Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Jávor Anna: A női akt a bécsi akadémián / The Female Nude at the Vienna Academy

alakok sokféleségére, holott itt is követelmény az anatómiai tudás, s gyakran előfordul - nemcsak allegóriákon, mitológiai képeken, hanem a keresztény ikonográfia keretei között is - a ruhátlanság. Legnagyszerűhb művei a női akt felmagasztosulásának éppen az Akadémia, vele a művészet apoteózisát ábrázoló példák: ez a téma több ízben szerepelt az akadémiai nagydíj kiírásában is a 18. század folyamán. 1750-ben díjnyertes remekmüvén Franz Anton Maulbertsch még megfelelő leplekkel jeleníti meg az Akadémiát a páncélos Minerva lábánál - kibontott keble Hubert Hosch szerint talán az „alma mater" fogalmára alludál. Másutt, akárcsak volt tanára, Schuppen előadásában, gazdag öltözékű matróna az Akadémia előírásos megjelenítése, míg több meztelenséget árulnak el a művészetek megszemélyesítői. Fontosabb a hangsúly a pártfogó Pallas, azaz az uralkodónő alakján: a mindenkori hivatalos művészeket képezik az akadémiák. Maulbertsch egy késői megfogalmazásán ellenben kitárulkozik a nőalak, akárcsak a vallási türelem rézkarc-allegóriáján - a barokk ikonográfiái kézikönyvekben ekképpen kanonizált „meztelen igazság" szokásos ábrázolásának módján." Közismert, hogy Rembrandt, Rubens vagy Boucher saját feleségét festette, akadémikusoknak pedig jogukban állt műtermük szűkebb körében modellt állítani, nőit is. Néhány ismert aktrajz tanúsága szerint ez meg is történt számos magánakadémián - jóllehet több a dokumentum a mester saját rajzainak vagy a művészeti kézikönyvek illusztrációinak szolgai másoltatásáról.

14 Az alakos kompozíciók nagy része mégiscsak előkép, szobor, gipszmásolat vagy leggyakrabban grafikai művek nyomán készült - művészek hagyatékában hatalmas mennyiségű ilyen segédeszközt írtak össze a 18-19. század folyamán. A nyomtatott képek gyűjtése az akadémiát nem járt művészek önképzésének, egyúttal motívumbővítésének is folyamatos lehetősége volt. Még azonosításra vár az a vélhetően francia metszet, amely mintául szolgálhatott Johann Lucas Kracker és Joseph Zach két bécsi tanultságú, főfoglalkozású templomfestő - freskójához 1776-ban az aszódi Podmaniczky-kastély dísztermének falán: a domborművet imitáló, grisaille kompozíció Bacchus neveltetésének jelenetét ábrázolja, amint a kecske elől anyjához, a meztelen nimfához fut a gyermek. Ugyanez a kép a noszvaji Szepessy-Almásy-de la Motte-kastélyban monumentális igénnyel a mennyezetre kerül két-három év múltán, s bár a - restaurátorok kezén szépen kigömbölyödött - női akt nyilvánvalóan metszet-átvétel, az ugyanitt nagy biztonsággal megfestett ruhátlan férfiak a figurafestő Kracker akadémiai stúdiumaira vallanak.

15 Georg Raphael Donner több példányban is fennmaradt kisméretű Venusát - Mercurius párjaként - a Medici Venus nyomán, az Akadémián őrzött gipszmásolat, esetleg metszet-reprodukció közvetítésével alkotta az 1730-as években. Nagy hatással voltak műveire a bécsi Liechtenstein-gyűjtemény akkor antiknak gondolt francia, ill. olasz manierista kisplasztikái is. Monumentális kútszobrait - a Providencia-kút központi alakja mellett két folyó, az Ybbs és a March (Morva) megszemélyesítői is női aktok, kevés drapériával - a római reneszánsz hasonló emlékművei ihlették. Donner figurái azután, elsősorban öccse és tanítványa, Matthäus révén „klasszikus", másolandó mintaképekké váltak a bécsi akadémián."

1 Franz Zauner évtizedes professzorsága a neoklasszicizmussal együtt prolongálta a Rómában szerzett, „antikváriusirégészi" tapasztalatokat Bécsben, míg a kortársak többsége Antonio Canova kifinomultabb szobrászatáért lelkesedett - köztük Ferenczy István is. P. Bálás Edit szép elemzése óta ismert Pásztorlány bujának leszármazása a klasszikus görög, ún. Guggoló Aphrodité-szobortól, amelynek motívuma, tudjuk, végigkövethető egészen Manet-ig.

17 Szinte a kötelező tananyagot sorolja fel Kisfaludy Károly Tápiószelén őrzött Bűnbánó Magdolnája az 1820-as évekből: egy Correggiónak tulajdonított, Drezdában elpusztult festmény számos másolata közül Füger bécsi képe (1802) után készíthette rézmetszet közvetítésével a maga eltérő színállású, ügyetlenebb változatát. A drezdai példakép 17. századi követője Francesco Furini alkotása a bécsi Kunsthistorisches Museumban, míg egy 1780ban készült másolata (Franz Hillnertől, beszédes felirattal) feltehetőleg a pozsonyi Viczaygyűjteményből jutott a budapesti Szépművészeti Múzeumba. Még a 19. század derekáról is ismert, méghozzá francia, profanizált verzió (Jean Jacques Henner [1829-1905]: Olvasó nő, Louvre, Párizs). Valamennyi félakt: fedetlen keblű nő tájban, hason fekve, nyitott könyv fölött könyököl, és ráillik Kazinczy értetlenkedése: „S mit ítélsz az oly attitűd felől, a hol a fekvő, szép farú leánynak egymás felé van fordítva a két sarka?"

18 A Német-Római Birodalom felbomlásával sokat veszített jelentőségéből Bécs, s vele a császári művészeti felsőoktatás; 1808 után viszont új lehetőségekkel kecsegtettek a müncheni, mannheimi és düsseldorfi akadémiák.

19 Az első „kivonulók", a vallásos elkötelezettségű Lukasbund művészei, Johann Friedrich Overbeck, Franz Pforr, Leopold Kupelwieser Itáliában alkották meg letisztult, kora reneszánsz szellemben a női aktstúdiumok „nazarénus" irányzatát.

20 Hesz János Mihály - aki 1820-ban egy magyar akadémia tervével jelentkezett József nádornál - még egy Antinousszoborfej lerajzolásával debütált a bécsi akadémián; Barabás Miklós emlékei az esti aktrajzolásról szintén megfelelnek a 18. század gyakorlatának. Melegh Gábor - ma is a bécsi akadé-