Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier
Barabás Miklós hosszú pályafutása folyamán szinte alig festett aktot, s rajzai között is igen kevés aktábrázolással találkozhatunk. Az 1834-1835-ös itáliai tanulmányút során készített ceruzarajzot a Laokoón-szoborcsoportról Velencében illetve a 16-17. századi olasz szobrászat legszebb darabjairól, páldául Giovanni da Bologna Szabin nők elrablása című művéről - városképi környezetbe ágyazva. Az akvarell és a MNG tulajdonában lévő rajz (Fürdő után, 1835. Papír, ceruza; 233 x 154 mm. Jelezve j. I.: Roma 1835. MNG ltsz.: 1903-24) azonban olyan egyedülálló tanulmányoknak tekinthetők, amelyeket aktmodell után készített, vélhetőleg akkor, amikor id. Marko Károlyt műtermében meglátogatta Rómában. Ezekről az alkalmakról így emlékezik meg önéletrajzában: „Azután vagy modellek után festegettem olajban vagy aquarellben. Egy-egy modellt Markóhoz vittem, mert neki igen jó műterme volt." (118.) H . O . BARABÁS MIKLÓS FÜRDŐ UTÁN AFTER BATHING 1835 KÖRÜL Papír, akvarell; 290 X 195 mm Jelezve j. [.: Barabás Magántulajdon IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: A magyar vízfestők és pasztellfestők egyesületétiek gyűjteményes kiállítása. Műcsarnok, Bp. 1928. kat. 11; Barabás 1 944. 1 18; A BÁV 46. Művészeti Képaukciója. Bp. 1978. kat. 5. VI-6 MOLNÁR JÓZSEF FÜRDŐ NŐ WOMAN BATHING Olaj, vászon; 76 x 54,5 cm Jelezve b. 1.: Molnár J. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: EK 4316 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Turcsányi Erzsébet: Molnár József (1821-1899). Bp. 1938. Molnár József életművében jelentős helyet foglalnak el aktkompozíciói. Molnár csaknem negyven aktfestménye szinte kizárólag fürdő nőket ábrázol, s ez a tematikus csoport két, kronológiailag is jól elkülöníthető egységet alkot. A korai, biedermeier karakterű „fürdő nők"-kompozíciói inkább középtérbe helyezett, staffázsszerű figurákat ábrázolnak, míg az 1870-es évek közepétől kezdődő korszakában az előtérben megjelenített, zsánerszerűen felfogott alakok dominálnak. Molnár monográfusa 1938-ban nagyon szemléletesen „felnagyított staffage"-nak nevezi Molnár késői aktkompozícióit, s valóban, minden gyakoriságuk ellenére (hiszen az 1870 körüli évektől majd minden évre jut egy aktkép) ezek a kompozíciók nem árulnak el nagy tematikai változatosságot. Összehasonlítva Székely vagy Lötz változatos és tartalmilag is új lehetőségeket kutató aktkompozícióival, Molnár félénken és szemérmesen vízbe lépő leányalakja inkább az italianizáló-biedermeier konvenciók örökösének tűnik. Molnár aktfestészetének legizgalmasabb darabjai ezzel szemben azok a munkái, melyekben (mint például a Pompeji fürdőben című képen) a fürdő nők hagyományos ikonográfiáját a történeti életkép tematikus keretébe illeszti. BE. G . VI-5 LIEZEN-MAYER SÁNDOR AKT NUDE 1855-56 Papír, ceruza; 448 x 289 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1898-948/25