Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press

LÖTZ KÁROLY LEGYEZŐTERV LÖTZ KORNÉLIA SZÁMÁRA: Az OLYMPOS FAN DESIGN FOR KORNÉLIA LÖTZ: THE OLYMPUS 1890-ES ÉVEK Tempera, papír; 251 x 398 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-216 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lotz-kiállítás 1905. kat. 105; Lötz Károly rajzai 1933. kat. 220; Ybl 1938. 224. 16. i. Lötz Károly 1891-ben vette nőül Ónódy Annát, Jakobey Károly festő elvált feleségét, aki három gyermeket hozott magával a házasságba. A legfiatalabbik volt Kornélia, akivel Lötz Károlynak legendásan szoros kapcsolata alakult ki. E kapcsolat legismertebb eredménye a számtalan, Kornéliáról festett portré, de ezek mellett a műV1I-39 LüTZ KÁROLY LEGYEZŐTERV LÖTZ KORNÉLIA SZÁMÁRA: SZENT ANTAL MEGKÍSÉRTÉSE FAN DESIGN FOR KORNÉLIA LÖTZ: TEMPTATION OF ST ANTHONY 1890-ES ÉVEK Ceruza, tempera, fedőfehér, karton; 210 x 398 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-199 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lötz Károly 1920. kat. 19. (Szent Antal kísértése); Lötz Károly rajzai 1933. kat. 230; Ybl 1938. 65. 40. j. vész személyessé tett használati tárgyakkal: festett bútorokkal és legyezőkkel is megajándékozta nevelt lányát. Amint azt Kornélia 1933-ban, az Uj Időknek adott interjújában elmondta, Lötz Károly minden bálra új legyezőt festett neki.

1 A legyező már a 17. században is fontos kiegészítője volt az elegáns hölgyek öltözékének, a 19. század második felében azonban újfajta módon: műtárgyként kezdtek érdeklődni iránta. Európa nagyvárosaiban legyező-kiállításokat rendeztek; ezeknek sorában illeszkedik az a nagyszabású kiállítás, amelyet Radisics Jenő rendezett a Műbarátok Körével együttműködve, 1891-ben, a Műcsarnokban. Radisics ekkor egy hosszabb tanulmányt is publikált a legyezőkről a Művészi Ipar című folyóiratban, és ennek végszavában reményét fejezte ki, hogy a magyar képző- és iparművészeket megihleti majd a kiállítás, és magas művészi színvonalú legyezőket fognak gyártani.

2 Kornélia életkora alapján a neki szánt legyezők a 90-es években készültek, ezért kézenfekvő a feltételezés, hogy a kiállítás élménye is inspirálhatta Lotzot. Ezt a sejtést támasztja alá a Magyar Hírlap 1904-es cikke, amely így írja le a legyezők keletkezésének történetét: „Amidőn ugyanis fővárosunkban a legyezőkiállítás volt, néhány előkelő hölgy felkérte a Mestert, hogy fessen nekik egy szép legyezőt. O azonban bosszúsan tagadta meg kérésüket. - Nekem sem festenél legyezőt, apuskám? kétdé tőle a kis leánya. Lötz nem felelt a kérdésre, de másnap délben ez egyik remek legyezővel lepte meg Kornéliát. Ettől kezdve többször ismételte meg e meglepetést, amint azt a kint látható kis gyűjtemény bizonyítja."' A Lötz által tervezett legyezők témái rendkívül változatosak. Van köztük olyan, amelyik - a kor iparművészetét meghatátozó neorokokó szellemében - watteau-i gáláns jelenetet ábrázol (MNG ltsz.: 1905-830). Más legyezőterveken Lötz kedves témái bukkannak fel. (Amor és Psyché, MNG ltsz.: 1905-209, Venus születése, kat. VII-40) Egészen különleges az a személyessé tett legyező, amelyen Kornélia látható, amint kikosarazza udvarlóit (MNG ltsz.: 1905-213). A Szent Cecília címen ismert legyező (Iparművészeti Múzeum, ltsz.: 73.167) ugyancsak Kornéliát ábrázolja - a kép a leány zongoratehetségére utal. Az itt bemutatott legyezőtervek közül témáját tekintve talán az Olympos a legszokványosabb, a görög istenvilágot ábrázoló 18. századi legyezők ugyanis az 1891-es kiállításon is láthatók voltak. A legyezőterv nem vonultatja fel az