Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press

LÖTZ KÁROLY SZATÍR ÉS NIMFÁK. VÁZLAT A BÁRÓ LLPTHAY CSALÁD PALOTÁJÁNAK FALKÉPÉHEZ SATYR AND NYMPHS. SKETCH FOR THE FRESCO IN THE PALACE OF BARON LlPTHAY'S FAMILY 1874 Olaj, vászon; 205 x 495 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-351 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Riedl Frigyes: Lötz Károly falfestményei. Bp. 1899. 14; Ybl 1938. 133-138; Bakó 1994. 44-45. Az Unger Emil és Ybl Miklós által tervezett Lipthay-palota (Lánchíd u. 4.) I. emeleti termeit 1874-ben Lötz Károly díszítette falképekkel. A II. világháborúban megsérült és 1949-ben lebontott épületben a mennyezet alatt körbefutó frízben dolgozta ki először Lötz azt az antik mitológiai ciklust, melyet két évvel később az Ádám Károly-házban (Bródy Sándor u. 4.) szinte egy az egyben megismételt, és további munkáiban is gyakran felhasznált. Az egységesen arany hátterű tájba helyezett kompozíciókban felvonult a görög mitológia majdnem minden jelentős istene. A vázlaton középen egy hátaktbeállításban ábrázolt forrásnimfa köti össze a jobbra látható sípon játszó, kecskelábú Pánt és a bal oldali három nimfa körtáncot járó csoportját. Annak ellenére, hogy az alakok mind az előtérben vannak elhelyezve, a középen felnyíló ég ad bizonyos mélységet a képnek. A Raffaellót és Poussint idéző táncolók és a meleg színezés idilli légkört teremt a jelenetben. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára őriz egy Lotzfalképekről készült fénykép-kolligátumot (hrsz.: S. 194), melynek több darabja a Lipthay-palota falképeiről készült. Az egyiken látható a Szatír és nimfák-jelenet megvalósult, szignált változata, melyből a széleit megfigyelve kiderül, hogy Lötz nem seccót, hanem az Ádám-házhoz hasonlóan itt is pannókat festett a fríz helyére. G . M . Báró Wodianer Albert műbarát palotáját Wielemanns bécsi építész tervei alapján építette 1889-ben (Liszt Ferenc tér 3.). Az első emeleti díszterem barokkos mennyezetére Lötz a Művészetek allegóriáját festette meg a tehetős műpártoló reprezentációjaként. Ezen a vázlaton hoszszanti elrendezésbe fűzte a kompozíciót; a kép alján lévő erkélyen helyezkednek el a művészeti ágakat jelképező múzsák, és innen fölfelé kiindulva, az égben lebegve, repülve húzódik az allegorikus alakok csoportja, megbontva ezzel a képkivágat centrális, szimmetrikus elrendezését. Egy másik vázlaton (MNG ltsz.: 1905-255) széltében húzódik a kép egyik oldalán egy oszlopos reneszánsz diadalív-architektúra, amely körülfogja a középen gomolygó forgatagot. Egyik terv sem valósult meg, a centrális és szimmetrikus elrendezés iránti igény befolyásolta a végül elkészült képet. G . M VII-37 LÖTZ KÁROLY A MŰVÉSZETEK. BÁRÓ WODIANER ALBERT PALOTÁJÁNAK MENNYEZETVÁZLATA THE ARTS. SKETCH TOR THE CEILING FRESCO OF BARON ALBERT WODIANER^ PALACE 1889 Karton, tempera; 717 X 500 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-304 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lötz Károly 1933. kat. 437, 442, 444; Ybl 1938. 305-306; Szvoboda 1986. 155, 158; Bakó 1994. 106; Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. 174-175. kat. 1.1.5. (Sinkó Katalin)