Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press
A társadalomtudományok pozitivista tudósai megpróbálták egységbe foglalni a vizuális forrásokat, majd ezekből általánosítani. A pozitivista és racionalista század egy objektív világ víziójára vágyott. A fotográfia a 19. század közepén ezt a modernitást jelentette, mint új érték magába foglalta a funkcionalitás és örökkévalóság fogalmát is. 7 ' A mechanikus gépezettel felszerelt ember megörökítette az őt körülvevő világot. Az általa készített képekkel a mindenütt jelenvalóság illúzióját próbálta kialakítani. Ez a korszak radikálisan új vizuális nyelvet alkotott a fényképeken keresztül, amelyet nem lehet pusztán a hagyományos módszerekkel értelmezni. : Leginkább azért, mert az aktfestmény a tökéletesség, az aktfénykép a tökéletlenség hitének eszköze - amint azt Kenneth Clark is hangsúlyozta. A testet megörökítő fényképek alapvetően sokkoló hatásúak voltak. Ettől függetlenül általuk az emberi test értelmezésének új aspektusai tárultak fel, melyek új nézőpontokat adtak a művészeknek is. A meghökkentés és a tudatos kitárulkozás a későbbi időkben fejlődött művészi eszközzé. Az intimitást (szexuális szokásokat), betegséget, halált, szegénységet is feltáró (korábban tabunak minősülő) jelenetek a nézőnek a saját társadalmi helyzetével, testével, hitével való szembesülést jelentették. A bemutatott testképek a vizuális kultúra fejlődésének fontos állomásai, amelyek a 19. század közepén jelen voltak, botrányt okoztak (bírósági és rendőrségi perek). A társadalmi és személyes problémákról a kortársak nem írhattak, így a tiltott képekhez való viszonyukról is nagyon keveset tudunk. 4 JEGYZETEK I NOTES Koetzle, M.: 1000 Nus. In: 1000 Nudes. Uwe Sheid Collection. Köln 2001. 36. Foucault 1996. 8. Foucault arra figyelmeztet, hogy minden kis, olykor lényegtelennek tűnő jelenség, tárgy árulkodik a szexualitásról szóló diskurzusról. Dr. Siklóssy László: A régi Budapest erkölcse. Bp. 1972. 92; Felhő Ibolya - Vörös Antal: A Helytartótanács levéltára. Bp. 1961. 218, 495; Granasztói Olga: A tiltott francia könyvek sorsa Magyarországon. Sic itur ad astra XIV. (2000) 4. 65. Sashegyi Oszkár: Német felvilágosodás, magyar cenzúra 1800-1830. Bp. 1938. Ez a cenzúra hivatal 1865-ben szűnt meg véglegesen. Bürgersinn und Aufbegehren. Biedermeier und Vormärz in Wien 1815-1848. Wien 1988. kat. 18/1/1 1, kat. 18/1/12. L. M. Sicardi (1746-1825), C. Leybold (1786-1844). Függelék a sajtótörvényhez 1867. 55§ „Ha a műértő tudva hamis bizonyságot tesz, azon tanú vagy műértő letartóztatandó, s ellene a bűnvizsgákat elrendelendő." ,\z i]V elitéltek a közönséges bűnözőktől elküloni tett tisztességes helyiségben lesznek elzárandó." Ewing, W. A.: The Body. Photoworks of the Human Form. London 1994. 208. Életképek III. (1845) 19. május 10. 619; V. (1847) 10. március 6. 322. Kern, S.: Anatomy and Destiny. A Cultural History of the Human Body. New York 1974. 15. Scharf, A.: Art and Photography . London 1974. 1 19. M. Foucault szerint: „a polgárság arra fordította minden energiáját... hogy e szexualitásból kiindulva sajátos testet, »osztalytestet« alakítson ki magának, saját egészséggel, egészségügyi előírásokkal, a faj fenntartását biztosító utódokkal." Foucault 1996. 129. Pultz szerint a középosztály a 19. század közepén nem egységes identitású, ezért ilyen általánosítás a réteg megjelenésében nem következik. Pultz, John: Photography and the Body. London 1995. 