Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Jávor Anna: A női akt a bécsi akadémián / The Female Nude at the Vienna Academy

növendéke, ahol tanulmányai végeztével készült Daidalos és Ikaros című festménye 1794-ben akadémiai aranyérmet kapott. 1801-ben az akadémia ösztöndíjával itáliai tanulmányútra ment, innen 1807 decemberében tért vissza.

7 Önarcképét, amelyen Fischer 1803-ban készült szobra mind kompozíciót, mind a kép tartalmát tekintve meghatározó szerephez jut, itáliai útját követően, már Bécsben festhette. B . E . JEGYZETEK I NOT

ES ' Weinkopf 1783. 119, a „XXXXII bis XXXXIIH" számmal jelölt tételek egyike. 2 Vö. Haskell-Penny 1981. 276. 144. kép, Niobé egyik leánya az Uffiziben lévő sorozatból. A Weinkopf által említett sorozat egy további darabját ismerhetjük fel Hubert Maurer egyik rajztanulmányán, amely egy másik Niobida (vö. Haskell-Penny 1981. 276. 145. kép) hasonlóképp talapzat nélküli büsztjét ábrázolja: Hägen, Bettina: Antike in Wien. Die Akademie und der Klassizismus um 1800. Ausstellungskatalog, Wien, Gemäldegalerie der Akademie der Bildenden Künste. Wien 2002. kat. 27. krétarajz; 480 x 356 mm, Wien, Akademie der bildenden Künste, Kupferstichkabinett, ltsz.: 12323. A szerző a modellként használt szobrot tévesen Niobé-fejként azonosította. Wien, Akademie der bildenden Künste, Glyptothek, ltsz.: 478. Ólom-ón-öntvény, magassága: 202 cm. Jelezve: „Martin Fischer, Prof. 1803" Réau, Louis: Houdon. Sa vie et son œuvre. Paris 1964. IL 16. Lützow 1877. 75; Poch-Kalous, Margarethe: Johann Martin Fischer. Wien 1949.52. 84; Georg Raphael Donner 1693-1741. Ausstellungskatalog, Wien, Österreichische Galerie. Wien 1993. 571. kat. 167. Poch-Kalous, i. m. (5. j.) 13. 46; Georg Raphael Donner 1693-1741; i. m. (5. j.) 1993. 571. Aurenhammer, Hans: Joseph Abel (1764-1818). Mitteilungen der Österreichischen Galerie X. (1966) 5-7. 12. V-6 CANZI ÁGOSTON VAS GEREBEN (RADÁKOVICS JÓZSEF) KÉPMÁSA PORTRAIT OF GEREBEN VAS 1850 KÖRÜL Olaj, vászon; 90 x 74 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 1423 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. IV. Magyar Történelmi Képcsarnok. Bp. 1915. 364; A Magyar Történelmi Képcsarnok katalógusa. Bp. 1922. 46; Magyar írók arcképei. A PIM kiállítása. Bp. 1960. 20; Spira György - Rózsa György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Bp. 1973. R. 264. kép; Művészet Magyarországon 1981. 399. kat. 311. (Rózsa György) A festmény modellje, Vas Gereben (eredeti nevén Radákovics József; Enying-Fürgedpuszta, 1823 Bécs, 1868) író volt. A kényelmes karosszékben ülő fiatal férfi hosszú hajat, bajuszt és körszakállt visel. A karosszék karfáján pihenő kezét gyűrű díszíti, baljában szivart tart. Pirosgombos, fekete kabátot és sötétzöld mellényt visel, mellényében óralánc látható. A háttérben félköríves fülkében ábrázolt női aktszobrot a vörös függöny kissé eltakarja. A festmény - Canzinak a Fővárosi Képtár tulajdonában lévő, ismeretlen férfiról készült 1841es portréjához hasonlóan - azt a 16. századig visszanyúló képi tradíciót követi, mely a klasszikus művészet iránt érdeklődő gyűjtők, művészek, műértők attribútumaként antik szobrokat, torzókat, reliefeket ábrázolt az arcképeken. Abból ugyanakkor, hogy semmilyen utalás, forrás nem maradt fenn arról, hogy Vas Gereben életében és irodalmi tevékenységében az antikvitás művészete vagy általában a képzőművészet fontos szerepet játszott volna, arra következtethetünk, hogy a horogra fűzött halakat nézegető kacér, meztelen nimfa szobra - a műtípus egyfajta travesztiájaként - inkább Vas Gereben csínytevésekkel, botrányokkal teli ifjúkorának, kalandos életének azon eseményeire utalhat, melyek az írót hamar anekdoták hősévé avatták. (Császtvay Tünde: Vas Gereben. [1823—1868

J In: A márciusi ifjak nemzedéke. Szerk. Körmöczi Katalin. Bp. 2000. 450.) P. ./• V-7 THAN MÓR BARABÁS MIKLÓS MŰTERMÉBEN IN THE STUDIO OF MIKLÓS BARABÁS 1847 Papír, akvarell, 129 x 173 mm Jelezve j. 1.: Ó Becse 1847 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1954-5272 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szvoboda 1983. kat. 26. R. 49. Barabás az 1840-es évek első felében tett nyugat-európai tanulmányútja után - amelynek fő úticélja London volt - hozta létre rövid életű festőiskoláját, amelyben többek között Than Mór is tanítványa volt. Biedermeier hangulatú enteriőrjében a művészt oktatás közben, tanítványai körében ábrázolja Than. A festő műtermében a legkülönbözőbb segédeszközök álltak rendelkezésre a rajztaní-