Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Kovács Ágnes: Adalékok a női aktállítás problematikájához (München, 1808-1918) / On Problems of Female Nude Models (Munich, 1808-1918)

képtár: 23 darab, Dobó István Vármúzeum, Eger: 3 darab, Magyar Fotográfiai Múzeum: 1 darab), 1 pedig védett műtárgyként magángyűjteményben - találhatók akt-sztereódagerrotípiák. A képek egy részének szerzőit ismerjük, akik mind francia fotográfusok, de feltehető, hogy valamennyi a da­gerrotípia hazájában, Franciaországban készült, s onnan szuvenírként jutott el hozzánk. B A . E . IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Nazarieff 1993; Die Erotische Daguerreotypie. Sammlung Uwe Scheid. Weingarten 1989; Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum Legújabbkori Történeti Gyűjteményének dagerrott­piái. In: Az Egri Múzeum Évkönyve XV1-XV1I. Eger 1980. 335-373; Ea daguerréotype français. Un objet photographique. Musée d'Orsay, Réunion des Musées Nationaux, Paris 2003. AUGUSTE BELLOC (?) Női AKT TÜKÖRKÉPÉVEL. DELPHINE HERBE FEMALE NUDE WITH HER MIRROR IMA­GE. DELPHINE HERBE 1850-1854 Színezett sztereódagerrotípia; 87 x 165 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Fényképtár, ltsz.: 84.1706 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szakács Margit: A dagerrotípia. In: A fénykép varázsa 1989. kat. 46; Nazarieff 1993. 164. KOVÁCS AGNES Adalékok a női aktállítás problematikájához (München, 1 808-1 91 8) Münchennek mint a művészetek városának (Kunststadt), az Isar-parti Athénnak felvirágzá­sa elsősorban felvilágosult uralkodóinak volt köszönhető. 1 A Wittelsbach-házbeli uralkodók­nak az a célkitűzése, hogy a bajor fővárost szellemi és kulturális központtá tegyék, az 1808-ban megalapított Királyi Képzőművészeti Akadémia alkotmányából is kiolvasható: „A Képzőművészeti Akadémia - amely az álla­mok összességéhez tartozik, és amelynek mint központi intézménynek a fejedelmi székhe­lyen, vagyis a fővárosban kell lennie - általunk kettős céllal alapíttatott. Először is a művésze­tek fenntartására és további felvirágoztatására, ami csak eleven és személyes ráhatás révén le­hetséges, továbbá, hogy a művészeteknek olyan nyilvánosságot biztosítson, amely által az a ma­ga részéről képessé váljon a nemzettel és az ál­lammal kapcsolatba lépni, és így a szépség és ízlés nemesebb formáinak elterjedésével elő­nyösen hasson vissza az egészre." 2 (1. kép) A müncheni akadémia alkotmánya - amint azt Eberhard Simons megjegyzi -, egy olyan programot fogalmaz meg, amely a kedvező fel­tételek: a felelősségteljes és nagyvonalú uralko­dó, I. Miksa, a zseniális filozófus, a fiatal Schelling elementáris és új művészetfilozófiája, valamint az államminiszter, Montgelas realitás­érzékének együtthatása folytán valósulhatott meg.' Schelling 1806-ban érkezett Münchenbe, egy évvel később a bajor király születésnapján tartotta meg az előadását A művészetnek a ter­mészethez való viszonyáról, s ennek köszönhe­tően sorsa összefonódott a müncheni képzőmű­vészeti akadémia történetével. A filozófus 1808­ban kapott megbízást az intézmény titkári posztjának betöltésére, és úgy tűnik, hogy az akadémia alapítólevelében foglaltak szabad szel­lemisége az ő szerzőségére enged következtetni. 4 A müncheni akadémián - mint az alapítóle­vél VI-VIII. paragrafusából nyilvánvaló - a mű­vészeti képzés fundamentuma az emberi alak ábrázolásának elsajátítása volt: a növendékek „a téli estéket töltsék rajzolással, és mintázással természet után, amelyen minden osztály növen­dékei részt vesznek, a nyári napokat azonban a természet utáni rajzolásra és festésre fordítsák. El lehet azonban minden egyoldalú szokást ke­rülni, téli napokon is lehet megfelelő világosság mellett aktot rajzolni, festeni, mintázni. Az igazgató, a történelmi festészet és a szobrászat professzorai felváltva vezetik a felügyeletet ezeknél a gyakorlatoknál, és ők állítják be az aktokat." 5 A VI-VII. paragrafusban a szobrá­szokra, valamint az anatómia oktatására vonat­kozó szabályokat találjuk. A szobrászok átjár­VÁZLATOK A MÜNCHENI AKADÉMIÁRÓL FAMETSZET A. MANDLICK MŰVE UTÁN SKETCHES ABOUT THE MUNICH ACADEMY WOODCUT AFTER A. MANDLICK'S WORK 1880

Next

/
Thumbnails
Contents