Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Jávor Anna: A női akt a bécsi akadémián / The Female Nude at the Vienna Academy

mián őrzött - vázlatai arc- és mozgástanulmányok, krokik, jobbára divatosan felöltözött hölgyekről. Kisfaludy, aki utóbb Pesten anatómiai leckéket is vett Stahly orvosprofesszornál, sem igen rajzolhatott eleven női testet Bécsben.

21 Csak az 1848-as forradalmi követelésekben merült fel ismét a női aktmodell igénye, s az Akadémia újramegnyitását követően, 1852-ben vezették be végül azt, egyéb reformokkal együtt az oktatásba.

22 A Prágából Bécsbe hívott Christian Ruben (1805-1875) két évtizedes igazgatósága idején kezdte tanári pályáját az előkészítő szakon Carl Rahl. Két év után huszonöt növendékével magániskolát nyitott - tanítványai között volt többek között Than Mór és Lötz Károly -, és csak 1863-ban, Kupelwieser halála után tért vissza az Akadémiára a mesteriskola professzoraként. Eközben az oktatás hangsúlya olyannyira eltolódott a vallásos festészet irányába, hogy a mind zártabb körű aktállítás, vele együtt a női modell kérdése jóformán érdektelenné vált a bécsi akadémián. JEGYZETEK I NOTES 1 A bécsi akadémia történetének alapvető irodalma: Weinkopf 1783; Lützow 1877; Wagner 1967; Koller, Manfred: Die Brüder Strudel. Hofkünstler und Gründer der Wiener Akademie. Innsbruck 1993, 92-106; Schreiden, Pierre: Jacques van Schuppen 1670-1751. L'influence française à Vienne dans les arts plastiques au cours de la première moitié du XVIII' siècle. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte XXXV. (1982) 1-106. 2 Lásd a Reallexikon zur deutscher Kunstgeschichte. Red. Wirth, Karl-August. 1. München 1983. 243-272. Akademie-szócikkének áttekintését; Kapossy János: Magyar művészeti akadémia terve a XVIII. században. Levéltári Közlemények XVIII-XIX. (1940-1941) klny. 3 Az itáliai tanulmányutakról, jutalomdíjakról: Wagner, Walter: Die Rompensionäre der Wiener Akademie der bildenden Künste 1772-1848 nach den Quellen der Akademie. Römische Historische Mitteilungen 14. (1972) 65-109, főként: 66; 15. (1973) 13-66; legújabban: Grabner, Sabine: „... Mit unserer Liebe für die Künste und der Absicht, der Kunstschulen Bestand und Festigkeit zu besichern. " Kunstförderung am Kaiserhof zwischen 1770 und 1850. In: Italienische Reisen. Landschaftsbilder österreichischer und ungarischer Maler. 1770-1850. Hrsg. Grabner, Sabine - Wöhrer, Claudia. Katalógus. Osterreichische Galerie Belvedere, Wien 2001. 80-82. 4 Schemper-Sparholz, Ingeborg: Die Etablierung des Klassizismus in Wien. Friedrich Heinrich Füger und Franz Anton Zauner als Stipendianten bei Alexander Trippel in Rom. Zeitschrift für Schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte LH. (1995) 247-269. 5 Grabner i. m. (3. j.); Casanova jelentésére Sinkó Katalin hívta fel a figyelmemet, in: Comisso, Giovanni: Velencei kémek. Bp. 1943. 140. sk; Keyssler, Johann Georg: Neueste Reisen durch Deutschland, Böhmen, Ungarn, die Schweiz, Italien und Lothringen. II. Hannover 1741 (1776

;

