Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier

Akt-sztereódagerrotípiák BRUNO BRAQUEHAIS NŐI AKT HÁTTAL BACK OF A FEMALE NUDE 1854-1856 Színezett sztereódagerrotípia; 85 x 173 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Fényképtár, ltsz.: 86.663 IRODALOM - BIBI IOGRAPHY: Szakács Margit: A dagerrotípia. In: A fénykép varázsa 1989. kat. 46; Nazarieff 1993. 55; La daguerréotype français. Un objet photographique. Musée d'Orsay, Réunion des Musées Nationaux, Paris 2003. kat. 3 13. VI-8 MAISON GOUIN HÁTTAL ÁLLÓ NŐI AKT. AUGUSTINE BACK OF A STANDING FEMALE NUDE, AUGUSTINE 1854-1856 KÖRÜL Színezett ovális sztereódagerrotípia; 85 x 170 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Fényképtár, ltsz.: 84.1733 IRODALOM - BIBI IOGRAPHY: Szakács Margit: A dagerrotípia. In: A fénykép varázsa 1989. kat. 41, 46. VI-9 BRUNO BRAQUF.HAIS AKT HÁTTAL PROFILBÓL BACK OF A FEMALE NUDE SIDE-FACE 1856-1858 Színezett sztereódagerrotípia; 85 x 173 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Fényképtár, ltsz.: 86.664 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szakács Margit: A dagerrotípia. In: A fénykép varázsa 1989. kat. 42, 46; Nazarieff 1993. 53. VI-10 AUGUSTE BELLOC (?) DRAPÉRIÁN FEKVŐ NŐI AKT FEMALE NUDE LYING ON DRAPERY 1851-1855 Színezett sztereódagerrotípia, 85 X 170 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Fényképtár, ltsz.: 86.665 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szakács Margit: A dagerrotípia. In: A fénykép varázsa 1989. kat. 42, 46; Nazarieff 1993. 48. (Bruno Braquehais-nak tulajdonítja) Az 1840-es években aktdagerrotípiát még csak elvétve készítettek, 1849-ből származnak F. J. A. Moulinnek, az első aktfotografálásra specializálódott fényképésznek legkorábbi munkái. Az aktdagerrotípia-készítés utolsó pillanatai pedig azok lehettek, mikor 1861-ben Bruno Braquehais (1823-1875) és felesége befejezte az akt-sztereódagerrotípiák fotografálását. Miután David Brewster 1850-ben Párizsban bemutatta sztereóportréit, a sztereókép mint technika meghódította az aktfotografálást is. Az 1850-es években népszerűvé vált a műfaj, noha a fényképek készítőinek, modelljeinek és az árusításával foglalkozóknak egyaránt tartaniuk kellett a hatóság fellépésétől, mivel tevékenységük közerkölcsöt sértőnek minősült. Ezt a fellépést néhányan megpróbálták oly módon kivédeni, hogy munkájuk egyes példányait beadták a Bibliothèque Nationale de France-ba mint köteles példányt, remélve, hogy így képük megkapja a „tanulmány festők számára" minősítést, s ezzel a büntetés veszélye nélkül kereskedelmi forgalomba kerülhet. Nem tudjuk, volt-e olyan kép és fotográfus, aminek és akinek a módszer bevált, de ezek a Bibliothèque Nationale-ban fennmaradt példányok nagyban segítették az utókort annak meghatározásában, hogy melyik kép kinek a felvétele. Moulin és a képeit árusító optikus, Malacrida mégis összeütközésbe került a törvénnyel: „lefoglaltak nála nagyszámú obszcén képet, melyek címének felsorolása is már trágár iratok terjesztésének vétségét jelentené" (Nazarieff 1993. 1 10-1 11.), ezért Malacndát egy év börtönre és 500 frank pénzbüntetésre ítélték, Moulinre 1 hónap börtönt és 100 frank büntetést szabtak ki. A Bibliothèque Nationale-ban köteles példány maradt fenn például Moulintől, Braquehais-től; Alexis Gouin, Jules DuboscqSoleil a veszély ellenére szignálta dagerrotípiáit. Auguste Belloc pedig mintegy hatvan felvételét elküldte barátjának, Humbert de Molardnak, és ezek alapján lehetett egyéb felvételeit is beazonosítani. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött, az 1980-as években aukciókon vásárolt és nemzetközileg is számon tartott huszonhárom darab sztereó-aktdagerrotípia szerzőit külföldi kiadványok alapján tudjuk meghatározni. így tizenegy felvétel feltehetően Auguste Belloc munkája, öt Bruno Braquehais nevéhez köthető, három Alexis Gouintől származik (pontosabban kettő Goiunfelvétel, egy pedig Maison Gouin-munka), kettő pedig Jules Duboscq-Soleiltől. Magyarországon igen jelentős mennyiségben - 27 közgyűjteményben (MNM Történeti Fény-