Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press

Olympos összes lakóját, csupán azokat szere­pelteti az istenek közül, akik a művészettel, a szépséggel kapcsolatba hozhatók. A középen ülő Zeus és Héra előtt a három grácia lejt tán­cot Apollón lantjának hangjára. A másik olda­lon, a trónus mögött, Venus és Amor foglal he­lyet. A legyezőt szinte csak meztelen testek töl­tik ki. Efféle kompozícióra az 1891-es kataló­gusban nem találunk példát. Lötz legismertebb, az Olympost ábrázoló műve, az Operaház meny­nyezetfreskója nem hozható kapcsolatba a le­gyezőtervvel, egészen más jellegű kompozíció. Jobban hasonlít az a három gráciát ábrázoló pannó, amely az Ádám Károly-házból szárma­zik, és 1876-ban készült. 4 Ezen a képen is egy ülő alak (ezúttal Apollón) előtt lejtik táncukat a gráciák, de a figurák elrendezése egyenletesebb, a kompozíció kevésbé zsúfolt és mozgalmas. Ugyancsak az aktok a leghangsúlyosabbak a Szent Antal megkísértése című legyezőn, amely­nek tárgya meglehetősen különös. A vallásos té­mák ritkák voltak az 1891-es tárlaton, csupán néhány ószövetségi történet ábrázolása fordult elő (Salamon és Sába királynője, Mózes feltalá­lása), de ezek sem a testi örömök megtagadásá­nak aszketikus ideálját sugallják, ahogyan a Szent Antal-téma. A tárgy túlságosan szigorú­nak, megvalósításának módja - a cseppet sem szemérmes pózokban ábrázolt aktok szinte ráne­hezednek a magába roskadó Szent Antalra - pe­dig túlságosan érzékinek tűnik egy bálozó fiatal leány számára készült legyezőn. A téma szem­pontjából talán a Kornéliát és udvarlóit ábrázo­ló legyezővel rokonítható leginkább a Szent An­tal megkísértése: mindkettő a nemek harcát áb­rázolja, az előbbi pajkos, rokokó felfogásban, a második a fin de siècle sötét érzékiségével. V. N . JEGYZETEK I NOTES ' Gyenes Rózsa dr.: Édesapám... Lötz Károlyról elmondta leánya: Cornelia. Uj Idők 1933. márc. 26. 13. sz. 393. Radisics Jenő: A legyező. Művészi Ipar VI. (1891) 35. Maksziányi Dezső dr.: Lotz­kiállttás. Magyar Hírlap 1905. febr. 14. 3-4. 4 R. Az Ernst Múzeum aukciói 39. Bp. 1928. XXVI. tábla VII-40 LÖTZ KÁROLY LEGYEZŐTERV LÖTZ KORNÉLIA SZÁMÁRA: VENUS SZÜLETÉSE FAN DESIGN FOR KORNÉLIA LÖTZ: BIRTH OF VENUS 1900-AS ÉVEK ELEJE Tempera, ceruza, karton; 250 x 398 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-833 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Eotz-kiállítás 1905. kat. 79. [Venus születése); Lötz Károly rajzai 1933. kat. 232. {Venus a kagylóban, Legye­zőterv Lötz Cornelia számára) Bár az 1905-ös hagyatéki kiállítás katalógusa nem nevezi legyezőtervnek a művet, amely való­színűleg a 79. tétellel azonosítható, a tempera­vázlat Hoffmann Edit szerint egy Lötz Kornélia számára tervezett legyezőhöz készült. A vázlat formája mellett ezt valószínűsíti mérete is, amely megegyezik az Olympost ábrázoló legyezőtervé­vel. (Kat. VII-38) A kagylóból születő, fekvő Venus motívuma az 1900-as évek elején, a Szépművészeti Múze­um reneszánsz csarnoka falképeinek tervezése idején foglalkoztatta Lotzot. Ekkoriban készül­hetett a legyezőterv is. Lotzra egyébként jel­lemző volt, hogy egy-egy motívumot többféle technikával, többféle funkcióval is megfestett: Amor és Psyché együttesét ábrázolta például falképen, olajképen és legyezőn is. A Szépművészeti Múzeum reneszánsz csarno­kának egyik lunettájába Lötz éppen egy ilyen fekvő Venust tervezett. (Kat. VU-19) Az ugyan­csak félköríves formájú legyezőterv ezt a kom­pozíciót variálja, bár - amennyire ez a kisméretű falképterv alapján megítélhető - a két nőalak testtartása nem egészen egyforma. A lunetta for­mája azonban nem azonos a legyezőével. Ez ki­zárja azt, hogy a temperavázlatot legyezőterv helyett a lunettához készült tervnek tekintsük. V. N .

Next

/
Thumbnails
Contents