Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press

4. ISMERETLEN FÉNYKÉPÉSZ UNKNOWN PHOTOGRAPHER MODELL III MODEL III 1900 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest jellegéről. Pulszky a megbízás alapján húsz fény­képet vitt magával Párizsba. 58 A zsűri 4 arcképet választott be: Andrássy Ilona grófnő, Pejacsevics Ilka grófnő, Inkey Nandine, Barthodeiszky Ma­tild portréját." Az ötödik kiválasztott az egyik Károlyi gróf házmesterének leánya volt, a szép Kovács Margit, aki az arisztokrata leányok mel­lett nem bocsátkozhatott versenybe. Az ő képét nem vették föl az embertani kiállításba. 611 Mind­ezek hatására Pesten egy fiatal polgári férfitársa­ság gyűlt össze, és Paris almáját négy pesti nő­nek adták: Kovács Margit, Krausz Lajosné, Utassy Lenke és Dalnoky Gizella nyerte el az elismerést. 61 A test képeinek hasznosítása a művészetben és a tudományban Zárt körben, akadémiai céllal megengedett volt az aktfotográfia használata a művésznövendékek számára, a modell helyettesítésére, mintegy vi­zuális könyvtárként használva. E művek a fel­sőbb szintű tanítási metódusba épültek be, a hallgatók a könyvekhez, mintalapokhoz hason­lóan tanulmányozták azokat. A francia dagerro­típ aktképek a nagy múzeumi gyűjtemények re­mekműveinek pózait követő modelleket mutat­tak be az 1850-es évektől. 6 ' A fénykép az emberi test kétdimenziós bemutatásában a rövidülése­ket, torzulásokat pontosan közvetítette. A jói készített modellkép a testet egyenletes fényben, az anatómiai részleteket hangsúlyozva mutatta be. Miután a festők körében nagy volt a modell­hiány, általában feleségek, személyes ismerősök, szeretők, prostituáltak vállalták ezt a szerepet. A Pesti Hírlapban egy festő hirdetést adott fel „egy szép női mintá"-t, készülő képéhez ihlető géniuszt keresve. 65 1879-ben Keleti Gusztáv igazgató és Szé­kely Bertalan tanár Párizsba utazott, hogy az Országos Mintarajztanoda és Tanárképezde számára tanszereket vásároljon. 64 Mára csak szórványaiban maradt fenn ez az anyag, többek közt kb. 100 aktfényképfelvétel, amelyek 1860-1880 körül Franciaországban készült modellsorozatok részei. 1880-ban 671 párizsi modellt ismertek, közülük 230 olasz, 120 fran­cia, 80 német, 60 svájci, 50 spanyol, 49 belga, 45 angol, 30 amerikai, 4 osztrák, 2 portugál és 1 ír. Huszonegy évesnél csak 130 idősebb, a többiek tizenhat-húszévesek. A modell díja egy­egy ülésért 2-50 frankig terjedt. 65 A századfordulón már nyomtatványok is specializálódtak az akttémára: például a L'Étude Académique folyóirat, a Nu esthétique-minta­lapgyűjtemény. Mindkettő a pesti női rajziskola tanszergyűjteményét gazdagította. A Vignola ál­tal szerkesztett L'Étude Académique műtermi és szabadban készített fényképfelvételeket tartal­maz nyomdai sokszorosításában. 66 Emberi érzel­mek jelentek meg aktokon keresztül, testbe­széd, kifejező mozdulatok által. A megjelenített érzelmek: öröm, szomorúság, jóság, gonoszság, büszkeség, megalázottság, áhítat, vallástalanság, bátorság, gyávaság, aktivitás, tunyaság, tiszta­ság, szemérmetlenség, szelídség, hevesség. 67 A teátrális beállítás, a zsánerszerű megjelenítés festmény-előképeket, akadémiai toposzokat idé­zett fel. A Mintarajziskola tanítási metódusában fon­tos bázis lett a reprodukciós fényképgyűjtemény, amelyen keresztül a képzőművészeti világ kitá­gult. Kialakultak a képek sorozatgyártásának új technikái, amelyek lehetővé tették a különböző művészeti alkotások egymás mellé helyezését. Egyes gyűjteményekbe is bepillantást engedett a fényképészet. 1871-ben készült az Esterházy­képtárat bemutató első könyv díszkiadása, mely­be Simonyi Antal által készített valódi fotográfi­ákat ragasztottak. Ezeken keresztül megismer­hette a nagyközönség Cavalière d'Arpino (1560-1640) Diana és Aktaión és Trevisani (1656-1746) Kleopátra című képeit is. 1879-ben Ferenc József és Erzsébet királyné házasságkötésének 25. évfordulóján díszmenet köszöntötte őket Bécsben. A Makart tervei alapján készült díszkocsik közül a képzőmű­vészekén az álló csoportozat „a nők befolyása a művészetre" témát jelenítette meg. Makart váz­latainak fényképei egy hónappal később már Pesten is láthatóak voltak, Lafitte Emil könyv­kereskedése kirakatában. „A gyönyörű fényké­peket annyira nézik mindennap, hogy alig lehet hozzájuk férni." 6 " A tudományos élet széles körben használta a fényképezést: gyakorlati kutatások, műtétek és egészen elvont gondolatok dokumentálására is. 69 Az 1850-es évek közepén Simonyi Antal művé­szi felvételekkel akart a tudományhoz közeledni. F.lképzelése Lavater szenvelmi arctanának foto­gráfiai megjelenítése volt. A fotográfián megjele­nő portrék az arc mimikáját is rögzítették. 70

Next

/
Thumbnails
Contents