE HALL OF MIKSA SCHIFFER'S VILLA) 1912 Schiffer Miksa (1867-1944) mérnök, építési vállalkozó 1911. október 14-én adott megbízást Fémes Beck Vilmosnak arra, hogy szobrászati alkotásokkal díszítse a Munkácsy Mihály utca 19-ben épülő új villáját. (1. kép) A megbízás egy domborműves márvány virágtartó medencére, egy trébelt vörösréz virágvázára és két, egyenként kb. 60 cm magas térdelő figurát ábrázoló bronzszoborra szólt. Ez utóbbiak tiszteletdíja anyagköltséggel együtt darabonként 2000 korona volt. Az épületet Vágó József tervezte. 1912 októberében avatták fel, erről több méltatás is megjelent a sajtóban. A villa központi tere a nagy méretű hall, melynek légtere átfogja a földszintet és az első emeletet is. Bal oldalfalát Kernstok Károly hatalmas üvegablaka töltötte ki (kat. VII-43). A szemben lévő falon volt - és van még ma is - a márvány virágtartó medence Fémes Becktől. A tízszög négy oldalával határolt medence egyes mezőit ülő vagy térdelő női, illetve férfiaktok töltik ki. Testhelyzetük, kéz-és lábtartásuk a négyzetes mezők átlóit hangsúlyozza. Az üvegablak folytatásában induló lépcsőfeljárat jobb oldalán állt a domborított vörösréz virágváza. Oldalait kettős, álló aktkompozíciók díszítették (megsemmisült). A hall vizuális közepét az üvegablakkal párhuzamosan elhelyezett téglány alakú márvány vízmedence alkotta. Keskenyebb oldalain magas posztamensen voltak Fémes Beck térdelő aktfigurái. A ma is meglévő két szobor tehát egy műegyüttes, egy kútkompozíció része volt, amely azonban maga is egy nagyobb művészeti, gondolati egységbe tartozott bele. A gondolati egység foglalata - a nagy méretű hall - ünnepélyes terével, a benne lévő műalkotásokkal egy ideális világ, a mondabeli Árkádia képét és légkörét idézte meg. Ezt ábrázolta a hatalmas üvegablak, amelynek ruhás vagy ruhátlan, stilizált figurái a nem evilági nyugalom és harmónia kifejezői. Ennek az egész teret uraló kompozíciónak emberközeli, bensőséges párdarabja volt a kút. A két figura egymással szembe fordult, kapcsolatuk kizárólag egymással volt, a nézők csak oldalnézetből láthatták őket. A szoborpár az Ádám-Éva vagy Emberpár-motívum változata. Bennük a korban oly kedvelt szenvedélyes, bűntől és erotikától átfűtött ábrázolás lecsendesül, az alakok a férfiban és nőben megtestesült emberi létezés kifejezői lesznek. Testtartásuk fájdalmas alázatossága, mozdulatuk szinte szakrális jellege eltávolítja őket minden reális élethelyezettől. Nem a közös bűn, hanem testük ritmusa, az egymásnak felelő finom gesztusok teljesítik be összetartozásukat. A hall szobrászati díszítése három különböző anyagból és három különböző technikával valósult meg. Mindegyik mű azonban ugyanazt, női és férfiaktokat ábrázolt. A belső tér különböző pontjain elhelyezett műalkotások között az emberi test és annak mozdulata, ritmusa teremtett kapcsolatot, mintegy térbeli láncot alkotva készítette elő a főmotívumot, a nagy üvegablak Árkádia-képét. N VII-44 FÉMES BECK VILMOS TÉRDEPLŐ FÉRFI. KÚTFIGURA AZ EGYKORI SCHIFFER-VILLA HALLJÁBÓL KNEELING MAN. A FIGURE OF THE FOUNTAIN IN THE HALL OF THE ONETIME SCHIFFER-VILLA 1912 Bronz; 63 cm Jelezve hátul a talapzaton: FÉMES B. / VILMOS /1912 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, VII-45 FÉMES BECK VILMOS TÉRDEPLŐ NŐ. AZ EGYKORI SCHIFFERVILLA KÚTFIGURÁJÁNAK MÁSODPÉLDÁNYA KNEELING WOMAN. SECOND COPY OF THE FIGURE OF THE FOUNTAIN IN THE 11 ALL OF THE ONE-TIME SCHIEL ER-VI1 EA 1912 Bronz; 54 cm Jelezve hátul a talapzaton: mesterjegy, 1912 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 95.7-N A szobor első példánya Ybl Ervin hagyatékából a székesfehérvári István Király Múzeumba került, Itsz.: 68.901.1. IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Bálint Aladár: Fémes Beck Vilmos. Nyugat 1912. 697-698; e. a. (Elek Artúr): Fémes Vilmos [sic!] szobrai. Az Újság 1912. október 8. 23; Lengyel Géza: Egy Munkácsy utcai villáról. Magyar Iparművészet XV. (1912) 284-289; A köztulajdonba vett műkincsek első kiállítása. Műcsarnok, Bp. 1919. kat. X. terem 74; Fémes Beck Vilmos szobrász emlékkiállítása - Pap Géza festő gyűjteménye. Belvedere, Bp. 1923. kat. 8; Gábor-Nagy-Sármány 1982. 74-88; Nagy 1985. 97-118; Nagy Ildikó: Bevezető. In: Fémes Beck Vilmos 1985. és uo. kat. 2; Arte figurative in Ungheria tra il 1870 e il 1950. Szerk. De Luca, Stefano. San Michèle a Ripa, Róma 1987. kat. 32; Zeit des Aufbruchs 2003. 509. kat. 6.1.26; Az áttörés kora 2004. II. 126. kat. 6.1.26.