Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - B. Nagy Anikó: Nuda pecunia / Nuda Pecunia
A női oltalomba ajánlott pénzügylet belesimult a határozott nemi karakterisztikában formált jelképrendszerbe, bár sok európai országban a nők még a 19. század derekán sem voltak „váltóképesek". Női allegóriák védelme alatt állott a polgári demokrácia három hatalmi ága a törvényhozás, a végrehajtás, az igazságszolgáltatás - és intézményrendszerének nagy része, végül maga a nemzet is. Az új institúciók méltánytalanul bántak a női jogalanyokkal; „az ideologikus alakok uralta szimbolikus rend és a bírák, államférfiak, katonák, filozófusok, befektetők uralta valóságos rend különbözősége azon nyugodott, hogy a nők aligha éltek az általuk megtestesített eszményekkel."' Az allegorizált m deire átírta az allegóriák szerepkörét és megjelenítését. A Győzelem, az Ipar, a Kereskedelem, az Igazság, a Mezőgazdaság alakjai idővel összemosódtak, szerepkörük és attribútumaik felcserélődtek. Az italmérési jogot kártalanító államkötvényen, a bekötött szemmel, kardja nélkül ábrázolt Justitia a desztillátorok gőzében mérte a szeszt, kötényéből Ceres módra terményeket szórt. A Győzelem meztelen géniusza pénzes zsákkal vagy vasúti jelzőtárcsával érkezett, az angyalokból perditák, nem kevés 20. századi részvényen harisnyakötős kokottok váltak." (2-3. kép) Hungária a nemzetgazdaság kulcsárnőjének oldott köntösében, gyakran léha társaságban díszítette az értékpapírokat. Jó néhány kereskedelmi metaforát magára öltött (kaduceus, bőségszaru, szárnyas saru, pénzes zsák, könyvelés), a kereskedelmi metaforák egy részét pedig átitatta a nemzeti szimbolika (pártás Fortuna, Árpád vezér a malomiparban, angyal röpítette koronás méhkas, pl. Zalatnai Takarékpénztár Rt. részvénye). A gyarapodásért közbenjáró nőalakok egy része Pallas Athéné sisakját, fegyverzetét és mellvértjét - az átjárhatatlanság emblémáit - viseli, más részük alVantica öltözete a föltárt erényre utal. Mindkét ábrázolásmód az érintetlenség és szexuális tartózkodás ikonja. A rövid khiton és a 2. RIMANÓCZY GYULA ARANYHEGYI TÉGLAGYÁR RÉSZVÉNY ARANYHEGYI BRICK FACTORY SHARE 1923 Országos Széchényi Könyvtár, Aprónyomtatványtár, Budapest nőre ruházott önkényes jelentések a barikádok korszaka után a polgári moralitást pecsételték meg. Az új rezsimek egyfelől a jogegyenlőség elvét megtagadva valóságosan is kiszorították a „polgártársnők"-et a közéletből, másfelől a forradalmak jelképrendszeréhez igazodva női imágóhoz pányvázták a kor szimbolikus értékeit. Az európai jogrendek a női választójog, majd a törvény előtti egyenlőség és a gazdasági függetlenség jussát elvitatva, sok tekintetben az I. világháború végén túl is jótálltak a politika és a piac férfiuralmáért. 6 Az értékpapír keretmotívumai a pénz új társadalmi eszményét és a vele összefüggésbe hozott női test tartósnak látszó kapcsolatát példázzák. (Késői emlék a popkorszakból: 1965-ben Claes Oldenburg egy rajzán a New York-i tőzsde bejáratát női harisnyatartóba foglalta.)" Az üzleti grafika azonmód pénzre váltandó ajánlat, ezért a változó piaci viszonyok közepette is az épkézláb megfejtéseket kínáló, ismerős képek, a többféle jelentés fölvételére kész, polivalens alakzatok illeszkedtek igazán sikeresen az új kereskedelmi környezetbe. Az értékpapírok szokványos női allegóriái változó jelentésű, lexikai bővülésre kész felületek. Az 1860-as évektől mitológiai patrónusok sorát rajzolták a magyar okmányokra, bizonylatokra is. Az örökölt metaforák a merkantil környezetben még jó ideig megőrizték méltóságukat; a Hungáriára mint a szuverén nemzetállam megtestesítőjére vetített új politikai jelentés és a piac kultúrája azonban a század utolsó évtizefedetlen mell a klasszikus ábrázolásokon a férjezetlen leányok védnökét, a szűz Artemist és amazonkíséretét jelölte. Az apajogú görög kultúra az amazonok prehistorikus mítoszában a bizonnyal sosem volt matriarchátus szorongató emlékét őrizte. A legkorábbi források szerint az elszigeteltségben élő női törzs tagjai csonkolták az egyik mellüket, hogy jobban bánhassanak az íjjal." A csonkolt mell - borzasztó vizualitása okán - nem került be a képi kánonba. 1 " A Pallas Athéné-ikonográfiában is feltűnő elvadult, promiszkuus szabadcsapatból a római császárkultuszban védelmező harcosok, a keresztény ikonográfiában az erény oldalán küzdő virágok lettek. Az alVantica előadás felfedett testtájakat és teljes levetkezést is megengedett. Az 1880-as évektől a khiton és a himation a meztelen női testekre aggatott egyszerű accessoire, amely az allegorikus test képét, mint tökéletes „edényt" 3. L. GYÁRFÁS JENŐ SICULA SZÉNSAV RT RÉSZVÉNYE SICULIA CARBONIC ACID COMPANY SHARE 1899 Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