17. A fényképészek megszerezték a sokszorosítási jogokat a neves egyének portréinak árusítására. A portrék rangkülönbség nélkül kerültek be: „Szegény után nyomban következik a gazdag, okost követni fogja a bolond." Pesti Hírlap 1881. 103. április 14. Sürgöny 1864. 207. szeptember 11; Családi Kör 1864. 38. szeptember 18. Angliában felállítottak egy országos (nemzeti) gyűjteményt, amely az elítélt bűnözőkről készült. New York városa megteremtette a „Rogues Gallery"-t (bűnügyi nyilvántartót), amely az elítélt bűnözök fotográfiai albuma volt. Pultz i. m. (12. j.) 28. Nefelejts XIII. (1871) 51. december 17. 61 I. A bécsi rendőrség 1875-ben 39 314 bűnöző fényképét készítette el egy év alatt. A gyanús egyénekről készült portrék alapján köröztették azokat, akiket 1871 óta nem találtak. Független Polgár 1875. 39. február 18. Ellenőr 1880. 185. április 20. Pesti Hírlap 1885. 93. április 4. Hölgyfutár 1850. II. félév 88. október 15. 359; Pesti Napló 1851. 394. július 2. Pesti Hírlap 1879. 225. augusztus 16; Frodl, G.: Hans Makart. Salzburg 1974. 364. kat. 299. Der Einzug Karl V. in Antwerpen. Hamburg 1875 Kunsthalle ltsz.: 1515. A kép kiállításának állomásai: 1878 Bécs, Párizs, 1879 Berlin, Drezda, München, 1880 London, Hannover, 188 1 Bázel. A szép modellnek egy cseh hercegi sarj udvarolt, aki felvásárolta a hölgyről készült, leplezetlen bájakat mutogató fényképeket. Pesti Hírlap 1880. I 22. május 3. : Pesti Hírlap 188 1. 14. január 15. ' Pesti Hírlap 1882. 98. április 9. ' Pesti Hírlap 1880. 46. február 16. Frodl i. m. (20. j.) kat. 336/1-5., 387-388. Die fünf Sinne. Wien, Osterreichische Galerie Inv. Nr. 427. Pesti Hírlap 1880. 356. december 25. ' Pesti Hírlap 188 1. 343. december 13. Makart „játékot űz velünk, szemünknek tetszik, amit elénk tár, de érzelmeink felháborodnak rajta, el vagyunk vakítva". Arányi Miksa: A párisi salon. Pesti Hírlap 1883. 138. május 20. Az Amatőr 1905. január 1. IV. hirdetési oldal, R. Az 1840-es években kirakatként falra szerelt üvegszekrények szolgáltak. 1844-ben Wagner József műboltjának rakszekrényébe Párizsból érkezett réznyomatokat helyezett. Világ 1844. I. félév február 24. 1 22. 1854-ben a boltok díszes kapuzatát, majd a kirakatokat is mindenütt kiépítették, ez által Pest utcaképe is lényegesen megváltozott. Hölgyfutár 1852. 219. szeptember 25. Sürgöny 1863. 199. szeptember 2. 1865-ben Sárkány boltjának kirakata előtt láthatták az akadémiai album portréit. Forgó János: Vasárnapi beszélgetés. VU XII. (1865) 44. október 29. Pesti Hetilap 1868. 5. dátum nélkül Esti Lap 1867. 70. szeptember 21. 279. Fővárosi Lapok 1867. 205. szeptember 7. 819. A leírás szerint a bal szeménél behatolt golyó nyoma és az arc és áll roncsolódása is látható volt a fényképen. Pesti Hírlap 1881. 82. március 24. ' Clark 1986. 17. Képes Újság 1860. október 21; Fővárosi Lapok 1864. 270. november 25. A cégeket nem volt könnyű leleplezni, hiszen a képeket levélben kellett megrendelni és fizetni. Magyar Néplap 1868. 40. augusztus 30; A Divat 1868. 27. november 1. ' Pesti Napló 1869. 212. szeptember 16. Hasonló perek folytak francia földön is, például a Boudoir című „szennylap" szerkesztőjét 500 frank bírságra és 3 havi börtönre ítélték. Pesti Hírlap 1880. 253. augusztus 23. Koetzle i. m. (1. j.) 37. 1 Nefelejts XIII. (1871) 41. október 8. 1 Reform 1873. 1 17. április 29. J. Quatz Berlin Adalbertstrasse 80. szám alatti kereskedésének hirdetése Pesti Napló 1880. 47. február 24; Grünbaum Miksa berlini Jerusalemstrasse 34. szám alatti kereskedésének hirdetése szerint 20, illetve 40 fényképet küldött, színezetlenül
