Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press
Olympos összes lakóját, csupán azokat szerepelteti az istenek közül, akik a művészettel, a szépséggel kapcsolatba hozhatók. A középen ülő Zeus és Héra előtt a három grácia lejt táncot Apollón lantjának hangjára. A másik oldalon, a trónus mögött, Venus és Amor foglal helyet. A legyezőt szinte csak meztelen testek töltik ki. Efféle kompozícióra az 1891-es katalógusban nem találunk példát. Lötz legismertebb, az Olympost ábrázoló műve, az Operaház menynyezetfreskója nem hozható kapcsolatba a legyezőtervvel, egészen más jellegű kompozíció. Jobban hasonlít az a három gráciát ábrázoló pannó, amely az Ádám Károly-házból származik, és 1876-ban készült. 4 Ezen a képen is egy ülő alak (ezúttal Apollón) előtt lejtik táncukat a gráciák, de a figurák elrendezése egyenletesebb, a kompozíció kevésbé zsúfolt és mozgalmas. Ugyancsak az aktok a leghangsúlyosabbak a Szent Antal megkísértése című legyezőn, amelynek tárgya meglehetősen különös. A vallásos témák ritkák voltak az 1891-es tárlaton, csupán néhány ószövetségi történet ábrázolása fordult elő (Salamon és Sába királynője, Mózes feltalálása), de ezek sem a testi örömök megtagadásának aszketikus ideálját sugallják, ahogyan a Szent Antal-téma. A tárgy túlságosan szigorúnak, megvalósításának módja - a cseppet sem szemérmes pózokban ábrázolt aktok szinte ránehezednek a magába roskadó Szent Antalra - pedig túlságosan érzékinek tűnik egy bálozó fiatal leány számára készült legyezőn. A téma szempontjából talán a Kornéliát és udvarlóit ábrázoló legyezővel rokonítható leginkább a Szent Antal megkísértése: mindkettő a nemek harcát ábrázolja, az előbbi pajkos, rokokó felfogásban, a második a fin de siècle sötét érzékiségével. V. N . JEGYZETEK I NOTES ' Gyenes Rózsa dr.: Édesapám... Lötz Károlyról elmondta leánya: Cornelia. Uj Idők 1933. márc. 26. 13. sz. 393. Radisics Jenő: A legyező. Művészi Ipar VI. (1891) 35. Maksziányi Dezső dr.: Lotzkiállttás. Magyar Hírlap 1905. febr. 14. 3-4. 4 R. Az Ernst Múzeum aukciói 39. Bp. 1928. XXVI. tábla VII-40 LÖTZ KÁROLY LEGYEZŐTERV LÖTZ KORNÉLIA SZÁMÁRA: VENUS SZÜLETÉSE FAN DESIGN FOR KORNÉLIA LÖTZ: BIRTH OF VENUS 1900-AS ÉVEK ELEJE Tempera, ceruza, karton; 250 x 398 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-833 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Eotz-kiállítás 1905. kat. 79. [Venus születése); Lötz Károly rajzai 1933. kat. 232. {Venus a kagylóban, Legyezőterv Lötz Cornelia számára) Bár az 1905-ös hagyatéki kiállítás katalógusa nem nevezi legyezőtervnek a művet, amely valószínűleg a 79. tétellel azonosítható, a temperavázlat Hoffmann Edit szerint egy Lötz Kornélia számára tervezett legyezőhöz készült. A vázlat formája mellett ezt valószínűsíti mérete is, amely megegyezik az Olympost ábrázoló legyezőtervével. (Kat. VII-38) A kagylóból születő, fekvő Venus motívuma az 1900-as évek elején, a Szépművészeti Múzeum reneszánsz csarnoka falképeinek tervezése idején foglalkoztatta Lotzot. Ekkoriban készülhetett a legyezőterv is. Lotzra egyébként jellemző volt, hogy egy-egy motívumot többféle technikával, többféle funkcióval is megfestett: Amor és Psyché együttesét ábrázolta például falképen, olajképen és legyezőn is. A Szépművészeti Múzeum reneszánsz csarnokának egyik lunettájába Lötz éppen egy ilyen fekvő Venust tervezett. (Kat. VU-19) Az ugyancsak félköríves formájú legyezőterv ezt a kompozíciót variálja, bár - amennyire ez a kisméretű falképterv alapján megítélhető - a két nőalak testtartása nem egészen egyforma. A lunetta formája azonban nem azonos a legyezőével. Ez kizárja azt, hogy a temperavázlatot legyezőterv helyett a lunettához készült tervnek tekintsük. V. N .
