Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Jávor Anna: A női akt a bécsi akadémián / The Female Nude at the Vienna Academy

táshoz: a kép bal szélén látható kínai baba, a kü­lönböző tanulmányfejek a jobb sarokban, a polc tetején álló mozgástanulmány-figura, de a szem­ben lévő falon látható Európa elrablását ábrázoló Veronese-másolat is e célt szolgálta. Ez utóbbit Barabás feltehetőleg 1843-as londoni tartózkodá­sa során festette. Az eredetileg a velencei Palazzo Dúcaiéban található Európa elrablásának több változata ismert, ezek közül egy a londoni National Galleryben, illetve egy másik londoni magántulajdonban található; Barabás valószínű­leg itt készíthette másolatát, amelyet utóbb nagy becsben tartva műterme falán helyezett el. H . O . A Barabás Miklós Önéletrajzával együtt kiadott, Academiából ki jöttöm után készített munkáim s azokbóli jövedelmemnek jegyzőkönyve címmel ellátott listájában szereplő portrét (kat. 486.) a művész az 1838-as esztendőre datálja, a követ­kező megjegyzéssel: „Petrikovics Juliánná képét bé végeztem" (241.). A kor egyik népszerű szí­nésznőjét ábrázoló képén Barabás a művészi magatartásformát megjelenítő reneszánsz ábrá­zolási hagyományt követi: az egyik vállon lecsú­szó, ejtett ruha évszázadokon keresztül ennek a könnyed, lezser attitűdnek az egyik külső jegye. (Ebből az időszakból ismert még Marastoni Ja­kab hasonló felfogásban készült színésznőport­réja: Schodel Rozália színésznő portréja, 1840, Musée Unterlinden, Colmar, ltsz.: 88. R. P. 357.) A mű másik említésre méltó mozzanata a színésznő mögött jobb oldalon látható Venus­büszt, amely feltehetőleg Canova, illetve Ferenczy István nyomán készült szobormásolat, amelynek megjelenítésével Barabás a szépség, az érzékiség hangsúlyozására törekszik. Ez az ábrázolás korai előfutára a Szvoboda Gabriella által megnevezett, a negyvenes évek közepe táján készült színészportréknak, ame­lyek a megelőző divatképek és a Barabás fő profilját képező közéleti portrék keveredéséből jöttek létre. H . O . V-8 BARABÁS MIKLÓS PETRIKOVICS JÚLIA PORTRÉJA PORTRAIT OF JULIA I'I.I RIKOVK S 1837-1838 Olaj, fa; 32 X 26 cm Jelezve j. o.: Barabás 1837 Magántulajdon IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: A Gyűjtő X. (1921) I. 7. R.; Barabás 1944. kat. 468; Hoffmann 1950. R. XII. tábla Szobormásolatok Ferenczy a Cifka Péter által is idézett önéletraj­zában felsorolja műveit: „Csokonai mellykép készítés a felfedezett Venus [...] a Medicische Venus kópiája Canova halála után..." stb. (így, központozás nélkül!). A „felfedezett", kitakart Venus egy kis fekvő alak volt, melyet korai munkái közt valóban számon tart a művészet­történet. A Medici Venus azonban az antik elő­kép (a görög „eredeti" - azaz a Praxiteles Aph­rodité-szobrának egyik változata után készített, i.e. 1. századból való másolat - Medici Venus) fejének másolata, mely 1822 után, Canova ha­lálát követően, annak műtermében készülhe­tett. Ferenczynek ugyanis - feltehetően Cincinnato Baruzzi, Canova egyik segédjének eszmei támogatásával - módja nyílt egy befeje­zetlenül maradt nagyméretű, álló Medici Venus­replika faragásában közreműködnie. S z . G V-9 FERENCZY ISTVÁN MEDICI VENUS VENUS DE MEDICI 1822 UTÁN Márvány; 52 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 57.29-N IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Melier 1906. 130. 66. jegyzet; BÁV I. aukció. Bp. 1957. kat. 292; Cifka 1978.465.

Next

/
Thumbnails
Contents