Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - B. Nagy Anikó: Nuda pecunia / Nuda Pecunia

Akt a nagyvárosban: új műfajok és allegóriák B. NAGY ANIKÓ Nuda pecunia 1. EMMANUEL BARCET LA BOURSE. AZ ASSIETTE AU BEURRE CÍMŰ SZATÍRIKUS ÚJSÁG CÍMLAPJA 1902. OKTÓBER I 1. LA BOURSE. THE ERONT-PAGE OL THE SATIRICAL PAPER ASSIETTE AU BEURRE. 11 OCTOBER 1902 Akt és hozam Az értékpapírokon az ipari kor sarkalatos elvei, az új nemzetállami szuverenitás és az egyéni szabadság megváltozott felfogása, a magasztalt erények és a kárhozatos bűnök a közönség számára könnyen értelmezhető együttesben jelentek meg. Pallas Athéné vigyázta a vájárokat, Hermés óvta a sertéshizlaldát, Hungária megáldotta az alkuszokat. Az üzleti grafikát - bár jobban kötődik betűkhöz és számokhoz, mint a látvány ékesszólásához - különös ikonográfiái társulások jellemzik. A félig kép - felemás kép, teljes képekről leválasztott képtörmelék -, félig szöveg: üzleti információhordozó, melyben a kép a szöveg folyománya. Az illusztrált lap olvasata mégsem puszta szófejtés, a nyelv nem köt magához képi formát, a kép nem a nyelvi alakzat (figura) tükre. A látvány nem szenvtelen komplementer - újabb jelentéseket társíthat a szöveghez, dacolhat vele, kiforgathatja, fölébe is kerekedhet. Ha a két médium között nagy a szemantikai távolság így az illusztrált értékpapírok, pénzügyi okmányok esetében is -, a képfüzér elősorolja a tárgyhoz rendelt közösségi értékeket, és a bizonylatot műalkotássá konvertálhatja. Másfelől a pénzügyletek grafikai díszben nyomtatott lapjain a kép a látvánnyá transzponált summák ígérvényének valódi látnoka. A néző figyelme az írásra (hozamokra) irányul, a képi utalások a tudat perifériáján hatnak: a figurális ábrázolásoktól az elvontabb, végső soron ornamentikába rejtett jelekig egyre távolodva a tudatos figyelem fókuszától. Míg a kézműves képkeret a mű keletkezésétől időben elváló értelmezés, a grafikai keret egyidejű széljegyzet. Még a biankó lapok esetében is bizonyosra vehetjük a betű- és számsorokhoz célzatosan választott keretformákat. A grafikai szegély a befoglalt tablóról elhagyott történetet is elmeséli, reflexív voltában önmagát is fölmutatja. A szövevényes ornamentika maga is szimbólum: a végtelenségre - esetünkben a pénzügyi lehetőségek határtalanságára utal. A keretmotívumok nem szavatolnak az ígéretért - ellenkezőleg: az egyre ékítményesebb értékpapír rendszerint gazdasági válságot jósol.

1 A technikából adódó vonzalom a klisékhez, a más művekről kölcsönzött rajzolatok, a látszólag szedett-vedett ikongráfia sajátos grafikai műfajt teremtett, amelyben a pénz és az érzékiség páros idoljai valóságosan is együtt mutatkoztak. Mikszáth 1882-ben Amor és Mercurius párharcával jellemezte a század utolsó évtizedeit: „Ámor már sokáig csintalankodott! Minden istenek kimentek a divatból, nem sokat hederítettek rájuk az emberek, csak Ámor maradt, a kedves Ámor a mézbe mártott nyilával. [...] Kis Ámor! Te voltál a legnagyszerűbb! Voltál? Bizony! Láttad-e azt a jó húsban levő kis gyereket, mely úgy néz ki, mintha ikertestvéred lenne...? Mert ez bizony a Merkur gyerek, aki szörnyen kiütött téged a nyeregből! Most aztán egy az isten, annak a neve: Merkur."

2 A klasszikus mitológiai narratíva; a nyelvtani genus és a nemi szerepek szövevényes összefüggései és retorikai következményei megszabták és örökítették a beszédmódot. A görög nyelvben az elvont fogalmak többsége - a férfibátorság virilis erénye, az andreia is - nőnemű végződésű. Hésiodos és Homéros nyelvén, majd a latinban és az újlatin nyelvekben az erény, a tudás, a szellem pozitív és negatív absztrakciói néhány kivétellel, nőneműek. így a három teológiai erény: a Hit, a Remény és a Szeretet; a négy sarkalatos erény: az Okosság, Igazság, Erő és Mértékletesség; a hét szabad művészet és az isteni bölcsesség is.' A pénz metaforái mindkét nemben előfordulnak. A vak Plutus a görög mitológiában gyermekisten, Eventus Bonus a rómaiaknál androgyn kamasz. Mammon az Újszövetségben nagyúr, Credito és Debito Cesare Ripánál férfiak. A fösvénység és a kapzsiság igen ritka női megtestesítői (Filarguria, Pleonexia) mellett a római érmeken a pénz a mérleggel és bőségszaruval ábrázolt Sacra Moneta. A Nő A gyarapodás kötött szabálytendszereit fellazító mozgékony, ámde ingatag üzleti stratégiák térnyerése idején a kereskedelem hagyományos patrónusaihoz - Hermés, Tyché (Fortuna), a rómaiaknál Minerva és Abundantia - újabbak szegődtek. Az indusztriális korszak új társadalmi metaforái - a férfias ideálok is, a grammatikai nemtől és a jelentéskörnyezettől függetlenül női karaktert vettek föl. A gázt (Le Gaz), a telefont (Le Telephone), a táviratot (Le Telegramme), a mozit (Le Cinema) hímnemű névelőjük ellenére éppen úgy nők jelenítik meg az épületeken és a kereskedelmi grafika lapjain, mint a nőnemű fotográfiát (La Photographie), a gőzerőt (La Vapeur), a börzét (a latin bursa: 'erszény' nyomán) (1. kép) és az angol bankot (Old Lady of Threadneedle Street).

4