Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - B. Nagy Anikó: Nuda pecunia / Nuda Pecunia
4. RÖHN ALAJOS ORSZÁGOS IPAREGYESÜLETI OKLEVÉL DIPLOMA OF THE NATIONAL ASSOCIATION OK CRAFTSMEN 1868 Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Budapest és megszabott jelentések hordozóját az „áteresztő" és változékony kortárs női testektől elvonatkoztatta. A „felöltözött" kultúrákban azonban a kendőzetlen test, legyen bár feddhetetlen és szentéletú, mindig a jelenre vonatkozó titkos utalásokkal terhes. Az áttetsző lepelben vagy leplezetlenül ábrázolt mitológiai alakok „egyetemes értékekről szólván szűken vett érzékekre hatnak"," Diderot szerint „háborgatják az érzékeket". 12 A vállalkozások legfőbb női gyámolítója Tyché, akit Zeus „ifjú férfiak" gondozójául rendelt. Kultuszát korán átvették a rómaiak, és uralkodók mellett trónoló, vak istennőként ábrázolták szerencsekerékkel, bőségszaruval, némelykor kormánylapáttal. Vakságának eredete nem tisztázott," de figyelmet érdemel, hogy a görög mitológiában a pénz és a nemiség istenei - Plutus és Cupido - egyaránt vak fiúgyermekek. 14 A Vak Szerencse klasszikus metaforája érdem és végzet megszemélyesített konfliktusa. E koncepcióban Fortuna ingatag, és olykor megszánja a hozzá folyamodókat. Az istennő később a felsőbb hatalmak rendelkezéséről és a személyes érdemek szerepéről vallottak szerint változott - hol az isteni akarat kérlelhetetlen közvetítőjévé, hol szeszélyes adakozóvá." Az üzleti siker polgári eszményében Fortuna érdemekkel befolyásolható patrónus, ezért egyre ritkábban ábrázolták vakon. A kiegyezést megelőzően az értékpapírok csúcsán trónoló vak istennő a század utolsó harmadában, a befektetési láz idején attribútumai egy részét Hungáriára hagyva levetkezett, és a szegélymezők zsánerjeleneteinek kortárs ruhát viselő alakjaihoz társult. (Kat. VII-23) A takarékpénztári részvényeket szokásosan díszítő guzsalyos nő klasszikus származására csak a viselete utal. Klóthó, az élet fonalának gombolyítója, a jövő látnoka; a börzepapírokon nővéreitől elválasztva, mitológiai jelentéseitől megfosztva, csupán a szorgalom erényes megszemélyesítője. A 0)\í$*AlxOÜ , HUGÓIK tl ("I<IÍI?ipí.»t'I ^TCIIMHVI» ípaítcwátutal •MMN iíl.ilkiinil Minrk llilolfíil jflfll okmány taikillk. három Moira - Klóthó, Lachésis és Atropos - a halandó lét hármas aspektusa. A kimért sors és a mulandóság kétségkívül nem kuporgatásra és befektetésre sarkalló gondolatok, ezért Klóthó egyedül maradt a részvényeken. Magában állva elsősorban a domesztikált asszonyt jelöli - a végzet csak allúzió. A biztosítótársaságok felfogásában a fátum elháríthatatlan, de orvosolható. Ezért az életbiztosítási kötvényeken rendszerint mindhárom Moira megjelenik; ellenükben Hungária támaszt, a gyermek puttó vigaszt nyújt. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság kötvényén a per definitionem fiú puttót Rubens ikonográfiái leleménye, a pillangószárny leánnyá alakítja, s így az életbiztosítás végképp női oltalomba kerül. (Kat. VII-22) A Férfi A hagyományos kereskedelmi metaforák egyedüli férfialakja a „hasznot hozó" Hermés. Alakjában végletek egyesülnek, hiszen „Hermés a szerzés mellett a vesztés, a jóság mellett a káröröm istene is, tolvaj, útonálló, leselkedő, lélekvezető és lélekfélrevezető".Hermés a lélek kísérője a halottak birodalmába, beavatott az égi, a földi és az alsó világban. Kerényi Károly „fallikus és mozgékony isten"'"-nek mondja, akinek út menti, emberfejű hermáin hatalmas falloszok meredtek. Egy személyben testesítette meg a halált és a termékenységet. A görög felfogásban Hermés a szűz Hestia istenpárja volt, így Hermés csak az állandóságot, a helyben maradást, az otthont, bensőt, a zárt tereket jelentő társával, Hestiával való polaritásában nyert értelmet. 18 A rómaiak, számtalan jelentését elhanyagolva, Mercuriusszal, a kereskedők pártfogójával azonosították. Az istenpáros spirituális kapcsolata és maga Hestia is feledésbe merült, metaforáit a rómaiak a Vestaszüzekre testálták. Az „agyafúrt cselszövő, ravasz hízelgő, rabló és marhatolvaj, álmok terelője és éji fürkésző, kapuk alatt leselkedő", 19 légies Hermés az értékpapírokon földön járó patrónus. Szárnyalásra termett alakja kimérten társul az allegóriákhoz. A serdületlen ifjúként vagy gyermekistenként, ruhátlanul megjelenített Hermesen semmi sem vall szerelmes természetére, „fallikus mozgékonyságára". A látszat ellenére az üzleti papírok androgyn Hermése nem a Winckelmann által nagyra becsült beau idéal és a 18. század végén feltörő ep^efre-kultusz 2 " késői örököse. (4. kép) A serdületlen fiúaktok a kor felfogása szerint nem konzumálható érett férfitestet váltják ki az értékpapírokon. 21 A századforduló tájára a tilalom elévült, és a ruhátlan férfiak a populáris műfajokban is föltűntek (pl. Magyar Sokszorosító Műipar Rt részvénye, 1909). Madarász Viktor a köztudomásúan csak férfiakat toborzó pécsi Tűzoltó Egylet és Torna Club zászlajának 1904-es tervén a pajzstartóRUDAPESTTN //jo