), 1119, idézi Pevsner 1940. 153, vö. Imre Györgyi tanulmányát ugyané kötetben. Keysslerről Id. még G. Györffy Katalin: Kultúra — és életforma a XVIII. századi Magyarországon. (Idegen utazók megfigyelései.) Bp. 1991. 18, 128. m 6 Kivétel London, Id. Pevsner 1940. 187, ill. Imre c Györgyi tanulmányát ugyané kötetben. * 7 Jávor Anna: Kracker Bécsben (1719-1744/46). MÉ XXXIII. (1984) 198-201; Wagner 1967. 29-33; Knofler, Monika: Das Zeichnen nach dem Modell. y g Kontinuum und Bedeutungswandel. In: Das Bild des Körpers 2000, főként: 16, példái: 27-32. Cerny, Walter: Die Mitglieder der Wiener Akademie. Wien 1978, 6.: Anna Dorothea Terbusch 1768-ban, a párizsi Anne Philibert Coulet és Gabriele Bayer, született von Bertrand 1771-ben lett akadémiai tag. ' Bécs, Akademie der bildenden Künste, ltsz.: Z 30.020 B, vö. Knofler i. m. (7. j.) 16. 10 Jávor i. m. (7. j.), a pályázatokról újabban Ciaras, Klára: Zur Kunstübung an der Wiener Akademie im 18. Jahrhundert - die Preisstücke. In: Prijatelev zbornik II. Prilozi povijesti umjetnosti u Dalmaciji. Split 1992. 405-423; részletesen: Hosch, Hubert: Franz Anton Maulbertsch und die Wiener Akademie. In: Franz Anton Maulbertsch und der Wiener Akademiestil. Hrsg. Hindelang, Eduard. Katalógus. Langenargen 1994. 14-92. 11 Az ülő férfiaktokról J. L. Kracker két, Szegeden őrzött rajza kapcsán Jávor i. m. (7. j.) 200, 209, példákkal (J. A. Prenner, Wilhelm Seidel, J. M. Preisler), továbbiak in: DaCosta Kaufmann, Thomas: Central European Drawings 1680-1800. A Selection from American Collections. Katalógus. Princeton University 1989. kat. 51, 54. (Franz Xaver Messerschmidt, Matthäus Donner), ill. Garas i. m. (10. j.) 407. (Franz Caspar Sambach rajza Budapesten). 12 Knofler i. m. (7. j.) 14, példái: 53-55. (Schmutzer és Hubert Maurer). Vö. Bätschman, Oskar: Poussin. Dialectique de la peinture. Paris 1994'. 27; Schemper-Sparholz, Ingeborg: Georg Raphael Donner und seine Rezeption an der „Kaiserl. freyen Hof-Academie der Mahlerey I Bildhauerey I und Bau-Kunst" im 18. Jahrhundert in Wien. In: Georg Raphael Donner (1693-1741). Katalógus. Hrsg. Krapf, Michael. Österreichische Galerie Belvedere, Wien 1993. 129-159; 420. sk., vö. Pötzl-Malikova, Maria uo. 318-320, ill. Jávor Anna: A Donnerévforduló művészettörténeti eseményei (1992-1993). MÉ XLIV. (1995) 306, 309. (Osztrák vagy Nyugat-dunántúli festő, 18. század vége: Venus siratja Adonist, olaj, vászon; 74,5 x 35 cm. Szombathelyi Képtár, kölcsön a MNG állandó barokk kiállításán.) 1 ' Pigler Andor: A pártfogolt művészet. Ikonográfiái adalék a képzőművészeti akadémiák történetéhez. MÉ III. (1954) 3-19; Hosch, Hubert: Das wiedergefundene Akademiepreisgemälde von Franz Anton Maulbertsch aus dem Jahr 1750 und sein Urnfeld. Pantheon LVIII. (2000) 113-117. Vö. Garas, Klára: Franz Anton Maulbertsch. Bp. 1960. 229 (Díjkiosztás allegóriája Kaunitz herceg idején, 1790-93 körül); 226 („Das Bild der Duldung", 1781). 14 Bammes 1968 példái (az említetteken kívül Preisler és Oeser rajzai), főként 119-167. - e könyv ismeretét Sinkó Katalinnak köszönöm; a rajzmásolás módszere pl. Paul Tróger bécsi műtermében: Dachs, Monika: Original und Kopie. Zeichnungen im Bannkreis von Paul Troger. Pantheon LVIII. (2000) 103-112. Johann Heiss Szobrászakadémia két női modellel c. műteremképe, 1690, Städtische Kunstsammlungen Augsburg, Deutsche Barockgalerie is inkább jelképes értelmű (a természeti forma alárendelése a geometriának és az építészetnek), ld. Krämer, Gode: Katalog der Gemälde. Augsburg 1984

2

. 1 16. Garas Klára: Kracker János Lukács. Bp. 1941. 50; vö. Igric Eszter: Zirkler János művészi hagyatéka. MÉ XLIX. (2000) 187-195. a Kracker segédjénél összeírt művészi segédeszközökről. 16 Georg Raphael Donner, i. kat. (10. j.) 330, 369, 380, 384. (Ronzoni, Luigi A. és Pötzl-Malikova, Maria elemzései.) 17 Schemper-Sparholz i. m. (4. j.); P. Bálás Edit: Ferenczy István Pásztorlánykájának családfája. In: MNG Évkönyve 1969. Bp. 1970. 39-49, 183-187; ld. még Imre Györgyi és Nagy Ildikó tanulmányait ugyané kötetben. 18 Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludy Károly „vészei" és „nyugalmas teremtései". In: A MNG Évkönyve 1. Bp. 1970. 30, 178, 181, idézi Kazinczy levelét Szentgyörgyi Józsefnek, 1823. okt. 11.; Vayerné Zibolen 1973. 38; vö. Garas, Klára in: Old Masters Gallery. Summary Catalogue Volume 3. German, Austrian, Bohemian and British Paintings. Ed. Ember, Ildikó - Takács, Imre. Museum of Fine Arts. Bp. 2003. 64. f. 1 Összefoglalóan: Reallexikon zur deutscher Kunstgeschichte i. h. (2. j.), ld. még: további tanulmányok a jelen kötetben. 10 Knofler i. m. (7. j.) 18. (a nazarénusok a bécsi akadémián); Wagner 1967. 63; vö. Bammes 1968. 168-172,101-105.képek. 21 Jávor Anna: Hesz János Mihály (1768-1836) művészi hagyatéka. MÉ XL. (1991) 214; Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Kolozsvár 1944, 53. - az adatot Imre Györgyinek köszönöm; Jávor Anna: Melegb Gábor Bécsben (1817-1832). MÉ XXXIII. (1984) 52-54. - a 21.426 ltsz.-ú lapon figyelte meg Imre Györgyi egy szobor, esetleg egy modell büsztjét aktban; Vayerné Zibolen 1973. 24. 22 Lützow 1877. 113-114; Wagner 1967. 122, 153-161, 177-178; Knofler i. m. (7. j.) 19.