Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus
fekvő, megkínzott Zách Klárát megjelenítő Zách Klára II. című (1911) temperafestménye. A bírái előtt álló bűnös nő Areiospagos (Halálos bűn, 1912), illetve a Hiúság című allegóriájának maszkos nőalakja tartozik még ebbe a körbe. A marosvásárhelyi Kultúrpalota Sámánok körtánca (Táltosok) című (1912) falképének jósnője is fedetlen keblekkel ábrázolt, rácsos mintájú szoknyáját, magas fejdíszét a knóssosi kígyós istennő szobra inspirálta. A meztelenül ábrázolt nőalakok papnők vagy kiszolgáltatott, megkínzott áldozatok. Kassandra az utóbbiak közé tartozik: Apolló - akinek Kassandra a jóstehetségét köszönhette -, mivel a nő nem viszonozta szerelmét, azzal büntette meg őt, hogy senki nem hitt jóslatainak. Bár a Kassandra Körösfői-Kriesch egyik legharmonikusabb kompozíciója, a szépívű nőalak nem elsősorban erotikus vonzerejével tűnik ki, az akt sorstragédiát sugall, melynek hordozója inkább ideáltípus, mint hús-vér nőalak. Körösfői-Kriesch tervezett egy Klytaimnéstragobelint is, amely nem valósult meg. A Kassandra című gobelinnek létezik egy másolata is Belmonte Leó újraszövésében. G . K . A szakirodalom 1903-ra datálja Ferenczy egyik kevésbé ismert, két változatban is megfestett Fésülés című képét. Az azonban, hogy az 1903-as éven belül mikor készülhetett, egyáltalán, milyen sorrendben festette Ferenczy ennek az életműve szempontjából különösen fontos évnek a remekműveit, hogy a Fésülés időben a rembrandtos Noémi-portréhoz {Noémi kibontott hajjal) vagy a preimpresszionista Manet- és Monet-képek hatását mutató Keresztlevételhez áll-e közelebb, tisztázatlan. Nem zárható ki az sem, hogy az említett műtermi portré és a harsogóan plein air ragyogású bibliai jelenet teljesen egy időben, 1903 nyarán született, hiszen Ferenczy kétféle festésmódjára, kettős életére már évek óta találhatunk példákat az életműben. Az a sokáig érvényesnek tekintett szemlélet, mely egységes korszaknak tekintve, „nagybányai" jelzővel illette Ferenczy 1896-1905/6 között festett képeit, ma már tarthatatlan. Ferenczy a nagybányai évek alatt (is) mindvégig fenntartott egy-egy budapesti (1896/97 telén müncheni?) műtermet, ahol a nyári plein air képekkel párhuzamosan portrékat, csendéleteket, majd a későbbi években aktokat vagy más műtermi beállítású kompozíciókat festett. A tényleges helyzet elkendőzése Ferenczy Valérnak köszönhető, aki szerette volna fenntartani a bensőséges családi életről kialakított képet, és bár helyenként futólag említi, hogy apja a teleket Pesten töltötte, 1 ennek nem tulajdonít jelentőséget, mintha az igazi élet - festői szempontból is - kizárólag Nagybányán zajlott volna. Ez a beállítás, mely egybecsengett a modern magyar piktúra megteremtését elsősorban a nagybányai „természetelvű naturalizmushoz" kötő kritikusok elvárásaival, évtizedekre megbénította a Ferenczyrecepciót. Visszatérve a Fésülés datálásához, nyilvánvalónak látszik, hogy nagyjából akkor készült, amikor az 1904-es Festő és modell (kat. VI-41), vagy az 1903-1905 közé datált Két női akt. Míg azonban utóbbi kettőt (beleértve a Két női akt vázlatát is) hagyományos műtermi megvilágításban, kifejezetten plasztikusan festette Ferenczy, az ugyancsak sötét Fésülés meglepően lapos, és különösen az akt kezelésében jól láthatóan kontúros, ami bizonyos idegenséget, szokatlanságot, sőt félszegséget kölcsönöz neki, felidézve akár egy Keresztlevétel élettelen corpusának kiszolgáltatottságát. 2 Ez azért érdekes, mert ugyanebben az évben festette Ferenczy a Keresztlevételx) is, bár ott Krisztus élettelen teste egészen más elhelyezésben látható. A Fésülést Ferenczy soha nem állította ki, és bár az itt látható változatot eladta Hatvány Ferencnek (a másik sokáig a család birtokában maradt), úgy tűnik, hogy kísérletnek, sőt, elképzelhető, hogy kudarcnak tekintette. Méghozzá a legmodernebb festészet irányába tett lépés kudarcának. Már 1902 tavaszán, egy Rétinek írott levélben megpendítette, hogy ideje lenne túllépni „a nagybányai dombokon". 4 Erezte, hogy egyre inkább kiszakad az európai festészet eleven körforgásából, márpedig semmiféle bezárkózás, nemzeti stílus megteremtése nem állt szándékában. 1 A továbblépéshez elsősorban látni, tájékozódni akart. Ehhez nyújtott kitűnő alkalmat a bécsi Secessionban 1903. január-februárban látható kiállítás, 6 mely az impresszionizmus kapcsán bemutatta annak néhány „előzményét" (többek között Tintoretto, Rubens, Vermeer, El Greco, Velázquez, Goya egy-egy 111-34 FERENCZY KÁROLY FÉSÜLÉS COMBING 1 903 Olaj, vászon; 126,5 x 111 cm Jelzés n. Hátoldalán bírálati szám: 117/1981 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz: 81.26 T IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Ferenczy Károly hagyatéka és Ferenczy Béni, Noémi és Valér gyűjteményes kiállítása. (Ernst Múzeum kiállításai XXXIV.) Bp. 1918. kat. 119. (bizonytalan, hogy a két változat közül melyik szerepelt a kiállításon); Ferenczy 1934. 99, 181. Ferenczy Károly festményeinek jegyzéke. 149; Genthon 1963. 93; Genthon 1979. 33, 64. Festménykatalógus: 167.